Kiírta, megírta, megnyerte
További Belföld cikkek
- Lázár János állítja, hogy többet tett a közlekedésért, mint bárki az utóbbi 14 évben
- Magyar Péter Sulyok Tamás helyébe lép
- Publicus: Még a Fidesz-szavazóknak sem tetszett a Menczer–Magyar-csörte
- Csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnökökre az elmúlt két évben
- Budapest számos pontján összeomlott a palackvisszaváltó rendszer
Az egyik nagy belvárosi Duna-parti szállodában tartották március 12-én az Uniós források 2015 konferenciát, amin a résztvevőknek új utakat és üzleti lehetőségeket ajánlottak az EU-s pénzek lehívásához, és bemutassák az új pályázati-közbeszerzési rendszert. Az előadók között volt - ahogy sok más konferencián is - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár és Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa is.
Harsányinak azonban nem lehetett felhőtlen a nap, mert Hadházy Ákos épp a konferenciával egy időben tett ügyészségi feljelentést a vállalkozó cégcsoportjának korábbi tenderei miatt. Az LMP-s politikus hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette miatt fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, mert szerinte a KEOP-ban (Környezet és Energia Operatív Program) finanszírozott napelem-telepítési projektekre gyanúsan sokszor kapott meghívást Harsányi Goodwill nevű cége, és jelentős részben egyedül indulhatott a pályázatokon.
Az LMP-s politikus szerint a Goodwill Energy Kft. eddig 70-80 uniós pályázaton nyert, de úgy, hogy 27 esetben egyedül tett ajánlatot, holott három pályázatot kellett volna bekérni. Hadházy a Közbeszerzés.hu adatai alapján azt állítja, hogy nagy számban voltak olyan Goodwill-győzelemmel zárult uniós beszerzések is, ahol volt ugyan több pályázó, de rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg „alibiajánlatra”, és még arra sem vették a fáradtságot, hogy variálják a pályázatokban szereplő számokkal: a becsült költségek szinte fillérre megegyeztek.
A Goodwill sikerszériája nem most szúrt szemet először ellenzéki politikusoknak
A jobbikos Volner János 2013 szeptemberében írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy rendszerszintűnek tekinthetőek-e a épületenergetikai pályázatok esetében tapasztalható visszaélések. Volner ezzel az NFÜ akkoriban gyakori botrányai mellett arra utalt, hogy meglepő összefüggésekre bukkant az egyik napelem-telepítési tenderénél: a balatonfenyvesi önkormányzat pályázatának előkészítői és megvalósítói között a legkevésbé sem rejtett tulajdonosi, sőt családi összefonódások álltak fenn.
A balatonfenyvesi 30 milliós tendert a Goodwill Energy Kft. nyerte meg. A pályázatot viszont a céget birtokló magánszemélyek másik vállalkozása, a részben azonos nevű Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. készítette. Mindkét céget Harsányi Gábor irányította és irányítja ma is, sőt feleségével együtt itt is, ott is tulajdonosok voltak. De ami még érdekesebb: a Goodwill Energy úgy nyert, hogy fő tulajdonosa maga a pályázatíró Goodwill Consulting volt.
És hogy teljes legyen a kör, az uniós beszerzési eljárás lebonyolítását is egy családi érdekeltség végezte. A balatonfenyvesi tendert ugyanis az Arkánum X Bt., illetve jogutódja vezényelte le, jóllehet a cég Harsányi felesége és édesanyja vállalkozása.
Az Eliost is emiatt vizsgálja az NNI
Egy hasonló ügyben, Orbán Viktor vejének cégénél elindult a rendőrségi nyomozás. Az Index adott hírt arról, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Elios Innovatív Zrt. négy, összesen 1,2 milliárdos megrendelése ügyében folytat eljárást „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett elkövetésének gyanújával. A szintén Hadházy Ákos által tett feljelentés szerint a pályázatok előkészítésével és megírásával megbízott Sistrade Kft. ügyvezetője és tulajdonosa egy másik cégen keresztül személyesen is érdekelt volt az Elios Zrt. üzleti sikerében.
„Magyarul a Harsányi család egyik cége elkészíti a pályázatot, a másik cége pedig néhány napon belül simán meg is nyeri azt. Ennyit a versenyfolyamatok érvényesüléséről és arról, Orbán Viktor kormányzása alatt vajon mennyi esélye van egy magyar kkv-nak politikai háttértámogatás nélkül nyernie egy ilyen pályázaton” – írta az ügyről a jobbikos parlamenti képviselő.
Levelére Orbán Viktor helyett az EU-s ügyek legfőbb felelőse, Lázár János válaszolt. A 2013. októberi dokumentumból kiderült, hogy a cégcsoport „összeférhetetlenségi problémáját” Volner bejelentése előtt már ismerték az uniós pályázatokkal foglalkozó szervezetek. Lázár írásba adta: nem kell aggódni a gyanús energetikai tenderek miatt, mert a pályázatok több szűrőn is átmennek, ahol az ilyen és a hasonló eseteket felderítik.
Az akkori bejelentő nem nyugtatta meg teljesen a magyarázat, és blogjában néhány héttel később jelezte, ezen rövid idő alatt is újabb két tendert nyert a Goodwill. Volner azonban úgy döntött, megvárja a vizsgálatok eredményét.
Azóta eltelt másfél év
A minapi ügyészségi feljelentés után végül az Index kérdezte meg Lázár Jánost, milyen eredménnyel zárult a 2013 őszén beígért vizsgálat.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztályától kapott információk szerint a Goodwill Energy Kft.-vel kapcsolatban – úgynevezett közreműködő szervezetként – a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ vizsgált ki három szabálytalansági gyanút.
A Miniszterelnökség szerint megvizsgálták és szabálytalannak találták a Volner által bejelentett, a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal épületét érintő projektet. A „szabálytalansági eljárást lezáró döntés alapján a támogatási szerződés módosításra került sor”. 2014. augusztus 4-én elfogadták a záró beszámolót, majd négy nap múlva kifizették a támogatást.
Nem nevezhető nagyon súlyos következménynek az sem, hogy az ágasegyházai önkormányzat projektjét átvilágító szabálytalansági eljárás végül az elszámolható összköltség 1,1 milliós csökkentésével zárult. A miniszterelnökségi tájékoztatásban említett harmadik esetben a Kisvárda Református Egyházközség tenderét vizsgálták. Ott még nincs döntés, de pénzügyi korrekció nem várható, legfeljebb szerződésmódosítás lesz.
Másfél éve Volner bejelentése szerint a Goodwill 54 darab, összességében 1,55 milliárd forintot érő győzelemmel rendelkezett. Azóta további 20-25, több mint 1 milliárdos összértékű pályázat mellett áll a győztes rubrikában a cég neve a Közbeszerzés.hu-n.
Mindenki így csinálja
Harsányi Gábor szerint a Goodwill-cégek együttműködése nem egyedi eset: az uniós pályázatokra specializálódott nagyobb piaci szereplők szinte mindegyike vagy szorosan együttműködik pályázatíró céggel, vagy egy üzleti érdekeltségen belül van pályázati tanácsadó és energetikai (vagy építőipari stb.) kivitelező cég is. Az üzletember szerint a KEOP-pályázatoknál teljesen más rendszer alakult ki, mint a közbeszerzéseken. Itt a kivitelező cég egy, az önkormányzatban lebonyolított előzetes válogatáson, egy úgynevezett feltételes közbeszerzésen pályázati forrást javasol a megvalósításhoz. Ez jó az önkormányzatoknak is, hiszen nagyobb eséllyel nyernek el uniós pénzt, ha a pályázatuk tartalmilag is megfelel az uniós szabályoknak.
Harsányi az Indexnek elmondta: Magyarországon eddig közel 5000 energetikai uniós pályázatot nyújtottak be önkormányzatok, amelyből 200-at készített a Goodwill Consulting Kft. A goodwilles pályázatokkal 124 esetben nyert az önkormányzat.
A Goodwill Energy Kft. 110 feltételes közbeszerzési eljáráson vett részt, és ebből 53 beruházást tudott megvalósítani, ezek mindegyikénél a Goodwill Consulting segített az adott önkormányzatnak a pályázati támogatás elnyerésében. „Az önkormányzatok a legkülönfélébb pártszíneket viselték: Fidesz-, MSZP- és Jobbik-vezetés alatt álltak. Minket nem a pártlogó érdekel, hanem az ügy: minél több önkormányzat válasszon zöld energiát” – hangoztatta Harsányi, aki azt is hozzátette, hogy az Arkánum bevonása viszont csak Balatonfenyvesen történt meg. Ezt az ügyet vitte be a parlamentbe a jobbikos képviselő. Az üzletember szerint a családi cégek miatt jogi helyzetről tájékoztatták az önkormányzatot, és ebben megnyugtatták, hogy minden szükséges intézkedést megtett az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.
Na, de mit ír a közbeszerzési törvény?
Összeférhetetlenség
24. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.
(4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő
a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy
b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.