Balog Zoltán barátja lett az új református vezető

A kormányon belül idáig is erősek volt a kálvinisták, mostantól a református egyház vezetése még inkább Fidesz-kompatibilis lehet. A reformátusoknál hatéves ciklusok vannak, az egyházban az elmúlt hónapokban zajlott le a teljes tisztújítás, az új összetételű zsinat szerdán ült össze először. Azt előre lehetett tudni, hogy az 1997 óta hivatalban lévő tiszántúli püspök, Bölcskei Gusztáv nem folytathatja, az egyházi szabályzat értelmében ugyanis már kitöltötte maximális három püspöki ciklusát.

Bölcskei utódját a négy magyarországi egyházkerület vezetője közül választhatták ki, a 100 tagú zsinat végül 55 szavazattal – vagyis korántsem egységesen – Szabó Istvánt választotta új lelkészi elnöknek. A Budapestet is magában foglaló egyházkerület püspöke 2020-ig lehet hivatalban. A lelkészi alelnök Fekete Károly lett, aki a közelmúltban váltotta Bölcskeit a debreceni püspöki székben, az egyház világi elnöke továbbra is Huszár Pál dunántúli főgondnok.

Orbán előretekintett

Szabó István '56 decemberében lelkészcsaládban született Sárbogárdon, szülőhelye iránti tiszteletből a Bogárdi nevet is felvette. Debrecenben járt egyházi gimnáziumba, itt került közeli barátságba kollégiumi szobatársával, Balog Zoltánnal, az Emmi mostani csúcsminiszterével is. Balog ott volt azon az idén január végi református közgyűlésen is, amin Szabót ismét megerősítették püspöki munkakörében. Balog miniszter Orbán Viktor levélben is megerősített köszöntő szövegét tolmácsolta:

Azt mondják, hogy a kezdetben mindig van valami varázslatos, a folytatásban viszont benne van annak a lehetősége, hogy kiteljesítsük mindazt, amit elkezdtünk

– írta a miniszterelnök szinte prófétai előretekintéssel.

Bölcskei Gusztáv és Balog kapcsolata az elmúlt években nem mindig tűnt súrlódásmentesnek: Bölcskei Erdő Péter katolikus bíboroshoz hasonlóan bírálatokat fogalmazott meg az egyházi törvénnyel kapcsolatos tervek és az egyház-finanszírozás kapcsán is, Seszták Miklós szakállamtitkárral is több vitája volt.

Eközben Szabó István számított Bölcskei fő ellenzékének az egyházon belül, a két kálvinista vezető egyházkerülete, a Szabó István által vezetett dunamelléki és Bölcskei tiszántúlija hagyományosan is rivalizál egymással. A legutóbbi lelkészi elnökválasztáson Szabó még alulmaradt, Bölcskei kényszerű visszavonulásával azonban most őt választották meg, és ezt a Fidesz környékén nem nagyon bánhatják.

Fidesz-közeli kapcsolatok

A dunántúli egyházkerület Szabó mellett szolgáló világi vezetője az a Tőkéczki László, aki történészként a Fidesz egyik közismert ideológusa. Tőkéczkivel és Balog Zoltánnal együtt a református püspök a Schmidt Mária-féle XX. Század Intézet vezetésében is részt vesz (a történész kuratóriumi, a miniszter és az egyházi vezető pedig felügyelőbizottsági tagként).

Szabó István – Vári György cikke szerint – annak idején méltatta a médiatörvényt annak várható erkölcsnemesítő hatásai miatt, ugyanakkor felszólalt az egyháza egyszázalékos felajánlásokat kérő kampányfilmje ellen, mert az szerinte kritizálta az adóhivatalt és falanszterként ábrázolta az állami bürokráciát.

A püspök ugyan fontos politikai szövetségesnek tekintheti a Fideszt, de ismerői szerint ezzel együtt autonóm személyiség, akit nagyon intelligens és rendkívül művelt teológusnak tartanak. Szabó korábban keményen bírálta egyházát az államszocializmsban vállalt kollaboráns szerepéért. 

Egy konzervatív forradalmár

A püspök újévi beszédében az önfenntartó, államtól való függetlenségre törekvő egyház megteremtését tűzte ki célul, és előrevetítette, hogy a jövőben is lehetnek vitás kérdéseik az állammal:

„Ha nem nézünk szembe ezzel a helyzettel, legfeljebb az állam rosszul megfizetett és kelletlen alkalmazottai leszünk. Vannak az egyházunkban erre mutató jelek, (...) de ha azon az úton indulunk el, akkor máris államhivatalnokká tettük magunkat. De hol van akkor a szabadságunk? A hivatalnoknak úgy kell eljárnia, ahogy megmondják neki” –mondta a püspök.

Az új lelkészi elnök egyébként nagyon szeret parodizálni, unokáival szívesen legózik, és bár úttörő nem volt, de Lenin hangja (egy iskolai november hetedikén) már igen. Utóbbiak a református Parókia.hu-nak a közelmúltban adott interjújából derülnek ki. Az erős vezető képét felrajzoló beszélgetésen az új református vezető nagy igazságérzékű „konzervatív forradalmárként” jellemezte magát, aki nem tud rendetlen világban élni.