Most kezdődik másodfokon a romagyilkosságok pere

Másfél évvel az elsőfokú ítélet kihirdetése után, április 15-én elkezdődik a romagyilkosságok pere másodfokon, a Fővárosi Ítélőtábla dísztermében. Egyelőre öt tárgyalási napot írtak ki, sűrűn fogják követni egymást, az utolsó május 8-án lesz.

A sorozatgyilkosság ügye azért kerül az ítélőtábla elé, mert a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-i ítélete ellen minden érintett fellebbezett.

Őket hármójukat bűnösnek mondták ki előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntettében, valamint kétrendbeli fegyveres, csoportos rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben.

A negyedrendű vádlottra, Cs. Istvánra, aki a sofőrjük volt, bűnsegédként 13 év fegyházat róttak ki. Mindannyiukat tíz évre eltiltották a közügyektől, és az eljárás több mint 107 millió forintos bűnügyi költségét is szinte teljes egészében a vádlottaknak kellene kifizetniük az elsőfokú ítélet szerint. Az ügyész – mivel a többiek a lehető legsúlyosabb büntetést kapták – csak Cs. esetében fellebbezett súlyosabb büntetésért. Az életfogytiglannal sújtott vádlottak megpróbálják hatályon kívül helyeztetni az elsőfokú ítéletet, új eljárást akarnak, és ha ez nem sikerülne, felmentést. 

A romák elleni támadássorozatnak hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Az első bűncselekmény 2009. márciusában Besenyszögön történt, ahol egy vadásztól fegyvereket raboltak, ezután a debreceni menekülttáborokra adtak le lövéseket. A romákat célba vevő támadások közül az első a galgagyörki volt 2008. július 20-án. Ezt követte Piricse, Nyíradony-Tamásipuszta, Tarnabod, majd Nagycsécs, ahol az első gyilkosságot elkövették. Itt 2008 november 3-án Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön lőtték agyon a 28 éves Csorba Róbertet és kisfiát. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor gyilkolták meg az ágyában alvó 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.

Az első fokú ítélet kihirdetésekor a bíró kimondta: a vádlottak arra szövetkeztek, hogy megregulázzák, megfélemlítsék a romákat. „Cselekményüket nem motiválta más” – jelentette ki.

A vádlottakat 2009 augusztus 21-ére virradóra fogták el egy debreceni szórakozóhelyen, a Perényi 1-ben. Azóta előzetes letartóztatásban vannak.

A perben különféle védekezési taktikákat választottak. Cs. István terhelő vallomást tett a társaira, a K.-testvérek egyes dolgokat beismertek, P. Zsolt a hallgatás mellett döntött, nem tett vallomást, csak következetesen tagadott mindent. Az elsőfokú ítéletet merev arccal fogadták, a K.-testvérek végig sem hallgatták a majdnem egy napig tartó indoklást, kikéredzkedtek a teremből.

Első fokon maratoni hosszúságú volt a per. 2011. március 25-én kezdődött, 865 nap leforgása alatt 167 tárgyalási napot és 4 helyszíni szemlét tartottak, 217 tanút, 42 szakértőt hallgattak meg. A tárgyalási jegyzőkönyvek összesen 5567 oldalt tesznek ki. A per teljes egészét feldolgozó dokumentumfilm, Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című filmje több díjat is nyert.

A tárgyalássorozat nemcsak az ügy bonyolultsága miatt volt ilyen hosszú, hanem azért is, mert a bíró, Miszori László megpróbálta pótolni a nyomozás hiányosságait, kijavítani a helyenként egészen elképesztő hibákat. Olyanokat, mint amilyenek Tatárszentgyörgyön történtek, ahol több mint 12 óra eltelt a bűncselekmény után, mire elkezdődött a helyszíni szemle, ahol teljesen összejárták a helyszínt és ahol a halál okaként ott először füstmérgezést állapítottak meg, az áldozatok testén lévő sebekről pedig azt mondták, hogy a lehulló gerendákból kiálló szögek okozták azokat.

A nyomozás hibáit a vádlottak megpróbálták a maguk javára fordítani, az ellenük szóló bizonyítékokat a hibákra hivatkozva megtorpedózni. Első fokon ez nem működött, a bíró közölte, hogy Magyarországon nem angolszász jogrend van,

nem igaz, hogy tiltott fáról tiltott gyümölcs születik.

A nyomozás nagyon súlyos kérdések megválaszolásával is adós maradt. Nem állítottak bíróság elé mindenkit, akit kellett volna. Az elsőfokú ítéletben ezt egyértelműen kimondták, amikor arról volt szó, hogy a fegyverbeszerző besenyszögi rablásnál nemcsak a K.-testvérek és P. Zsolt volt ott, hanem egy titokzatos negyedik ember is, aki nem Cs. István volt, de máig nem derült ki, kicsoda. Nincs megnyugtató válasz arra a jogos felvetésre sem, hogy rajta kívül is lehettek még felbujtók, támogatók, például nem tudni, honnan volt pénzük a jómódúnak távolról sem mondható vádlottaknak eszközökre, lőszerre.

A bűnügy egyik oldalágán az elsőfokú ítélet óta is volt fejlemény. 2014 novemberében a Magyar Nemzet írta meg, hogy a romagyilkosságokkal kapcsolatban négy ember ellen vádalt emelt a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. Az ügyről hivatalosan nem árultak el részleteket, de a lap úgy értesült, hogy a vádlottak között lehet a Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatója és két helyettese is. Cs. István ugyanis a katonai elhárítás titkos kapcsolata volt.

Az állam elismerte a felelősségét a nyomozás során elkövetett sorozatos szakmai hibák miatt. A túlélők és az áldozatok családjai részére kárenyhítésről döntött az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A pénz azonban nem sokat segített rajtuk. A Roma Sajtóközpont több hónappal a kárenyhítések kifizetése meglátogatott néhány érintett családot, és azt találták, hogy általában ugyan jobb körülmények között élnek, de továbbra is anyagi gondokkal küzdenek. A legnagyobb probléma az volt, hogy a mélyszegénységben élő túlélők többsége nem kapott megfelelő szakmai segítséget a megítélt összegek felhasználásához.