Újrakezdődhet a MNB elleni sajtószabadság-per

A Napi.hu 2013 októberében közölt egy cikket arról, hogy a norvég állami olajalap fontolóra veheti a horvát INA cég megvásárlása körüli korrupciógyanú és a Hernádi Zsolt vezérigazgató ellen elrendelt nemzetközi körözés miatt a MOL Nyrt.-ben meglévő részvényeinek eladását. A cikk azt is felvázolta, hogy a tranzakció eladói nyomás alá helyezné (csökkentené) a részvény árfolyamát.

A Napi.hu kiadója ellen az MNB piacfelügyeleti eljárást indított, és végül hárommillió forintos bírságot szabtak ki. A jegybank szerint a cikk gondolatmenete és radikális végkövetkeztetése nem állt egymással arányban, a részvényeladásról szóló hipotézis valószínűsége nem volt összhangban a cikk tartalmával, és a lap nem az elvárható gondossággal járt el, amikor nem kereste meg az olajcéget.

A lap a piacfelügyeleti bírság miatt bírósághoz fordult. A keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította, az ítélet szerint a megalapozatlan vagy félrevezető információ közlése is alkalmas lehet a piac befolyásolására, és a lap tévesen hivatkozott arra, hogy a cikk következtetései a véleménynyilvánítás szabadságának körében értelmezhetők. A bíróság ugyanakkor nem volt hajlandó foglalkozni a felperes érvelésének alapjogokat érintő részével, mondván az nem a bíróságok dolga.

A Napi.hu kiadója ezután alkotmányjogi panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, mivel az MNB döntése szerintük korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogát, és ezt a bíróság nem vette figyelembe. Érvelésük szerint a sajtó dolga, hogy lehetséges összefüggéseket és forgatókönyveket is nyilvánosságra hozzon, és a sajtószabadságot csorbítaná, ha a sajtó nem írhatna egy lehetséges negatív fordulatról. Azt is kifogásolták, hogy az eredetileg a Napi Gazdaságban megjelent cikket közlő orgánumok közül az MNB csak a napi.hu ellen indított eljárást, ami szerintük sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot (a napi.hu az Indexet is kiadó CEMP-hez tartozik). A panasznak ezt a részét az AB elutasította.

Mai határozatában ugyanakkor az AB kiemelkedően fontos szempontnak nevezi, hogy a sajtócikkek közzétételét követő felügyeleti intézkedések hogyan csorbítják a sajtószabadságot, ezért azt a bíróságnak nagyon is vizsgálnia kellett volna. Nem kizárt ugyanis (pl, visszaélésszerű vagy megtévesztő cikkek esetében) hogy egy újságcikk piacbefolyásoló hatása miatt, a piac védelme érdekében indokolt lehet a sajtószabadsága korlátozása.

–áll az AB határozatában.

A jelentős arányban állami tulajdonban álló MOL a magyar gazdaság és tőkepiac egyik legjelentősebb társasága, a vele kapcsolatos tények, összefüggések feltárása pedig közügy, a sajtó elsőrendű feladata. Mivel a közügyekkel összefüggő vélemény kinyilvánításának szabadsága a szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik,  az ilyen ügyekben különös gondossággal kell eljárni – mondta ki az AB. Az MNB és a bíróság pont az alapjogsérelem mérlegelését mulasztotta el, ezért az AB az MNB által kirótt bírságot helyben hagyó ítéletet megsemmisítette. A piacfelügyeleti bírságot magát azonban nem: arról új bírósági eljárásnak kell döntenie.

A határozathoz Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Balsai István, Juhász Imre, Pokol Béla Szívós Mária, és hozzá csatlakozva Salamon László pedig különvéleményt fűzött.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!