Valér
-1 °C
0 °C

Hónapokig káoszt hozhat az útdíjellenes blokád

A 25 évvel ezelőtti taxisblokád mintájára az autópályákat, az M0-st és a nagyobb városok elkerülő útjait is lezárná az a csoport, ami az útdíjak bevezetése miatt jobb belátásra vagy lemondásra akarja bírni a kormányt. Büki Zoltán be fogja jelenteni a rendőrségen a március 1-jére tervezett akciót, amit szerinte nem tilthatnak meg, hiszen a közlekedés az autópályák mellett futó utakon biztosítható lesz. A Helsinki Bizottság szakértője szerint ez alapján a rendőrség valóban nem tilthatja meg az autópályák lezárását. Ez az állapot akár hetekig is így maradhat, de könnyen előállhat olyan helyzet, amikor a rendőrség oszlathat.

Magyarország úthálózatának teljes lebénítását, akár hetekig is tartó útlezárásokat helyezett kilátásba egy Facebookon szerveződő csoport, ha nem puhítják fel az útdíjrendeletet, sőt, ha nem mond le a kormány. A fenyegetés már csak a léptéke miatt is izgalmasnak tűnt, ezért megkerestük a szervezőket. Kiderült, hogy egyetlen ember áll a tervezett demonstráció mögött: Büki Zoltán. A szervező ennek ellenére biztos abban, hogy a kormány komoly tiltakozással szembesülhet március 1-jén.

Az Együttel, az Együtt nélkül

Büki Zoltán azoknak lehet ismerős, akik figyelmesen végighallgatták a magánnyugdíjak kormányzati lenyúlása miatt szervezett tüntetés beszédeit, ezen ő is felszólalt. A Nógrád megyeiek pedig a választás idején hallhattak róla, mivel Büki az Együtt–PM választókerületi elnöke volt a megyében.

Büki az autópályák lezárásában sem egészen járatlan: december 21-én a Demokratikus Magyarországért Facebook-csoport demonstrációján egy percre lezárták az M1-M7 autópálya közös kivezető szakaszát. Ez nem főpróba volt, sokkal inkább innen jött az ötlet. Büki ugyanis ezt a kis demonstrációt is bejelentette a rendőrségen, és számára is ekkor derült ki, hogy a rendőrség nem tilthatja meg az autópálya-blokádot, ha a közlekedés más úton biztosítható. És itt erről volt szó.

Büki jelenleg is tagja az Együttnek, de elmondása szerint a tervezett tiltakozás nem pártrendezvény, ahhoz pártjának annyira nincs köze, hogy egyesek kritizálták is, hogy egy ilyen demonstráció szervezésébe kezdett. Büki annyit elismert, hogy a szervezésben támaszkodik az egykori Milla idejéből megismert körre.

Büki megerősítette: a cél valóban az, hogy március 1-jén országos blokádot kezdjenek, amely akár hosszabb időre lassíthatja az ország közlekedését. A terv impozáns.

Lezárnák:

  • Az autópályákat.
  • Az M0-st.
  • A nagyobb városok körgyűrűit, elkerülő útjait.
  • Az ország jelentős forgalmi csomópontjait.

Érdekesség, hogy nemcsak az útdíjrendeletben érintett települések csatlakoztak a felhíváshoz, hanem olyan városok is – Balassagyarmat vagy Veszprém –, amelyek közvetlenül nem érintettek.

Bár a tiltakozást a taxisblokádhoz hasonlították, Büki szerint az analógia annyiban nem igaz, hogy ők be akarják tartani a törvényeket. Nem spontán megmozdulás lesz, az útlezárásokat előre bejelentik a rendőrségnek:

Nem az a célunk, hogy megbénítsuk az országot. Lesz dugó, és káosz is egy picit, de jó szervezéssel ezeket ki lehet küszöbölni (...) Kommunikálni kell, hogy hol lesznek lezárások, és azokat hol lehet kikerülni.

Lesznek elkerülő utak

Éppen ezért minden lezárást úgy terveznek meg, hogy legyen elkerülő út. Büki hangsúlyozta, hogy a gyülekezési törvénynek megfelelően a rendőrség csak elfogadhatja a demonstrációt, vagy megtilthatja, ha például nem lát biztosítékot arra, hogy a forgalom más útvonalon megkerülheti a lezárást. Erre azonban figyelni fognak, ígérte. Szerinte ezért nem lehet megtiltani a demonstrációjukat:

Ha a Die Hard forgatása miatt lezárhatták az M3-ast, akkor nem tilthatják meg nekünk sem.

És az az érdekes, hogy ebben Bükinek tökéletesen igaza van.

Ha más úton el lehet jutni A pontból B-be, a most hatályos gyülekezési törvény alapján a rendőrség nem tilthatná meg akár az autópályák lezárását sem

- erősítette meg az Indexnek Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság szakértője. 2004-ben épp azért módosították a gyülekezési törvényt, mert a „közlekedés aránytalan sérelme” kifejezés tág teret adott a rendőrségi mérlegelésre. A mostani fordulat szerint csak akkor tilthatnak meg egy gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, ha a lezárások miatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható vagy a tüntetés népképviseleti szervek (országgyűlés, önkormányzati képviselő-testület) vagy a bíróságok működését veszélyezteti.

Az elmúlt hetekben több olyan tüntetés is volt Budapesten, amikor rövid időre két hidat is lezártak Budapesten. Ez is komoly közlekedési fennakadásokat okozott, de miután előre bejelentett rendezvényekről volt szó, akinek lehetősége volt, el tudta kerülni a dugókat, mondta Tóth Balázs. A nagyobb útlezárásokkal járó rendezvények előtt ezért általában egyeztetés is zajlik a rendőrséggel. A szervezőknek ilyenkor biztosítaniuk kell, hogy a mentők, a tűzoltók vagy a rendőrség megfelelően végezhessék a munkájukat.

Lehet oszlatni

Tóth Balázs szerint gyakran elfeledkeznek arról, hogy nem csak tüntetések okoznak komoly közlekedési nehézségeket. Korábban sokat támadták emiatt például a meleg büszkeség napján tartott felvonulásokat, miközben sokkal komolyabb, sőt napokon át tartó útlezárásokat képes okozni egy háromnapos Nemzeti Vágta vagy egy nagyobb futóverseny is, holott ezek nem alkotmányosan védett politikai alapjogok. Ha ezek  engedélyezhetők, akkor semmilyen jogszerű indoka nem lenne az autópályákon tartott tüntetések megtiltásának sem, mondta Tóth Balázs. 

A gyülekezési törvény nem határoz meg időbeni korlátot a tiltakozásra, így egy útlezárással járó, de jogszerű akció akár napokig, sőt hetekig is elhúzódhatna, mondta a Helsinki Bizottság jogásza. Épp most szeretnék módosítani a törvényt, hogy ne lehessen vég nélkül gyülekezni egy helyen (a Parlament előtt hónapok óta sátoroznak tüntetők, az MTVA előtt évek óta). A gyülekezés vagy a tiltakozás időbeli korlátozása mégis számos kérdést felvet: ki mondja meg, hogy ha valaki valamivel nem ért egyet, azt csak egy napig vagy egy hétig fejezheti ki? – mondta Tóth Balázs. És ha nem zavarja a közlekedést, miért ne tehetné? – tette hozzá. 

Persze más megítélés alá esik egy Kossuth téri sátor, mint egy autópálya lezárása. Előbbi nem zavarja a közlekedést, az utóbbi viszont nagyon is, így egy idő után oszlatáshoz is vezető aránytalan sérelem lehet a közutak blokádja. Míg ugyanis egy, a törvényeket betartó útblokád elindítását csak kevés indokkal lehet megtiltani, a feloszlatásra annál több lehetőséget ad a jogszabály. Ha a gyülekezés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, azaz a blokád akadályozza például mások egészségügyi ellátását, vallásgyakorlását, munkavállalását, iskoláztatást.  

Az autósoknak annyira nem jön be

Büki Zoltán abban bízik, hogy a demonstrációjuk erejét a spontán csatlakozók adják majd. Jelenleg 80-80 önkéntes szervező jelentkezett nála, de tudja, hogy közülük nem mindenki lesz alkalmas arra, hogy feladatokkal bízzák meg.

A taxissztrájkot is a taxisok kezdték, de aztán csatlakoztak a buszosok, a kamionosok, így vált igazán komoly tiltakozássá.

Büki szerint az útlezárások hírére sok településen kezdődnek majd további útlezárások, de hogy ezek a spontán csatlakozók miként esnek át a bejelentési procedúrán, arról nem tudtunk meg többet.

Azt még nem tudni, hogy a „spontán csatlakozás” naiv elképzelés vagy reális számítás Büki részéről. Ez vagy sikerül vagy pont fordítva sül el. Azt ugyanis, hogy egy rosszkor és rosszul megszervezett hídlezárás milyen súlyos következményekkel járhat, a legjobban épp egy tavaly októberi hídlezárás mutatta.

Tavaly október 21-én a Szolidaritás és az Együtt–PM néhány aktivistája csak tíz percre akarta lezárni a Lánchidat a csúcsforgalom kellős közepén, de az akciójukból majdnem lincselés lett. A feldühödött autósok először csak dudáltak, aztán kiabáltak, később volt olyan autós, aki el akarta tolni az előtte állókat, és majdnem eltörte az egyik aktivista lábát. A helyzetet végül egy kiabáló taxis oldotta fel, aki állítólag egy várandós nőt vitt a kórházba: elrángatta a tüntetőket az útból, és megindult a forgalom.

Ha valakik spontán, előzetes bejelentés nélkül akarnak utakat vagy hidakat lezárni, annak számos súlyos következménye lehet. A résztvevők ebben az esetben több szabálysértést vagy bűncselekményt valósíthatnak be, kezdve onnan, hogy gyalogosként nem tartózkodhatnak az úttesten, egészen odáig, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt bűncselekményért is felelősségre vonhatók lennének.

Ez most nem a taxisblokád éve

A mostani helyzetet ráadásul aligha lehet összehasonlítani a 24 évvel ezelőtti taxisblokáddal. A kormány akkor váratlanul 65 százalékkal emelte meg a benzin és 90 százalékkal a gázolaj árát (a 86-os benzin ára így 33 forintról 56-ra emelkedett). Ezt elsősorban azért tette, hogy az Öböl-válság és az orosz olajszállítások akadozása miatt ne rohamozza meg senki a benzinkutakat, hiszen az országnak csak 3-4 napra elegendő tartaléka volt.

A váratlan bejelentés hatalmas és spontán ellenállást váltott ki, különösen a taxisok körében, akik úgy érezték: ilyen áremelés hatására ellehetetlenülnek. Míg ma 5000 taxis lehet Budapesten, a fővárosban akkoriban közel 20 ezren próbáltak megélni ebből. A CB-rádióikkal felszerelt taxisok gyorsan és hatékonyan tudtak szerveződni.

A taxisblokád nem előre bejelentett demonstráció volt, és senki sem egyeztetett arról, hogy a közlekedést hogyan lehetne másképp megoldani.  A taxisok legfeljebb a mentőautókat és a tűzoltókat engedték át, illetve nem akadályozták az országból éppen kivonuló orosz csapatok mozgását.  A fuvarozók csatlakozásával országossá terebélyesedő blokád egyes helyeken teljesen megbénította a forgalmat. Lezárták a hidakat, több helyen ellátási nehézségek keletkeztek, de a határ sem volt volt mindig járható, Ausztria felől például közúton nem lehetett belépni az országba. 

A helyzet legfeszültebb pontján az is felmerült, hogy a rendőrséget vagy a hadsereget is bevetik az akadályok megszüntetésére, vagy pontonhidat építenek a Dunán, de szerencsére erre nem került sor. Az erőszak alkalmazását az akkori budapesti rendőrfőkapitány és Göncz Árpád államfő is elutasította. Az emberek többsége a kezdeti közlekedési nehézségek ellenére támogatták a taxisokat, de a taxisblokád résztvevőinek visszaemlékezései szerint is a harmadik nap után már nőtt a feszültség: gyakran keveredtek vitába a járókelőkkel, akik kezdték megelégelni a lezárásokat. A taxisblokád végül sikeres volt. A kormány engedett, és 10-12 forintos árkompenzációban állapodtak meg.

Orbán Viktort is várják

Büki Zoltán mindezek ellenére elszánt. Akkor állna el a demonstrációtól, ha az alábbi négy feltétel teljesülne.

  1. Felpuhítják az útdíjrendeletet: kiveszik a fizetős körből az M0-st, a nagyvárosok elkerülőútjait, a Ferihegyre vezető utat, a fizetős hidakat. Visszaminősítik a D1-es kategóriába azokat a kisbuszokat, amelyek eddig a személygépkocsik díjtételeit fizették.
  2. A kormány nyilvánosságra hozza, hogy mire fordítja az útdíjakat, a benzinbe épített adót, a gépjárműadót. Büki elmondta, hogy büdzsében 57 milliárd forint szerepel útfejlesztésre, miközben ennek a többszörösét szedik be az említett tételekből. „Ne az autósokkal fizettessék meg a stadionépítéseket” – mondott hangzatos jelszavat.
  3. Tegyék nyilvánossá, hogy a kormány mire fordította a lenyúlt 3000 milliárdnyi magánnyugdíjvagyont.
  4. A rendszerváltástól a jelenig tegyék nyilvánossá az állami szerződéseket, hogy bárki megismerhesse, milyen megállapodások alapján, és mire költötték eddig a közpénzeket.

A tüntetésszervezés költségeiről érdeklődve Büki hangsúlyozta, hogy azok a telefonszámláira korlátozódnak. Az esemény szimpatizánsai minden szükséges eszközt a rendelkezésükre bocsátanak, „még mobilvécéket is ingyen kapnánk”, mondta, utalva egyúttal arra is, hogy valóban hosszas táborozásra készülnek.

A demonstráció egyik párt támogatását nem élvezi, de pártjelvények nélkül bárkit szívesen látnak.

Akár Orbán Viktor is eljöhet a blokádra, ennek külön örülnék.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!