Belvárosi ingatlanmutyi: az Ötker-modell öt pontban
További Belföld cikkek
- Új oktatási projektet indukált Orbán Balázs és az ELTE-tanszékvezető ügye
- Két fiatal rejtélyes halálesete miatt aggódnak egy magyar faluban
- A Semmelweis Egyetem szerint szamárköhögés-járvány van Magyarországon
- Maradnak a mínuszok, a fejünk is belefájdulhat a vasárnapi időjárásba
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
Juhász Péter csütörtökön nyilvánosságra hozott feljelentésében felveti a hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját, méghozzá – és ez egy esetleges ítéletben sok-sok év pluszt jelenthet – üzletszerűen, bűnszervezetbe tömörülve. Juhász Péter úgy látja, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata ingatlanvagyonának értékesítése évek óta jogellenesen folyt, összességében és egyes elemiben is különösen jelentős vagyoni kárt okozott az önkormányzatnak, a magyar államnak, illetve értelemszerűen a közpénzeket adóforintjaikból tápláló állampolgárok számára is.
A feljelentés szerint az önkormányzat vagyongazdálkodása nem volt kiszámítható, az önkormányzat saját szabályait sem tartotta be, és a vagyonvesztés mértéke
A bűnszövetkezet „magas szintű jogi és közgazdasági szakértelemmel rendelkező” tagjai tevékenységüknek törvényes látszatát keltették, ezért kulcsfontosságú Juhász szerint, hogy az ügyészség (amúgy az ügyészség a BRFK-nak passzolta le az ügyet) a komplett modellt vizsgálja.
A feljelentés – nyilván számolva azzal, hogy egy átlagos feljelentésnél többen olvassák el – több elemre bontja az Ötker modellt.
Így tüntettek a belvárosi korrupció ellen
Szerda este Juhász vezetésével több száz fő vonult a belvárosban a fideszes önkormányzat korrupciós gyanús ügyei ellen tiltakozva.
1. Gyanúsan pongyola tervezés
Az V. kerületben nem érvényesült az elvárható ingatlanügyi tervezés, így azután az azzal kapcsolatos kiszámítható gazdálkodás is lehetetlen volt. A költségvetések soha nem határoztak meg konkrét elérendő ingatlangazdálkodási célokat, számokat, elszámolási módokat, így a költségvetés éves tarthatósága szempontjából a később megvalósult ingatlanügyletek irrelevánsnak bizonyultak.
Az ingatlanokat ráadásul év közben össze-vissza minősítették az eladhatóság érdekében.
2. Kamu értékbecslés
Ugyan saját hatáskörben soha nem tudott követhető vagyongazdálkodási tervet kialakítani, az önkormányzat a CCA Adó, és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. tanácsadó céggel szerződést kötött a minősítés érdekében. A cég feladata lett az ingatlanok eladási listára való felvétele, holott a cég tevékenységi körében ingatlanokkal kapcsolatos tanácsadás soha nem szerepelt. Juhászék vizsgálata szerint a CCA nem végzett értékelhető munkát, az önkormányzattól kapott adatokat vezette fel egy lapra, és kész. Akár 8, akár 19 pontot kapott egy ingatlan, értékesítették.
Juhász szerint nagyon úgy tűnik, hogy az önkormányzati értékbecslés csak azt a látszatot szolgálta, hogy valós és hiteles külső szakértő határozza meg az értéket.
3. Szórták az elővásárlási jogokat
Hogy az értékesítésnél ne kerüljön sor semmilyen versenyeztetésre, az önkormányzat kiforgatta az elővásárlási jog intézményét, és minden alapajánlat vagy más jelentkező nélkül, lényegében kizárólagos vásárlási jogot biztosított partnereinek. Az évtizedes önkormányzati gyakorlat köszönő viszonyban sincs a jogszabályban részletesen körülírt és meghatározott tartalmú elővásárlási joggal. Ez nem csak monopóliumot biztosít a vevőknek, de az árakat is alacsonyan leverte. Ahogy a feljelentés összefoglalja:
Maga a rendszer mindenfajta további kedvezmény biztosítása nélkül is olyan előnyöket biztosított a vevők számára, mellyel az önkormányzatot egyértelműen hátrány érte.
Ilyen elővásárlási jogot élvezett a Fidesz-közeli személyekhez köthető Classic Immo Kft., a Trefill Kft. vagy a Basic Loft Kft., amikor olcsón jutottak ingatlanokhoz.
4. Eszeveszett jóárasítás
A fentiekre jön a 30 százalékos kedvezmény, amit a vitatott ügyekben az önkormányzat a vételárból elengedett – holott ilyen kedvezményt Juhász szerint az elővételi jog alkalmazása miatt nem is adhatott volna. A kedvezményeket ráadásul egy-két hónappal a bérleti szerződések megkötése után vagdosták a vásárló cégekhez.
Önmagában csak a gáláns önkormányzati magatartás miatt az elmúlt hat évben az önkormányzatot mintegy 4 milliárd forint vagyoni hátrány érte a feljelentés szerint.
5. Mínusz ÁFA
Az önkormányzati rendelet értelmében a vevőknek a bruttó vételárat kellett volna megfizetniük, azonban az áfát soha nem kérték tőlük.
Frissítés: A „menesztett” jegyző nem üres kézzel távozott
Az RTL Híradó szerint, bár Rogán Antal korábban azt mondta, hogy menesztette a kerület korábbi, jelenleg hivatali visszaéléssel gyanúsított jegyzőjét, ez nem egészen így történt. Önkormányzati iratokból kiderült, hogy a jegyző közös megegyezéssel távozott, és megkapta mindazt a juttatást, ami ilyenkor kijár. Rogán az erre rákérdező Híradónak elismerte, hogy mégis közös megegyezéssel távozott a jegyző, amit azzal magyarázott, hogy ez egy jogi formula, és azért kellett, hogy ne legyen a távozásból évekig tartó pereskedés.