Árpád
-2 °C
4 °C

A kormánytól védik az érettségit a kutatók

DSZZS20051021008
2015.01.10. 09:42
Az MTA kutatói kiálltak, hogy megvédjék az érettségit a politikától. Ha a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyszámot, azzal a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől - írják friss tanulmányukban.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói keményen nekimentek annak a kormányzati célnak, mely a gimnáziumok rovására növelné a szakiskolai képzésben részt vevők létszámát. Az Érettségi védelmében című (innen PDF-ben letölthető) tanulmány előzménye az a képzési reform, amelyet a szakmunkát fetisizáló Orbán a legfontosabb, előttünk álló átalakításnak nevezett. Eszerint a szakiskolák az NGM alá kerülnek, leválasztják róluk az érettségit adó intézményeket, és egyenként nézik majd meg, hogy melyik gimnáziumok működhetnek a jövőben is.

A kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy miközben a rendszerváltás óta mindenki gimnáziumba akar menni, Magyarországon súlyos szakemberhiány van, és itt az idő újra megerősíteni a szakképzést. Ehhez képest az MTA hét kutatója számokkal támasztja alá, hogy már az alapdiagnózis is téves: az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés gyakorlatilag végig állandó szinten volt. Nagyjából mindvégig ugyanannyian szereztek szakmai végzettséget, csak éppen a belső arányok változtak meg: nagyobb lett a szakközépiskolai és kisebb a szakiskolai létszám.

A szakközép ráadásul inkább juttat munkához: az ott érettségizők 4,8 százalékos átlagos munkanélküliségével szemben a szakiskolával rendelkezőknél 8 százalék volt az utóbbi időkben az állásnélküliek aránya. És akkor még arról nem volt szó, hogy 25 százalékkal magasabb a szakközépiskolai érettségivel bírók átlagkeresete. A fizetéskülönbség még az azonos szakmákban dolgozóknál is – a mai bérekkel számolva – összesen bő 8 millió a nyugdíjig, vagyis

egy vidéki háznyival kevesebbjük lesz az érettségi nélkülieknek.

A tanulmány külön kiemeli, hogy éppen azokban a szakmákban a legnagyobb a fizetéskülönbség, amelyekben a kormány és az oktatáspolitikára nagy befolyással lévő Iparkamara szerint nincs szükség érettségire. Eszerint legrosszabbul a lakatosok, forgácsolók, hegesztők, ipari és építőipari szerelők járnának.

Úgy gondolja, hogy a szakiskola hiányszakmákra képez, és ha szerény is, de legalább biztos a jövő? Sajnos nem így van. Az adatok szerint a szakiskolában végzettek kétszer akkora eséllyel szorulnak ki a szakmájukból és lesznek betanított és segédmunkások, mint az érettségizettek. Talán azért is, mert

a szakiskola nem ad megfelelő tudást.

Két ugyanúgy tanuló, azonos képességű nyolcadikos gyerek közül a szakiskolába menőnek már két év után mérhetően rosszabbak a matematikai és a szövegértési képességei a szakközépben továbbtanulónál, hosszabb távon pedig teljesen lemarad.

 Ha ugyanis a szakiskolákban megszerezhető szaktudás elavul, se fizetésben, se elhelyezkedési esélyeikben nem tudják tartani a lépést az érettségivel rendelkezőkkel. Ez már a legutolsó, 2010-es adatokból is jól látszik, és azóta az alapkészségek fejlesztésére még kevesebb időt fordítanak a szakiskolákban: most már csak heti egy-egy órában tanítják a nem szakmai tárgyakat, ennyi matematika, irodalom, nyelv még a szinten tartásra sem nagyon lehet elég, nemhogy a tervekben hangoztatott majdani továbbtanulásra való felkészítésről.

Miközben a kormány környékén a német és az észak-európai országokban honos, már korán gyakorlati tapasztalatokat is adó duális szakképzés sikerét szokás példaként felhozni, valójában a közismereti képzés háttérbe szorítása frontálisan szembemegy az európai trendekkel. A német szakmunkástanulóknak annyival több közismereti órájuk van a magyar tanulóknál, mintha 2-3 tanévvel tovább járnának általános iskolába, vagy a szakképzés után még elvégeznének egy gimnáziumi, plusz egy vagy két főiskolai tanévet. Ez alapján a kutatók nem finomkodnak:

A tervezett magyarországi reformok a célként megjelölt duális képzés természetének teljes félreértéséről tanúskodnak

– írják.

Hamis az a gyakran hangoztatott szólam is, hogy Magyarországon diplomás-túlképzés van, hiszen még a legfiatalabb korosztályban is az EU-s országok alsó harmadában vagyunk a felsőfokú végzettségek arányait tekintve. A kutatók ehhez azt is hozzáteszik, hogy az érettségit adó képzések visszaszorítása és a korai szelekció tovább rontanak az egyetemek, főiskolák hallgatói színvonalán is:

Egy-egy korosztály feléről a 10, 12 vagy 14 éves kori teljesítmény (valamint a protekció, a pénz és a szerencse) alapján fog eldőlni, szerezhet-e teljes értékű diplomát. Előre látható, hogy ilyen szelekciós mechanizmus esetén számos, oda nem való diák fog bekerülni a felsőoktatásba, és számos arra érdemes gyerek fog kimaradni.

A kevesebb érettségi minden továbbtanulásban gondolkodó családot nehezebb helyzetbe hozna, de legrosszabbul a szegényebbek jönnének ki a változásokból. Hogy pontosan mennyire rosszul, arra a most nyilvánosságra hozott vizsgálatban többféle szimulációs számítást is elvégeztek, és mindegyikből az látszik, hogy a lépés továbbnövelné az egyenlőtlenségeket a magyar társadalomban.

Ezek az eredmények egyébként elég evidensnek számítanak, hiszen a magyarhoz hasonló gazdaságokban a munkaerőkereslet mindenhol a nem rutinjellegű szellemi tevékenységek felé tolódik el. A kutatók maguk is azt írják, hogy a megállapításaik „semmilyen meglepetést nem okoznának egy, a fejlett piacgazdaságokból összegyűlt közönségnek, legfeljebb nem értenék, hogy miért osztunk meg velük közhelyesnek számító megfigyeléseket”. Hogy mégis le kellett írniuk, nem őket minősíti.

A kritika mellett az MTA tanulmánya arra is ad tippeket, hogy milyen lépésekre lenne szükség. Ők a lengyel utat javasolják: ott éppenhogy meghosszabbították az alapképzést, miközben növelték a tanári béreket és módszertanilag is újítottak a pedagógiában; az eredmény a PISA-eredmények ugrásszerű javulása. A tervezett magyar reformok ezzel szemben

a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől

– szól az összegzés.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?