A kormány trükközik a kórházi adósságokkal

Egészen lehetetlen helyzetről számoltak be forrásaink az állam és a beszállító cégek között a kórházi adósságokról szóló tárgyalásokról. 

Rohan az idő

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár már február 23-án bejelentette, hogy az állam kifizeti a kórházak adósságait. A kormány eredetileg április elsejére ígérte a pénzügyek rendezését, amiből nem lett semmi. Az egyre türelmetlenebbé váló beszállítók sürgetésére csak két héttel ezelőtt született kormánydöntés az adósságkonszolidációról. A tárgyalások április végén indultak meg, Zombor Gábor pedig legutóbb a hét végére ígérte a 84 milliárdos kórházi adósság rendezéséről szóló tárgyalások végét. Az egyeztetések azonban még mindig nem zárultak le.

A kórházak egy része már az államtitkári bejelentés óta (azaz több mint két hónapja) semmit nem fizet a beszállítóknak. Csak az elmúlt két hétben több milliárd forinttal nőtt az adósságállomány, miután korábbi kimutatások szerint naponta 150 millióval emelkednek a tartozások. 

így olyan pénzeket sem utalnak át, amelyeket egyes kisebb kintlévőséggel rendelkező cégek már hetekkel ezelőtt egyeztettek az adott kórházzal. Ezek a cégek semmilyen információval nem rendelkeznek a kifizetés várható időpontjáról.  

Jé, ki kell fizetni az adósságot!?

Egy forrásunk azt mondta: bár a konszolidáció lehetősége már több hónapja ismert volt, mintha a kórházakat átvevő Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) váratlanul érte volna, hogy az adósságokat most ki kell fizetni. A központ az utolsó pillanatban kezdett el kapkodni, és a beszállítók szerint meglehetősen felkészületlen. Most próbálja egyáltalán tisztázni, mennyi is a tartozás. Előfordult, hogy lehetetlenül rövid idő alatt, akár egy nap alatt kérték be a beszállítóktól intézményi bontásban a követelésadatokat, mivel több kórház hibás adatokat adott meg.

Forrásaink úgy látják: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a legkevésbé sem átlátható módon egyeztet a legnagyobb beszállítókkal. Az intézményenkénti és egyenkénti adategyeztetést ráadásul a cégekre bízta az ÁEEK, mert állításuk szerint nekik erre nincs kapacitásuk.

Az állam nem fizet késedelmi kamatot?

Az állam, amely minden esetben érvényesíti a késedelmi kamatot akkor, amikor neki tartoznak, most kamatok nélkül akarja kifizetni a tartozásokat. Ezzel a beszállítók többsége nem ért egyet,  mivel szerintük a jelenlegi helyzet az állami intézkedések elmaradásából és a költségvetési szervek nemfizetéséből adódott.  Vannak azonban olyan beszállítók, akik a gyors kifizetésben bízva kénytelenek lemondani a kamatokról: annyi kintlévőségük van már, hogy fontosabb számukra a gyors pénzhez jutás. Az állam tehát addig húzta-halogatta a fizetést, amikor már könnyebben próbálkozhat a kamatok elengedésével.

Az adósság már teljesített szolgáltatásokra és felhasznált eszközökre vonatkozik, amiért így az államnak kell teljes mértékben helyt állnia. Az államnak ki kell fizetnie azokat a károkat, amelyeket a számlák késedelmes kifizetése okozott, és teljesítenie kell szerződéses kötelezettségeit.

Mint korábban megírtuk, a lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. Az átlagos fizetési késedelem 8 hónap. Egyes tagvállalatok éves árbevételének ma már több mint a fele kórházak felé fennálló kintlévőség, így sokszor adó- és járulékbefizetéseiket is hitelekből kénytelenek finanszírozni.

Korábban írtunk arról is, hogy a tetemes adósságok miatt az egyik kórházi beszállító cég a nem életfontosságú kórházi laborszolgáltatások leállításán gondolkozott, a helyzet pedig sajátos barkácsmódszerekre kényszeríti a kórházakat, ami súlyosan veszélyeztetheti a betegellátást. 

60 milliárd elég lesz? Igen! Nem!

A Magyar Államkincstár március végi adatai szerint az egészségügyi intézmények összes tartozása kamatok nélkül 84,6 milliárd forint. A legutóbbi kormánydöntéssel 60 milliárd forintot utaltak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma számlájára. Ez csak a 30 napon túl lejárt tartozásokra nyújt fedezetet. Ez az összeg nem tartalmazza a kamatokat és egyéb költségeket, tehát az ÁEEK eleve úgy indult neki a tárgyalásoknak, hogy tudta, biztosan nem képes késedelmi kamatot fizetni.

A számok ismeretében meglepő, hogy Zombor Gábor mégis arról tájékoztatta a kormányt, hogy a 60 milliárdos keret elég lehet konszolidációhoz. Lázár János miniszter a heti kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján az Index kérdésére legalábbis azt mondta, hogy az államtitkár erről tájékoztatta a kabinetet, amely közben épp az adósságcsapdában vergődő beszállítók végleges száműzését tervezi. Lázár határidőket nem mondott, de szerinte megnyugtató a helyzet, a költségvetésben van pénz a tartozások kifizetésére, és uniós forrásokból további 100-150 milliárd forintot is előteremtenek majd arra, hogy az állami kórházak állami eszközparkot vásárolhassanak a privát szolgáltatások kiváltására.

Megkerestük a kórházi beszállítókat képviselő érdekvédelmi szervezeteket, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületét (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetséget (OSZ). A tárgyalások tényét mindkét szervezet megerősítette, de azok részleteiről, illetve eddigi eredményeiről egyelőre nem kívántak nyilatkozni. Megkerestük az államtitkárságot is, ahol azt ígérték, hamarosan válaszolnak kérdéseinkre.