Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Segítségre szoruló idősek ezreitől veszi el a gondozást a minisztérium

2015.01.15. 16:49
Durván megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A szerdai Magyar Közlönyben kihirdetett változás azt jelenti, hogy a jövőben nagyon sokan eleshetnek attól a lehetőségtől, hogy az otthonukba kijárjon valaki, aki segít a mindennapokban boldogulni, például gyógyszert adagolni, bevásárolni, vagy mosakodni. Oldja meg a család! A már megítélt gondozást nem veszik el, a szigorítás az új igénylőkre fog vonatkozni.

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent egy szociális témájú salátarendelet az emberierőforrás-minisztertől, Balog Zoltántól. Többek között azt a jogszabályt írta át, és szigorította jelentősen, amelyik a gondozásra szorultság vizsgálatáról szól. Ennek alapján dől el, ki jogosult a házi segítségnyújtásnak nevezett szociális ellátásra, és ki nem.

A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget mindennapi dolgokban, például bevásárlásban, csekkfeladásban, takarításban, mosakodásban vagy főzésben.

A legszegényebbek ingyen is kaphatták

A házi segítségnyújtás legfeljebb napi 4 órás lehet, és a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez kap normatívát az államtól. Önkormányzata válogatja, hogy a rászoruló embernek fizetnie kell-e a segítségért, és ha igen, mennyit. Van, ahol ingyenes, van, ahol egységesen pár száz forint a térítési díj óránként, van, ahol sávosan határozzák meg a rászoruló jövedelmétől függően, és a nagyon szegényeknek, nyugdíjminimum alatt élőknek egyáltalán nem kell fizetnie. A térítési díjat és az állami normatívát az önkormányzat pótolja ki, hogy kijöjjön a gondozás önköltsége.

Győrben például úgy számoltak 2014-re, hogy egy gondozási óra becsült önköltsége 2008 forint, egy gondozási óra normatívája 508 forint, a térítési díj 460 forint, az egy gondozási órára jutó önkormányzati támogatás 1040 forint.

Azt, hogy ki számít házi segítségnyújtásra szorulónak, egy miniszteri rendelet szabályozza. Ennek a rendeletnek a lelke egy nagy táblázat, amely végigveszi, mennyi segítségre van szüksége a vizsgált embernek az élet különböző területein. A szükséges segítség mennyiségéhez a táblázat területenként pontszámokat rendel egy ötfokú skálán. Például az öltözködésnél 0 pontot számolnak, ha az érintettnek ezzel nincs gondja, 1 pontot jelent, ha minimális segítségre szorul, 4-et pedig, ha az öltözés jelentős segítséget vagy felügyeletet igényel.

Az összpontszám alapján dől el, napi óraszámban kifejezve mekkora az érintett ember gondozási szükséglete: napi 1, 2, 3 vagy 4 óra, ennél is több, vagy egyáltalán semmi. Minél több pontja van valakinek, annál több óra gondozásra szorul naponta.

Duplájára emelték a rászorultsági küszöböt

Ezeket a ponthatárokat emeli meg jelentősen a szerdán megjelent Emmi-rendelet.

Eddig 11 ponttól járt a napi 1 óra gondozás, most csak 20-tól fog járni.

Eddig 21 pont fölött már napi  2 óra gondozás járt, most 26-ra emelték a 2 órás gondozás ponthatárát. Vagyis a 11-es és 19-es pontszám közötti emberek, akik a régi rendszerben napi 1 óra gondozást kaphattak, most nem kapnak semennyit. Azok pedig, akiknek 21-25 pontjuk van, az eddig 2 óra helyett csak napi 1 óra segítséget vehetnek igénybe.

Vegyünk példának egy idős asszonyt, aki

  • egyedül él, de eseti segítséget kap a családjától (3 pont)
  • nagyjából tud egyedül öltözködni, de kisebb segítségre szorul az időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztásában (2 pont)
  • mozgásában segítséget igényel, bottal jár (3 pont)
  • a gyógyszereit szedi, de az orvosi utasításokra figyelmeztetni kell (1 pont)
  • az ételkészítéshez időnként segítséget igényel, a bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége (2 pont)

Ez összesen 11 pont. Ezért az eddig rendszerben járt ennek az asszonynak napi 1 óra segítség az otthonában. A 11 pont az új rendszerben viszont még nagyon messze van a csaknem kétszeresére, 20 pontosra emelt határtól.

Ugyanez az asszony tehát nem kap segítőt, amíg nem romlik jelentősen tovább a helyzete.

A KSH adatai szerint 2012-ben összesen 125 281, 2013-ban 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban. 2012-ben a 65 évesnél idősebb korosztály 9,7 százaléka volt érintett.

Akinek már jár, attól nem veszik el

A tegnap megjelent Emmi-rendelet azokat a rászorulókat nem érinti, akikről már korábban döntés született, akiknek már jár a házi segítségnyújtás. A rendelet rögzíti, hogy a ponthatárváltozást csak azokra az emberekre kell alkalmazni, akik ezután, vagyis a rendelet hatályba lépése után igényelnek házi segítségnyújtást. A rendelet a kihirdetése utáni harmadik napon lép hatályba, január 17-én.

Kérdésünkre a minisztérium sajtóosztálya is megerősítette, hogy a módosítás kizárólag azokat érinti, akik a változás hatályba lépése után igénylik majd a házi segítségnyújtást, a már ellátásban részesülőket nem, tehát az ő esetükben felülvizsgálat nem lesz.

Oldja meg a család!

Az Emmi sajtóosztályát arról is megkérdeztük, miért emelték meg a ponthatárokat. A válasz lényege az, hogy szerintük így jobb célokra mehet majd a közpénz.

A módosítás célja a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése a jogosultsági feltételek módosításával, ezáltal a célzottság növelése a közpénzek jobb felhasználása érdekében

– írták. A minisztérium érvelése szerint azoknak kell állami segítséget kapniuk, akik számára elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. Úgy fogalmaztak: "A változásból jól látható, hogy az állami szerepvállalás azokra az esetekre koncentrál, amelyekben a család, a helyi közösség nem tud részt vállalni és külső, szakszerű segítségre van szükség, hogy az idős embert önálló életvitelében támogassa."