Emília
18 °C
26 °C

Elhunyt Hankiss Elemér

2015.01.10. 19:19 Módosítva: 2015-01-10 21:16:29

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke - tudta meg a családtól az MTI.

Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az ELTE angol-francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.

A hatvanas években dolgozott az Európa Kiadónál, majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996 és 1998 között pedig az intézet igazgatója volt. Tanított a pesti, a szegedi és a Közép-európai Egyetemen (CEU), és vendégprofesszor volt a Stanfordon, a Firenzei Európa Egyetemen és a Bruges-i Európa Egyetemen.

Antall Józsefet a hatvanas évektől ismerte, egy baráti társaságba jártak. A rendszerváltás idején Hankiss Elemér is bekapcsolódott a politikába. Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájában az első magyar független szakszervezet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája küldötteként vett részt.

Az 1990-es választások után az MDF és az SZDSZ vezetői Hankiss Elemért javasolták az MTV elnökének.  Hankiss aggályosan igyekezett ügyelni a köztelevízió függetlenségére és kiegyensúlyozottságára.  Az 1990-es önkormányzati választások előtt Antall József kormányfő megszólalási lehetőséget kért a tévében. A kampány miatt Hankiss úgy gondolta, a BBC elvei alapján ezt ki kell egyensúlyozni, ezért  Göncz Árpád államfőt is felkérte egy beszédre. Mivel Göncz végül visszamondta a felkérést, Hankiss nem engedte leadni  a miniszterelnök beszédét sem (azt csak Antall-József halálakor sugározta az MTV 1993-ban). 

Sokan innen számítják az első médiaháború kitörését. Hankiss az MTV két csatornájának vezetésére intendásokat nevezett ki. Ebben az időben kormánypárti és ellenzéki hangvételű híradó is volt a közszolgálati televízióban.

Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke, 1993-ban.
Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke, 1993-ban.
Fotó: Bruzák Noémi

Az Antall-kormány szerette volna átvenni a befolyást a közmédiában, Hankiss Elemér és Gombár Csaba rádióelnök azonban ellenállt a beavatkozási kísérleteknek, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig nem járult hozzá az elnökök felmentéséhez. Az MDF végül kormánypárti elnökhelyetteseket nevezett ki a tévé- és a rádióelnök mellé (Nahlik Gábort és Csúcs Lászlót). Hankissék hosszas közéleti csatározások után 1993-ban lemondtak posztjukról.

Hankiss  Elemér egyik kezdeményezője és szellemi atyja volt a Találjuk ki Magyarországot, illetve a Találjuk ki Közép-Európát projekteknek, és egyik alapító tagja a Szeretem Magyarországot Klubnak.

Kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia. Írásai több tudományterületen is új utakat nyitottak.  

Az Érték és társadalom (1977), Társadalmi csapdák (1979), Diagnózisok (1982) és a Diagnózisok 2. (1986), valamint a Kelet-európai alternatívák (1989) című köteteiben a magyar társadalom helyzetével, jövőjével foglalkozott.  Új diagnózisok című tanulmánykötetében a rendszerváltozás tanulságait elemezte. A Nincsből a Van felé című 2012-es munkája az emberi lét alapvető kérdéseivel foglalkozik. 2014-ben jelent meg a fogyasztói társadalom működését elemző Befejezetlen ember című kötete

Munkásságáért több elismerést is kapott: 1987-ben Az év könyve-jutalom díjat kapta, 1994-ben az objektív tájékoztatás érdekében kifejtett példamutató tevékenységük elismeréseként Gombár Csabával, a Magyar Rádió korábbi elnökével együtt átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, 2006-ban Budapest díszpolgára lett és Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima Díj egyik kitüntetettje volt, 2008-ban Hazám-, 2012-ben Bibó-díjjal ismerték el.

Tavaly augusztusban a HVG-nak adott interjúban Hankiss Elemér úgy foglalta össze pályáját, hogy strukturalista irodalomelemzőként kezdte, aztán átúszott a szociológia területére, onnan a politológiába keveredett bele, az elmúlt tizenöt évben pedig a filozófiai antropológia érdekelte, vagyis az a tudomány, amely olyan kérdésekre keres választ, hogy mi a helye az embernek a világmindenségben vagy hogyan küzdhet meg az idővel, az elmúlással:

Ennyiszer foglalkozást váltani karrier szempontjából öngyilkosság. Mert újra és újra a semmiből kell kezdeni, és évek hosszú munkájával lehet csak eljutni egy bizonyos szintre. De megvan ennek a csapongásnak az öröme is, a felfedezés remek élménye.