Csak Mészáros Lőrinc vette komolyan a méltatlanná válást
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
A tavaly októberi önkormányzati választás óta nem szerepelt a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában Pomáz polgármestere. Vicsi László csak a napokban, a lista legutóbbi frissítésekor került a „nullás” igazolással rendelkező önkormányzati vezetők közé.
A Pomázi Lokálpatrióták és az Együtt önkormányzati képviselője, Andrásné Murányi Borbála már a hónap elején a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályához fordult, mert az önkormányzatban hiába próbálta elérni, hogy a Fidesz komolyan vegye a jogvesztő határidőt.
Andrásné februárban kérte Pomáz jegyzőjét, hogy„a törvényesség megtartása érdekében kezdeményezze a vagyonnyilatkozatokat vizsgáló Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságnál, hogy soron következő ülésén vizsgálja meg a polgármester köztartozásának ügyét”. Ez február 26-án zárt ülés keretében meg is történt, de a kormányoldali többség nem szavazta meg a méltatlanság megállapítását. A következő testületi ülésen, március 3-án, egy újabb zárt ülésen a képviselők is kiálltak a polgármester mellett, holott már két hónapja letelt a türelmi idő.
Az ellenzéki képviselőnő szerint ez törvénytelen döntés volt, ezért indítványozta a külső törvényességi vizsgálatot.
Az Együtt képviselőnője az Indexnek elmondta, hogy a testület előtt sokat emlegette Mészáros Lőrincet. Mészáros 2011-ben, röviddel azután, hogy a parlament elfogadta a méltatlanná válás módozatait kimondó törvényt, sikerrel fel is használta azt riválisa, a köztartozásokat felhalmozó korábbi, független polgármesterrel szemben. Varga György, akit háromszor választottak meg Felcsút vezetőjének, nem tudta kitölteni harmadik ciklusát, mert fideszes többségű képviselő-testület – jóllehet Varga befizette tartozásait – kimondta méltatlanságát, és megszüntette megbízatását. Az időközi választást már Mészáros nyerte meg.
Vicsi László kérdésünkre azt mondta, megoldódott a probléma, „csak egy ellenzéki képviselő próbálkozott”, pedig neki csupán 870 forint illetékből elmaradt tartozása volt. A polgármester szerint köztartozásról nem tudott, az adóhatóságtól nem kapott értesítést. Vicsi László szerint az egész „nullás igazolásos rendszer anomáliás”, azért az egyik államtitkárhoz fordultak, kérve, hogy a kormány tegye rendbe a követelményeket.
Az Index január végén már foglalkozott a NAV-listával. Akkor Dunakeszin derült ki, hogy az önkormányzati képviselők közül öten nem szerepeltek a KOMA nyilvántartásában, tehát köztartozásuk van: Csoma Attila, Dr. Kováts Sebestyén, Erdész Zoltán alpolgármester – fideszes képviselők, Hircz Tamás független, és Ábri Ferenc MSZP-s képviselő.
Hogyan válik valaki méltatlanná a képviselőségre?
A méltatlansági ok nem jelenti önmagában a képviselői mandátum automatikus megszűnését. Ahhoz a képviselő-testület határozata szükséges. Ezt a következő dolgok előzik meg:
- a képviselő köteles a megválasztását követő 30 napon belül kérelmeznie a KOMÁ-ba való felvételét
- Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
- A NAV a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10-én veszi fel az adózót az adatbázisba, ha megfelel a feltételeknek. Ha megfelelt, a képviselőnek ugyanezen hónap utolsó napjáig igazolnia kell a képviselő-testületnél, hogy a felvétel megtörtént.
- Ha a NAV megállapítja, hogy a képviselőnek köztartozása van, akkor az adatbázisba nem veszi fel, erről az adózót elektronikusan és írásban is értesíti. A hivatal a törlésről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt, illetve a közgyűlést, a fővárosi és megyei kormányhivatalt is.
A képviselői mandátum megszűnéséről szóló határozat a törvény szövege szerint azzal szemben hozható meg, akinek az állammal, önkormányzattal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi.