Eszter, Eliza
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A kormány trükközik a kórházi adósságokkal

2015.05.08. 13:11

Egészen lehetetlen helyzetről számoltak be forrásaink az állam és a beszállító cégek között a kórházi adósságokról szóló tárgyalásokról. 

Az állam, amely a legkisebb késésért is késedelmi kamatot fizettet a magánszemélyekkel és a vállalkozásokkal, most húzza az időt és alkudozni próbál, amikor neki kellene fizetnie.

Rohan az idő

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár már február 23-án bejelentette, hogy az állam kifizeti a kórházak adósságait. A kormány eredetileg április elsejére ígérte a pénzügyek rendezését, amiből nem lett semmi. Az egyre türelmetlenebbé váló beszállítók sürgetésére csak két héttel ezelőtt született kormánydöntés az adósságkonszolidációról. A tárgyalások április végén indultak meg, Zombor Gábor pedig legutóbb a hét végére ígérte a 84 milliárdos kórházi adósság rendezéséről szóló tárgyalások végét. Az egyeztetések azonban még mindig nem zárultak le.

A kórházak egy része már az államtitkári bejelentés óta (azaz több mint két hónapja) semmit nem fizet a beszállítóknak. Csak az elmúlt két hétben több milliárd forinttal nőtt az adósságállomány, miután korábbi kimutatások szerint naponta 150 millióval emelkednek a tartozások. 

A kifizetések a tárgyalások közben is teljesen állnak,

így olyan pénzeket sem utalnak át, amelyeket egyes kisebb kintlévőséggel rendelkező cégek már hetekkel ezelőtt egyeztettek az adott kórházzal. Ezek a cégek semmilyen információval nem rendelkeznek a kifizetés várható időpontjáról.  

Jé, ki kell fizetni az adósságot!?

Egy forrásunk azt mondta: bár a konszolidáció lehetősége már több hónapja ismert volt, mintha a kórházakat átvevő Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) váratlanul érte volna, hogy az adósságokat most ki kell fizetni. A központ az utolsó pillanatban kezdett el kapkodni, és a beszállítók szerint meglehetősen felkészületlen. Most próbálja egyáltalán tisztázni, mennyi is a tartozás. Előfordult, hogy lehetetlenül rövid idő alatt, akár egy nap alatt kérték be a beszállítóktól intézményi bontásban a követelésadatokat, mivel több kórház hibás adatokat adott meg.

Forrásaink úgy látják: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a legkevésbé sem átlátható módon egyeztet a legnagyobb beszállítókkal. Az intézményenkénti és egyenkénti adategyeztetést ráadásul a cégekre bízta az ÁEEK, mert állításuk szerint nekik erre nincs kapacitásuk.

Az állam nem fizet késedelmi kamatot?

Az állam, amely minden esetben érvényesíti a késedelmi kamatot akkor, amikor neki tartoznak, most kamatok nélkül akarja kifizetni a tartozásokat. Ezzel a beszállítók többsége nem ért egyet,  mivel szerintük a jelenlegi helyzet az állami intézkedések elmaradásából és a költségvetési szervek nemfizetéséből adódott.  Vannak azonban olyan beszállítók, akik a gyors kifizetésben bízva kénytelenek lemondani a kamatokról: annyi kintlévőségük van már, hogy fontosabb számukra a gyors pénzhez jutás. Az állam tehát addig húzta-halogatta a fizetést, amikor már könnyebben próbálkozhat a kamatok elengedésével.

Az adósság már teljesített szolgáltatásokra és felhasznált eszközökre vonatkozik, amiért így az államnak kell teljes mértékben helyt állnia. Az államnak ki kell fizetnie azokat a károkat, amelyeket a számlák késedelmes kifizetése okozott, és teljesítenie kell szerződéses kötelezettségeit.

Mint korábban megírtuk, a lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. Az átlagos fizetési késedelem 8 hónap. Egyes tagvállalatok éves árbevételének ma már több mint a fele kórházak felé fennálló kintlévőség, így sokszor adó- és járulékbefizetéseiket is hitelekből kénytelenek finanszírozni.

Korábban írtunk arról is, hogy a tetemes adósságok miatt az egyik kórházi beszállító cég a nem életfontosságú kórházi laborszolgáltatások leállításán gondolkozott, a helyzet pedig sajátos barkácsmódszerekre kényszeríti a kórházakat, ami súlyosan veszélyeztetheti a betegellátást. 

60 milliárd elég lesz? Igen! Nem!

A Magyar Államkincstár március végi adatai szerint az egészségügyi intézmények összes tartozása kamatok nélkül 84,6 milliárd forint. A legutóbbi kormánydöntéssel 60 milliárd forintot utaltak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma számlájára. Ez csak a 30 napon túl lejárt tartozásokra nyújt fedezetet. Ez az összeg nem tartalmazza a kamatokat és egyéb költségeket, tehát az ÁEEK eleve úgy indult neki a tárgyalásoknak, hogy tudta, biztosan nem képes késedelmi kamatot fizetni.

A számok ismeretében meglepő, hogy Zombor Gábor mégis arról tájékoztatta a kormányt, hogy a 60 milliárdos keret elég lehet konszolidációhoz. Lázár János miniszter a heti kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján az Index kérdésére legalábbis azt mondta, hogy az államtitkár erről tájékoztatta a kabinetet, amely közben épp az adósságcsapdában vergődő beszállítók végleges száműzését tervezi. Lázár határidőket nem mondott, de szerinte megnyugtató a helyzet, a költségvetésben van pénz a tartozások kifizetésére, és uniós forrásokból további 100-150 milliárd forintot is előteremtenek majd arra, hogy az állami kórházak állami eszközparkot vásárolhassanak a privát szolgáltatások kiváltására.

Megkerestük a kórházi beszállítókat képviselő érdekvédelmi szervezeteket, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületét (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetséget (OSZ). A tárgyalások tényét mindkét szervezet megerősítette, de azok részleteiről, illetve eddigi eredményeiről egyelőre nem kívántak nyilatkozni. Megkerestük az államtitkárságot is, ahol azt ígérték, hamarosan válaszolnak kérdéseinkre.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!