Hol volt az ellenzék, amikor kiárusították a belvárost?

Nem csak Rogán Antalnak és a fideszes vezetésnek okoz kellemetlen perceket, hogy az együttes Juhász Péter és a média egyre többet foglalkozik a belvárosi ingatlanügyekkel. Egyre többen teszik fel ugyanis azt a kérdést, hogyan kerülhették el a belvárosi ellenzék figyelmét ezek az ügyek, miért csak azóta pörög ez a téma, hogy Juhász Péter bekerült az önkormányzatba.

Tényleg nem vett észre senki semmit?

Információhiány, jóhiszeműség, a közvélemény érdektelensége és az V. kerületi önkormányzat különös adatkezelési gyakorlata – a legtöbb belvárosi ellenzéki képviselő erre hivatkozott, amikor arról kérdeztünk őket, miért nem tűnt fel nekik hamarabb a kerület aggályos ingatlaneladási gyakorlata, vagy ha feltűnt, miért nem borították az ügyeket.

Juhász Péter csak "V.ke® modellként" emlegeti az ingatlaneladásoknak azt a módszerét, amellyel szerinte a kerület vezetése több milliárd forinttal károsította meg a költségvetést.

A modell legfontosabb elemei szerinte a következők:

• A kerület Rogán Antal vezetése alatt nem készített ingatlangazdálkodási tervet, nem voltak kitűzött célok, becsült bevétel, de szakmányban szabadultak meg az ingatlanoktól.
• Az értékbecslések jelentős részét egy olyan céggel végeztették – a CCA Adó, és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt.-vel –, amely előtte sosem foglalkozott ingatlanok értékbecslésével, rengeteg másik ingatlant pedig Rubovszky György KDNP-s parlamenti képviselő cége becsült fel, de lényegében mindkét cég csak az önkormányzattól kapott adatokat másolta be a becslésekbe.
• A bérlőknek járó elővásárlási jogot és a 30 százalékos kedvezményt két helyi rendelet miatt, amelyek a kedvezményt lényegében az ingatlanhoz kötötték, és nem a bérleti jogviszonyhoz, tulajdonképpen bárki megkaphatta, olyanok is, akik csak néhány hónapja bérelték az adott ingatlant.

Juhász Péter az Indexnek adott interjúban nemrég azt mondta, mindenki döntse el,

hogy létezik az, hogy nyolc évig nem tűnik fel az ellenzéki képviselőknek semmi ebből az egészből,

és finoman célzott arra, hogy valamennyire a helyi MSZP-sek is haszonélvezői voltak a rendszernek. 

Kiakadtak a szocialisták Steinerre

Az Indexnek több MSZP-s is azt mondta, felzúdulást keltett a pártban Juhász célzása. Többen is sürgetni kezdték, hogy az MSZP keményebben foglalkozzon végre az üggyel (Mesterházy Attila is beszélt erről egy frakcióülésen), Steiner Pál volt MSZP-s polgármester, belvárosi pártvezető pedig tisztázza a szerepét. Úgy tudjuk, nemrég a budapesti párttanácson (ez a párt legfőbb budapesti fóruma) is magyarázkodnia kellett Steinernek, hogy miért nem vette észre és nem tette szóvá évekig ezeket az ügyeket. A belvárosi MSZP-vezetőnek az ingatlanügyek iránti érdektelensége már csak azért is kínos, mert jogász, sőt nemrég ő lett az MSZP-frakció jogi szakértője.

Steiner információnk szerint a párttanácson arról beszélt, hogy társaival folyamatosan jelezte felszólalásokban, illetve blogokban a gyanúsnak ítélt ügyeket, de a fideszes többséggel szemben – az ő polgármestersége idején sem volt többsége – nem tudott többet tenni. Kevés információhoz fért hozzá, és a sajtó sem volt partner az ügyek felgöngyölítésében.

Az Indexnek több MSZP-s is azt mondta, nem győzte meg őket a magyarázat, és egyre többen beszélnek arról, hogy 

Steiner az MSZP-s fórumokon történt kérdőre vonással kapcsolatban az Indexnek azt állította, Mesterházy „célozgatásairól" nem tud, de minden érdeklődő pártvezetőt tájékoztatott a belvárosi ingatlanbotrányról és az azzal kapcsolatos V. kerületi álláspontról, így a párttanácson is.

Egy szocialista képviselő a fentieken túl Steinernek az önkormányzati kampányban tanúsított magatartását is kifogásolta. Szerinte Steinernek láthatóan csupán az volt a fontos, hogy listavezető legyen a kerületben, majd a kampány kellős közepén elutazott külföldre nyaralni, és „egy szalmaszálat nem tett keresztbe, hogy az ellenzéki polgármesterjelölt valami csoda folytán le tudja váltani a fideszes polgármestert". Juhász pedig az Indexnek adott interjújában arról is beszélt, a belvárosi MSZP szándékosan nem segítette megfelelően a polgármesteri kampányát, sőt arra célzott, ők szivárogtatták ki a Magyar Nemzetnek a kampánytervét.

Azzal védekeznek, hogy nem is tudták, pontosan miről döntenek

„A bizottság (a Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottság) üléseit úgy kell elképzelni, hogy egy-egy alkalommal akár 40-60 ingatlanokkal kapcsolatos ügyről is döntenie kellett a tagoknak. Ezekről az ügyekről aznap kapnak a képviselők egy óriási paksamétát, amit már csak az adatmennyiség miatt sem lehet érdemben átvizsgálni. Az pedig nem elvárható egy bizottsági tagtól sem, hogy egy cégnévre pillantok alatt beugorjon neki, hogy de hát ez a cég azé a nőé, aki a pletykák szerint Portik Tamás élettársa volt" – mondta védekezésképpen az ellenzék korábbi tehetetlenségére és némaságára az V. kerület ügyeit jól ismerő egyik forrásunk, aki csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni.

A belvárosi önkormányzat az Indexnek viszont hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a bizottság tagjai nem kaptak időben tájékoztatást. Szerintük a bizottság ügyrendje rögzíti az iratkezelésre vonatkozó határidőket, és meghatározza, hogy az ülés előtt legalább három nappal hozzáférhetővé kell tenni a bizottsági tagok számára az ülések anyagait. 

Az eladásra kijelölt ingatlanokról szóló előterjesztésekre az Indexnek nyilatkozó ellenzéki képviselők azért is panaszkodtak, mert szerintük azokban nem is szerepelt minden olyan információ, amelyek miatt most botrány van több eladás körül. „Az ingatlanokat megvásárló cégek tulajdonosi háttere például nem szerepelt a képviselőknek átadott adatok között, az viszont benne volt, hogy az ügylet jogszerű, és azt is, hogy a bevételt a költségvetés előírásai szerint használják fel. Ott volt a jegyző és a polgármester ellenjegyzése is. Az előző ciklus szocialista képviselőinek érvelését ez ügyben én is meg tudom erősíteni" – mondta az Indexnek Steiner.

Steiner arra is hivatkozik, hogy a fontosabb adatok közül egyedül a bérleti viszony kezdetét lehetett megállapítani az előterjesztésekből, de egy másik ellenzéki forrásunk is azzal érvelt, nagyon sok esetben még ez sem derült ki, így a képviselők nem is tudták, hogy jogtalanul osztogatják a bérlőknek járó kedvezményt. (A dokumentumokat, amelyek alapján a bizottsági tagoknak és a képviselőknek döntenie kellett kezdetben a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. állította össze, amelyet Kertész Balázs, Rogán jobbkeze és közeli barátja vezetett; később pedig a hivatal készítette ezeket.)

A belvárosi önkormányzat érdekes módon hasonlóan védekezik, mint egykori és jelenlegi ellenzéke, vagyis azzal, hogy ők nem hatóság, ezért nem feladatuk a cégek tulajdonosi hátterének vizsgálata, amire egyébként jogosultságuk sincsen. Az V. kerület hivatalos válaszában az Indexnek azt írta, hogy amikor kérdés merül fel, ők is csak a nyilvános cégadatokhoz férhetnek hozzá, melyek mindenki számára, így a képviselők és a bizottsági tagok számára is elérhetők a cégjegyzékben.

Az információhiányra hivatkozó ellenzéki képviselők érvelése ugyanakkor két okból is furcsa: ha valóban ilyen kevés adat állt az ellenzékiek rendelkezésükre, 

Jóárasított lakás a szocialistáknak is jutott

Főként úgy, hogy az MSZP-nek jóval nagyobb infrastruktúra, valamint a korábbi kerületirányítási tapasztalat miatt kapcsolati háló és terepismeret állt volna rendelkezésére, mint a testületben 2014 őszétől egy szem Együtt-képviselőként ülő Juhásznak. Pásztor Tibor 1998-tól 2014-ig, Kovács Alex 2006-tól 2014-ig volt önkormányzati képviselő a kerületben szocialista színekben. Steiner Pál 2002 és 2006 között polgármesterként irányította a kerületet, majd 2006-tól 2014-ig a fővárosi közgyűlésben ült, és bár csak 2014-ben került vissza képviselőként a belvárosi közgyűlésbe, ő vezette a kerületi MSZP-t.

Amikor az ingatlanbotrány kirobbant, az V. kerületi fideszes vezetés rögtön szívesen hivatkozott arra, hogy Kovács Alex és Pásztor Tibor MSZP-s képviselők is kaptak kedvezményesen lakást a Belvárosban. Pásztor Tibor egy 41 négyzetméteres, egyszobás lakást vett meg a bérlőknek járó, akkor még 50 százalékos kedvezménnyel, 7,2 millió forintért a Balassi Bálint utcában. Előtte kilenc évig bérelte a lakást. Kovács Alex szintén 50 százalékos kedvezménnyel, 10 millió forintért vett egy 82 négyzetméteres lakást a Falk Miksa utcában, még 2008-ban.

A cikkhez megkeresett ellenzéki képviselők közül egyébként a szocialistákon kívül – saját bevallásuk szerint legalábbis – csak a jobbikos Losonczy Pálnak vannak még lakásai a Belvárosban, de ő még a képviselősége előtt, kedvezmény nélkül vette azokat.

A megkérdezett kerületi MSZP-s képviselők egyébként mindannyian tagadták, hogy ők korábban nem szólaltak fel a gyanús eladások ügyében, hiszen állításuk szerint két hozzájuk kötődő blogon  – a Város Szíve Blogon és Pásztor Tibor saját blogján – is megjelentették azokat az eladásokat, amelyeknél kiderült számukra, hogy valami nem stimmel. Írtak például a Kossuth téren eladott   házasságkötő teremről , a kiürített és sorsára hagyott, majd eladott Szent István Általános iskoláról, a Párizsi udvar és a déli Klotild-palota értékesítéséről is.

„Minden olyan belvárosi ingatlanértékesítést leszavazott, illetve nyilvánosságra hozott az MSZP-frakció 2010 és 2014 között, amely esetében tudomásunkra jutott, hogy felmerülhet a közérdek sérelme" – mondta Kovács Alex az Indexnek, aki két cikluson keresztül volt az MSZP képviselője az V. kerületben.

Ez viszont továbbra sem válasz arra, hogy miért csak ennyi eset jutott a tudomásukra. Egy névtelen forrásunk ehhez annyit tett hozzá, hogy szerinte csak a nagyobb értékű ingatlanok értékesítésénél tűnhetett fel, ha valami nem volt rendben, ugyanis a kisebb értékű üzlethelyiségeket pályáztatás nélkül, tehát a képviselő-testület megkerülésével értékesíthették.

Nem Rogánék alatt kezdődött

A 30 százalékos bérlői kedvezmény intézményét nem a Rogán Antal vezette testület találta ki, hanem már 1996-ban bevezették az V. kerületben, ahogy egyébként sok másik kerületben is érvényben van hasonló rendelet – azonban a kedvezmények mértéke általában jóval alacsonyabb mindenütt. Palotás Imre egykori SZDSZ-es képviselő szerint azért volt a bérlői kedvezményre szükség, mert sok bérlő értéknövelő beruházást végzett a nagyon rossz állapotú önkormányzati ingatlanokon, és ezért cserébe kapták meg a kedvezményt.  

Az Indexnek az V. kerület elküldött egy kimutatást, amely szerint a Rogán-éra előtti hét évben, 2000 és 2006 között, amikor a fideszes Karsai Károly, illetve Steiner Pál volt a polgármester, összesen több mint 10 milliárd forint kedvezményt kaptak a bérlők, kétszer annyit, mint 2007 és 2014 között. 

A megkérdezett ellenzéki képviselők szerint a bérlőknek járó kedvezmény vagy az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése önmagában még nem jelent törvénytelenséget vagy hűtlen kezelést.

mások szerint a kedvezmény a vállalkozásokat segítő fontos eszköz volt, azonban a Rogán polgármestersége alatt kialakult rendszerrel más problémák voltak.

Steiner a problémák közül azt emelte ki, hogy 2006 előtt a képviselők az előterjesztés részeként megkapták magukat a részletes adásvételi szerződéseket még az eladás előtt, majd a képviselők döntöttek a szerződés jóváhagyásáról. Most azonban az adásvételi szerződést a polgármester írja alá, úgy, hogy azt a képviselők utólag sem látják, legfeljebb a polgármesteri beszámolóból értesülhetnek a szerződés létrejöttéről. Palotás Imre szerint pedig a pályázat nélküli eladások száma emelkedett meg drasztikusan 2006 után. 

„Emlékszem, volt egy olyan bizottsági ülés, amelyen 3000 négyzetméternyi üzlethelyiség elidegenítését szavaztuk meg, 900 millió forint értékben, mindet pályázat nélkül. Ez elképesztő tempó, ilyen korábban nem történt. Ez 2007 nyarán volt, ekkor elkezdtem felírogatni, hogy egy-egy ülésen hány ingatlan eladását szavazzuk meg, de néhány alkalom után abbahagytam, reménytelen volt követni, és akkoriban még nem is nagyon érdekelt ez senkit" – mondta az Indexnek Palotás Imre, aki 1994 és 2010 között volt képviselő.

A belvárosi önkormányzat erre azt mondja, hogy ott, ahol a jogszabály pályáztatást ír elő, ott az elidegenítést minden esetben pályáztatás során történt – ahol pedig bérlő volt, ott a lakástörvény alapján biztosított elővásárlási jogukkal élhettek. Az ellenzékiek vádjaira a belvárosi önkormányzat egy olyan statisztikával vág vissza, miszerint az elidegenítésből származó bevételnek 2013-ban 38%-a, 2014-ben pedig 90%-a pályázat útján értékesített ingatlanokból folyt be.

Nem sejtették, hogy ebből visszaélés lesz, azért szavazták meg

A megkérdezett MSZP-s és SZDSZ-es képviselők azzal is indokolták a tehetetlenségüket, illetve a viszonylagos tétlenségüket, hogy a baloldal mindvégig, még Steiner polgármestersége alatt is kisebbségben volt az önkormányzatban, így nem sok mindent tudtak keresztülvinni a testületen és az egyes rendeletek megszületését sem tudták megakadályozni. Palotás Imre szerint a konkrét ingatlan-ügyekben tovább nehezítette a helyzetüket az, hogy Rogán idején fokozatosan szűkültek a képviselő-testület döntési jogai a kerületi ingatlanügyekben, és inkább az illetékes bizottság illetve a polgármester került döntési helyzetbe.

„„Azt a rendeletet, amelynek alapján ez a privatizációs folyamat zajlott az elmúlt nyolc évben, 2007-ben fogadta el a képviselő-testület. Ebben van ez az elképesztő szabályozás, hogy a bérlő helyett a helyiséghez telepítik a vételár-kedvezményt. Akkor öt MSZP-s és három SZDSZ-es képviselő volt a testületben, miközben a Fidesznek 15 szavazata volt " – mondta Steiner Pál.

Ez persze igaz, de az is, hogy

Palotás Imre azzal is védekezik, hogy szerinte az igazán problémás paragrafus csak egy 2009-es módosítással került bele a kérdéses rendeletbe, és ezt sürgősségi eljárásban szavazták meg, azaz a képviselők csak az ülésen találkoztak a módosítás szövegével, előtte nem volt módjuk mérlegelni. A belvárosi önkormányzat az Indexnek ezzel szemben azt állította: a testületi ülések anyagait rendes ülés esetén öt munkanappal korábban hozzáférhetővé teszik,

A belvárosi önkormányzat tájékoztatása alapján a volt SZDSZ-es Palotás magyarázata azért sem állja meg a helyét, mert mint írják, a rendeletmódosítást az ülést megelőzően két bizottság is tárgyalta: kettő, illetve egy nappal a testületi ülés előtt, a tervezetet pedig a képviselők „napokkal korábban" megkapták, tehát tisztában kellett lenniük a tartalmával, amikor igent nyomtak.

A kérdéses rendelet megszavazásáról a megkérdezett ellenzékiek egyébként azt állították:

Egyedül a jobbikos képviselő, Losonczy Pál mondta azt az Indexnek, hogy ha ő már akkor is képviselő lett volna, nem szavazza meg a rendelet elfogadását, mert azt láthatóan dilettánsok készítették, akik számtalan kiskaput hagytak a visszaéléseknek.