Találhatnak még emberi csontokat a Széll Kálmán téren

Hetven évvel Budapest ostroma után is kerülhetnek még elő robbanótestek, lőszerek, és további emberi maradványok is a Széll Kálmán tér átépítése során mondta a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály osztályvezetője az MTI-nek.

Maruzs Roland elmondta, hogy megdöbbentek azon, hogy az Index cikkéből értesültek arról, emberi csontokat találtak a Szilágyi Erzsébet fasorban, ahol a Fővárosi Csatornázási Művek alvállalkozója dolgozott.

Február 6-i cikkünk megjelenése után a HM közleményt adott ki, amiben azt írták, az ilyenkor kötelező eljárás szerint a munkálatokat azonnal meg kell állítani és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget, ám „sajnálatos módon a kivitelező vállalkozó ezeket a lépéseket elmulasztotta, ami kegyeletsértő helyzetet eredményezett”.

Maruzs Roland az MTI-nek most úgy fogalmazott, az ilyen fotók közzététele etikai kérdéseket is felvet, illene azokra gondolni, akiknek hozzátartozója tűnt el Budapest ostromakor. A vizsgálatok még tartanak, a rendőrség eljárást indított az ügyben. Munkatársaik szúrópróbaszerűen is többször kimennek a helyszínre mindaddig, amíg be nem fejeződik a tér átépítése. A Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) is egyeztettek, és a BKK ígérete szerint ha emberi maradványok kerülnek elő, leállítják a munkát, és értesítik a rendőrséget, valamint a hadisírgondozókat.

Az alezredes elmondta, hogy a téren eddig három helyszínen kerültek elő – több emberhez tartozó – csontok. Magyarázata szerint az ostrom idején sok esetben bombatölcsérbe, több testet egymásra fektetve temették el a halottakat. Az áldozatok csontjai ekkor is összekeveredhettek, de a téren zajló korábbi építkezések idején is. Ugyanakkor furcsa, hogy a csontokon kívül semmi nem került elő, például katonai azonosító cédula, ruhafoszlány, de még egy öv, kabátgomb vagy bakancsmaradvány sem. Ezek hiányában azt sem lehet megmondani, hogy magyar vagy német katona maradványai kerültek elő, így a vizsgálatok lezárulta után vélhetően ismeretlenként lesznek eltemetve a budaörsi német–magyar katonai temetőben – mondta az alezredes.

Maruzs szerint második világháborús fegyverek, robbanótestek, lőszermaradványok is előkerülhetnek a Széll Kálmán téren. Ezért is kiemelten fontos, hogy ha valaki talál valamit, azonnal értesítse a rendőrséget.

Budapest ostroma a második világháború egyik leghosszabb, 102 napig tartó ostroma volt, amelyből a védők 52 napot teljes bekerítésben harcoltak végig.

A szovjet csapatok 1945. február 13-án foglalták el teljes egészében a magyar fővárost – mondta Maruzs Roland, kifejtve: az ostrom során a magyar és német katonák a budai Várból több irányba – köztük a mai Széll Kálmán tér felé – próbáltak kitörni a szovjet gyűrűből. A folyamatos golyózáporban tömegével estek el az emberek, a korabeli feljegyzések „hullahegyekről” számoltak be – fűzte hozzá. Nem volt más lehetőség, általában civilekkel temettették el az áldozatokat, és abban a helyzetben nem nagyon nézték azt sem, ki az elhunyt.