Egész mással van baja az EU-nak, mint amit a kormány állít

A kormány szerint az EU-s beruházások magyarországi finanszírozását Brüsszel azért állította le, mert technikai jellegű problémák vannak a pályázatok elbírálási rendszerében, amit készen örököltek a szocialista kormányoktól. A szerdai bejelentés alapján 700 milliárd forintot érint a döntés.

A 444.hu-hoz eljutott vizsgálati anyagból azonban kiderült: nem általános szintű rendszerhibákról van szó, Brüsszelnek sokkal inkább azzal van baja, hogy konkrét cégekre írtak ki rendszeresen pályázatokat. A brüsszeli büntetést – ami a 700 milliárd forintos EU-s finanszírozás tíz százalékával egyenlő – nem általános, technikai jellegű problémák, hanem konkrét pályázatok miatt szabták ki.

2014 elején a kormány átszabta az EU-s pályázatokat érintő pénzosztási rendszert. A kifizetéseket áprilistól augusztusig le is állította a kormány, hogy utána már az új rendszerben számlázzon. Az Európai Bizottság auditorai azonban lehangoló képet adtak novemberben: az átnézett 55 pályázatból 16 megbukott. Nyolc pályázónak még nem fizetett a kormány, így a büntetést csak a már kifizetett pályázatok alapján szabta ki Brüsszel: négymilliárd forintot.

Ebben volt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által 2011-ben megrendelt szoftverek ügye. Ez mindössze 1,8 millió forint volt, ám a Right Solutions nem adta át a forráskódot, így frissíteni csak az ő közreműködésével lehetett. A Right Slolutions 2013-ban eladta a forráskódot egymillió forintért az LDAP Kft.-nek. A cég jó üzletet csinált: valószínűleg számított rá, hogy lesz EU-s pénz a szoftver frissítésére, így a forráskód birtokában el is vállalta a feladatot 78 millió forintért. Azaz 44-szer annyiért frissített, mint amennyibe maga a program került.

A csepeli szabadkikötő fejlesztése is szemet szúrt Brüsszelnek. A megbízást a Közgép nyerte el, bár a kiírás alapján más nem is nagyon nyerhetett volna. A vizsgálat kifogásolta a pályázat indokolatlan követelményeit is. Például, hogy a kikötőn dolgozó cégnek vasútépítési tapasztalata legyen. Brüsszel itt 633 millió forintos büntetést írt elő.

De kifogásolták azt is, hogy

• az Enesét elkerülő 85-ös főúton a régészeti költségeket négyszer számolták el
• ismeretlen szempontok alapján nyert 77 millió forintot a Budapesti Kommunikációs Főiskola az alig 25 nap alatt összehozott oktatási tervével
• a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 4,1 milliárdos irodabútor-beszerzési pályázata cégre szabott, indokolatlan feltételeket támasztott.

Mindez összesen 1,9 milliárd forint büntetést vont maga után.

Brüsszel szerint valóban van rendszerszintű hiba is: indokolatlanul szűkre szabják a magyar közbeszerzési rendszerben a pályázók körét – ehhez volt szükség az indokolatlan referenciákra –, és  nagyon szűk határidőket szabnak meg. Végeredményben a megbízások sokkal drágábban teljesülnek, mint lehetne. Az EU által novemberben vizsgált 55 pályázat esetében 11-nél 46 százalékos túlköltekezést regisztrált.

Ezek után akár további programok felfüggesztésére is sor kerülhet, és az sem biztos, hogy Magyarország a mostani intézményrendszerrel hozzáférhet a 2014–2020-as ciklus uniós pénzeihez.