Angyalföldnek plusz 188 milliójába kerül a segélyezés megtartása

A XIII. kerületben csütörtökön fogják megszavazni azt az új szociális rendeletet, amelynek a saját, helyi verzióját a segélyezési rendszer teljes átalakítása miatt február 28-ig az ország összes önkormányzata kénytelen meghozni. Ahogy megírtuk, az új rendszerben lényegesen megnő az önkormányzatok hatalma és felelőssége: négy segélyfajta teljesen a helyi testületek döntési jogkörébe kerül, a jóindulatukon múlik, mit kezdenek velük. Akár meg is szüntethetik azokat.

A XIII. kerület vezetése úgy döntött, hogy megpróbálják a régi színvonalon megtartani a segélyezést az új keretek között is. Ennek költségeiről és a kerületben kialakítandó új rendszerről sajtótájékoztatót tartott kedden Tóth József, a polgármester és Karácsonyi Magdolna, a szociális osztály vezetője.

40 százalékkal kell többet költeniük

A XIII. kerület 2014-ben összesen 872 millió forintot fordított segélyezésre. Ebből a saját forrás 400 millió volt, a többi normatívából, támogatásból, feladatfinanszírozásból jött össze. A régi feladatok egy része járási szintre kerül, de a többi marad az önkormányzatnál. A polgármester azt mondta: az elfogadás előtt álló költségvetésben a réginél 40 százalékkal többet, 588 millió forintot fog a kerület a segélyezésre fordítani.

Tóth szerint az elvégzett hatástanulmányok alapján ez az 588 millió 2015-ben elég lesz arra, hogy az eddig segélyezett emberek a rendszerben maradjanak. Arra az újságírói kérdésre, hogy miből teremtik elő a pluszpénzt, a polgármester azt válaszolta: a szabad felhasználású pénzeszközeikből pótolják a hiányzó forrást.

A XIII. kerületben a négy megszűnő segélyforma (a lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás és ápolási díj, valamint az adósságkezelési szolgáltatás) összesen 5242 családot érint.

Normatív lakásfenntartási támogatásként például tavaly az önkormányzat összesen 71 millió 781 ezer forintot utalt ki, amelyből 64 millió 603 ezer forint központi támogatás volt, és csak 7 millió 178 ezer forint volt saját forrás. Ugyanilyen volt az arány az adósságkezelésnél is, amely tavaly összesen 52 millió 914 ezer forint támogatást jelentett az érintetteknek.

Tiltakozott az önkormányzati szövetség

A kormány elképzelése szerint a pénzt a segélyezésre az iparűzési adóból kell előteremtsék az önkormányzatok, és azt ígérték, hogy ahol nincs elég helyi adóbevétel, ott a központi költségvetésből kisegítik majd a települést.

A polgármester elmondta, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége sikertelenül próbált fellépni az ellen, hogy az iparűzési adóból kelljen fedezni a szociális kiadásokat. Ő maga kezdeményezte a fővárosi önkormányzatnál a forrásmegosztási rendelet megváltoztatását, hogy az 51-49 százalékos arány a főváros és a kerületek között megforduljon a kerületek javára, illetve hogy a kerületek közt lakosságszám alapján osszák el a forrásokat, de a közgyűlés nem fogadta el a javaslatát.

Se szolgálati idő, se tébé

A megszűnő ellátások helyett az új angyalföldi rendelet újakat határoz meg, például a régi méltányossági közgyógyellátás neve ez lesz: települési támogatás egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részben hozzájárulás címén.

Lesz egy újfajta segély is Angyalföldön: pályázni lehet majd települési támogatásra például védőoltások költségéhez, iskolásoknak ösztöndíjhoz, nyugdíjasoknak uszodabérlethez és közüzemi díjhátralékhoz.

A szociális osztályt vezető Karácsonyi Magdolna arról beszélt, hogy a segélyezési rendszer átalakítása nemcsak a pénzbeli támogatásokat érinti, hanem olyan járulékos kedvezményeket is, amelyeknél az önkormányzat nem tud segíteni. A szociális törvényből kikerül többek között a méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj fogalma. Ha egy önkormányzat, mint a XIII. kerület, pénzt ad is azoknak az embereknek, akiknek korábban jártak ezek a juttatások, veszteség mindenképpen éri őket.

Eddig akik méltányossági ápolási díjat kaptak felnőttkorú, nem súlyosan fogyatékos hozzátartozójuk ápolásáért, azoknak ez az időszak beleszámított a szolgálati idejükbe, és tébéjük is volt. Ezután nem lesz. Ezentúl havi 6600 forintot kell befizetniük a NAV-hoz azért, hogy ők maguk egészségügyi szolgáltatást vehessenek igénybe, mondta Karácsonyi.

A méltányossági közgyógyellátás fogalmának megszűnésével pedig kedvezményes gyógyszeráraktól, gyógyászati segédeeszközöktől esnek el emberek.

Márciusban minden nap nyitva

Az érintetteket a kerületi médián keresztül próbálják tájékoztatni a változásokról, illetve majd a megszokott, régi ellátásokat megszüntető határozatokban fogják figyelmeztetni őket, hogy keressék fel a hivatalt tanácsért. A változások március 1-jén lépnek majd életbe, márciusban minden nap nyitva lesznek, mondta az osztályvezető.

A szociális osztály vezetője a sajtótájékoztatón megemlítette a házi segítségnyújtás szigorításának a következményeit is. A szigorítás azokat az időseket érinti, akik a saját otthonukban, önállóan élnek, de hozzájuk rendszeresen kijáró gondozó segít nekik olyan mindennapi dolgokban, mint például a gyógyszeradagolás vagy a bevásárlás.

A szigorítás, a jogosultsági ponthatárok megemelése visszamenőleg nem érvényes, de az új igénylők már sokkal kisebb eséllyel kapják meg ezt a szolgáltatást. A kerületben a házi segítségnyújtásban most részesülő idősek 80 százaléka kiesne a rendszerből, ha már az ő ügyüket is az új, szigorú feltételek alapján bírálták volna el, mondta Karácsonyi.