Az ügyészség szerint biztosan történt szexuális erőszak a szigetszentmiklósi ügyben

Csütörtökön váratlanul rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett meg Szabó Ferenc Pest megyei főügyész a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási üggyel kapcsolatban. A sajtótájékoztató előzménye az volt, hogy a Budapest Környéki Törvényszék kedden hirdette ki az elsőfokú, nem jogerős ítéletet a gyerekek szüleire.

Sokakat megdöbbentő fordulat volt, hogy a szülőket azonnali hatállyal szabadlábra helyezték. A bíróság csak a kiskorú veszélyeztetésének vádját találta megalapozottnak, amiért két-két év szabadságvesztést kaptak, de mivel azt már előzetesben letöltötték, szabadulhattak. A bíróság szerint a szexuális bántalmazás nem bizonyosodott be, ezért mentette fel a szülőket ez alól a vádpont alól. Az ítélethirdetés közben a bíróság kemény kritikával illette az ügyészek munkáját.

Az ítélet ellen az ügyészség is fellebbezett: először is az ítélet hatályon kívül helyezéséért és megismételt eljárásért, másodsorban a bűnösség megállapítását kérte a szexuális erőszakról szóló vádpontban, és végrehajtandó fegyházbüntetést kért a szülőkre.

Ügyészség: Bizonyított a szexuális erőszak

A csütörtöki sajtótájékoztatón Szabó Ferenc kitartott amellett, hogy a szigetszentmiklósi szülők szexuálisan is bántalmazták a gyerekeiket, és nem csak súlyosan elhanyagolták őket. Szabó szerint ezt egyrészt az bizonyítja, hogy a szülők elbuktak a poligráfos vizsgálaton, tehát a hazugságvizsgáló hazugságot észlelt, amikor tagadták az erőszakot, másrészt pedig a gyerekek fizikai orvosszakértői vizsgálata szerint is minden kétséget kizáróan történt szexuális erőszak.

Szabó szerint „sokat látott rendőrök és ügyészek sem találkoztak még ilyen horrorisztikus történettel”. Tényként beszélt arról, hogy a gyerekek ellen a szüleik szexuális cselekményeket követtek el, és arra kényszerítették őket, hogy egymással is ilyet tegyenek.

A bíró keményen bírálta az ügyészséget

Az ítélet indoklásakor a Budapest Környéki Törvényszék bírája, Szegedi Gyöngyvér a vádhatóság munkáját kritizálva annak megállapításait iratellenesnek és logikaellenesnek nevezte, a nyomozást pedig nagyon hiányosnak. A nyomozási hibák felsorolásánál a bíró például elmondta, hogy a nyomozók nem kerestek meg fontos tanúkat, és hibásan ellenőrizték a gyerekeknek azt az állítását, hogy ne jártak volna iskolába, óvodába.

A bíró szerint például az ügyészség rosszul számolt a hiányzásos napokkal. Kiderült, hogy míg az iskola órákban méri a hiányzást, az ügyészség úgy számolt, mintha napokról lenne szó, így tűnt az ügyészség szemében extrémnek, hogy az idősebb fiú három és fél év alatt 129 hiányzást gyűjtött össze, pedig ez valójában csak 23-24 nap, ami ilyen időtávon egyáltalán nem kiugróan sok. A bíróság azt az igazságügyi szakértőt is kizárta az eljárásból, aki a nyomozás alatt beszélt a gyerekekkel, és aki azon az állásponton volt, hogy a gyerekek igazat mondanak, amikor a szexuális bántalmazásokról beszélnek. A bíróság szerint kiderült, hogy ez a szakértő nem volt kompetens ennek a kérdésnek a megítélésében.

Szerintük a bíróság hibázott

Szabó Ferenc csütörtökön reagált a bíróság vádjaira. Az ügyészség álláspontja: nem az ügyészség, hanem a bíróság követett el súlyos szakmai hibákat.

A sajtótájékoztatóra az ügyészi munka alaposságát bizonyítandó elhozták azt a négy-öt vaskos dossziét, amelyben a nyomozás alatt összegyűjtött iratok vannak. A nyomozás összességében közel egy évig tartott, 2012 szeptember 18-án indította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, amely fokozott ügyészi felügyelet mellett dolgozott, és a vádiratot 2013. november 13-án nyújtotta be az ügyészség.

Szabó kijelentette: a nyomozás a szokásosnál is alaposabb, lelkiismeretesebb volt ebben az ügyben. Felsorolta, mi mindent tettek meg a nyomozás alatt: például gyámhivatali iratok átnézése, szakértői vizsgálatok, nevelőszülők és pedagógusok, szomszédok és családgondozók kihallgatása, orvosi dokumentáció beszerzése, szemle a házban ("érdekes dolgok kerültek elő"). A főügyész ebben a felsorolásban említette meg, hogy poligráfos vizsgálat is volt, illetve hogy milyen eredménnyel járt a gyerekek sérüléseinek orvosszakértői vizsgálata. Szabó úgy fogalmazott, hogy ez utóbbi alapján "teljesen egyértelmű" a szexuális abúzus elszenvedése.

Nem értik, miért nem számított a poligráf

A keddi ítélethirdetéskor az indoklásban sem a poligráfos vizsgálatról, sem az orvosszakértői vizsgálatról nem volt szó, legalábbis az indoklás nyilvános részében nem. A bíró mintegy három órás magyarázatából nagyjából két és fél óra volt nyilvános, de egy fél órányi részre - a szexuális bántalmazással kapcsolatos részletek miatt - a hallgatóságnak el kellett hagynia a termet.

A főügyész a sajtótájékoztatóan furcsállta ezt a bírói megoldást, azt mondta, pályafutása 30 éve alatt ilyet még nem látott, mert szerinte az a rész volt nem nyilvános, amelyikben a bíró a vád álláspontját alátámasztó kérdésekkel foglalkozott.

Szabó most elmondta, hogy a szülőkre nézve terhelő poligráfos vizsgálat eredményét a bíróság kizárta az eljárásból. Az Index kérdésére azt válaszolta, igazából nem kaptak megnyugtató magyarázatot arra, hogy miért. A főügyész szerint ezt váltotta ki a bíróság a grafológiai vizsgálattal, amelyről szó volt az indoklásban, és amely a szülőknek kedvezett, mert azt igazolta, hogy nagy valószínűséggel igazat mondanak. A főügyész többször is feltűnő hangsúllyal mondta ki a grafológia szót, mintha nem tartaná komolyan vehetőnek, bár szóbeli kritikát erre nem mondott.

Arra is rákérdeztünk, mi történt a sérülések orvosszakértői véleményezésével. Szabó szerint a szóbeli indoklásban a bíróság ezzel nem foglalkozott.

Összesen hétszer hallgatták ki a fiút

A Pest megyei főügyész amiatt is kritizálta a bíróságot, hogy kizárta a Semmelweis Egyetem igazságügyi pszichológus szakértőjének véleményét, amely a gyerekek szexuális bántalmazását valószínűsítette. A bíró ezt az ítélethirdetéskor azzal indokolta, hogy az illető nem volt kompetens, mert nem kifejezetten gyermekpszichológia volt a szakterülete. Szabó azzal érvelt, hogy az illetőnek sok évtizedes múltja van ilyen ügyekben, és eddig senki sem kérdőjelezte meg a szaktudását. Azt azonban újságírói kérdésre elismerte: ez a szakértő valóban általános pszichológus csak, nem gyermekpszichológus.

Szabó bírálta azt is, hogy a gyerekeket nagyon sokszor hallgatták ki, a nagyfiút összesen 7-szer, pedig a büntetőeljárási törvény a gyerekek lehető legnagyobb kíméletét írja elő. A 14 éves gyereknek a tárgyaláson 3-szor is meg kellett jelennie. A főügyész úgy fogalmazott: "nem csoda", hogy a gyerekek azóta is orvosi  kezelésre szorulnak.

Sok évig, minden napszakban

Az ügyészség ugyanakkor a maga részéről nem vetette fel videóra a gyerekeknek azt a meghallgatását, ami még a nyomozási szakban történt. Ez szóba is került az ítélet indoklásában mint az újabb meghallgatások szükségességének egyik oka. Az Index kérdésére most a főügyész megerősítette, hogy valóban nem készült felvétel, de ez szerinte nem volt eljárási szabálysértés, mert a felvételkészítést semmi nem írja elő. "Akkor még nem gondoltuk, hogy ennek később jelentősége lenne" - mondta.

Egy újságíró a hiányzásos napok, órák számolásával kapcsolatos bírói kritikára is rákérdezett. Ennek a jogos voltát nem tagadta a főügyész, csak annyit mondott: ez irreleváns, és a gyerekek hiányzása nem képezte a vád tárgyát. Az ítélet indoklásakor a bíró egyébként azt mondta: azért van a hiányzásoknak jelentősége, mert a gyerekek elmondása szerint ilyenkor, iskolaidő alatt szenvedték el otthon a szexuális bántalmazást. Erre is rákérdeztünk, mire a főügyész azt mondta: a bántalmazások "nagyon sok éven keresztül és minden napszakban" történtek.

A főügyész többször is elmondta: nem az a bajuk, hogy felmentték a két vádlottat, mert az a rendes ügymenet része, ha a vád bizonyos részei nem állnak meg a bíróság előtt. A szigetszentmiklósi ügyről az ügyészséget ért kritikák miatt akartak beszélni. Ezek a kritikák Szabó szerint indokolatlanok és rosszindulatúak: visszautasítják ezeket.

Szeretném leszögezni, hogy erre az ügyre mindenki kiemelt figyelmet fordított pontosan a rendkívülisége, a brutalitása miatt

- mondta Szabó, aki szerint a nyomozók teljes körűen, lelkiismeretesen és a szakma szabályainak betartásával járt el.