Majd akkor szóljanak, ha már folyik a vér

Mit csinál ma Magyarországon egy szélsőjobboldali földesúr, ha viszályba keveredik egy cigány családdal?

Rájuk hívja a Betyársereget. 

A mit? 

Az ország legdurvább és legrasszistább paramilitáris szervezetét, amely vállaltan fajgyűlölő. Főleg a cigányokat gyűlölik. 

És mit csinál ez a szervezet a cigányokkal?

Általában aljas módszerekkel rettegésben tartja őket. Azt akarják elérni, hogy költözzenek el a lakóhelyükről. Néha azért meg is verik őket. 

Úristen! És mit csinál a Betyársereggel a rendőrség?

Semmit. Abszolút semmit.

Se létminimum, se bűnözés

A fenti kérdés-válaszok nem abban a bizonytalan jövőben játszódnak, amikorra a mindenkori magyar kormányok hagyták annyira megnőni a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy az országban félanarchia dúljon és félkatonai szervezetek önkényes ítélőbíróságai osszák az igazságot. A felvázolt kép a mai magyar valóság színe java egy egyébként csodálatos környezeti adottságokkal rendelkező, de megállíthatatlanul lecsúszó Heves megyei településen, Szúcson. 

A község Egertől 25 kilométerre fekszik egy gyönyörű erdős-dombos vidék medencéjében. Sokáig nemesi birtok volt, majd bányászatból és mezőgazdaságból éltek a helyi jobbágyok. Sosem volt gazdag település, de a rendszerváltás előtt mindig minden megvolt, ami kellett. Ez ma már koránt sincs így. Szúcson ma 442 ember lakik, feleannyian, mint fénykorában. 

A település több mint fele cigány, és nagyon sok idős özvegyasszony él itt. Fiatalok alig vannak, aki teheti, elmegy jó messzire. De legalábbis Egerbe biztosan. A kilátástalan körülmények ellenére a faluban lényegében nincs bűnözés. A helyiek azt mondták, egy-egy tyúklopás elő szokott fordulni, de semmi különös. Komolyabb rablás vagy erőszakos bűncselekmény itt egyszerűen nincsen. 

„Ebben a faluban nincsenek betörések, biztonságban érezzük magunkat, pedig nagyon sokan vagyunk özvegyasszonyok. Szerencsés helyzetben vagyunk" – mondta nekünk Balogh Istvánné, aki ottjártunkkor éppen két barátnőjével beszélgetett az utcán. Az asszony nyugalma akkor sem borult fel, amikor néhány hónappal ezelőtt megjelent a településen a Betyársereg. „Nem féltünk tőlük, nem bántottak minket. Nem tudtuk, hogy ők most biztonsági őrök vagy micsodák. Mindig feketében voltak."

Hogy néz ki, amikor a Betyársereg megszáll egy falut? 

A Betyársereg a honlapja szerint mindig a törvények betartása mellett vigyázza a rendet. Ez azért csak részben van így. Szúcson ez konkrétan úgy nézett ki, hogy 4-5 autóval megérkezett egy 20-30 fős csoport, akik bevették magukat a falu egyik üresen álló ingatlanjába. A helyiek elmondása szerint ott a következők történtek:

• ostort csattogtattak,
• acélcsöveket pakolgattak az autókból ki, majd be,
• bográcsoztak,
• sorbaálltak, fényképezgették egymást,
• símaszkokat húztak egymás fejére.

Ez történt az alkalmi nyaralójuk udvarán. Egyébként pedig 4-5 fős csoportokban járőröztek a faluban, fotózták a cigányokat, néha oda-odamondtak egy életveszélyes fenyegetést. Gulyás Róbertet és családját még durvábban inzultálták, ezért kértek segítséget a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezettől, akik elsőként számoltak be a szúcsi helyzetről. 

Gulyás állítása szerint közel tönkrement abban, amit az elmúlt három hónapban tett vele a Betyársereg. Követték a munkába, követték a boltba. Mindenhova utánamentek, általában nem mondtak neki semmit, csak követték, nézték. Néha elejtettek egy-egy olyan megjegyzést, hogy „na, még mindig itt vagy”, de nem bántották fizikailag. Nem egyszer előfordult, hogy éjszaka reflektorokkal, lézerekkel világítottak be a házba, de amikor bent felkapcsolták a villanyt, mindig elszaladtak a betyárok. Egyik este kilenc körül, amikor Gulyás élettársa kivitte a moslékot a kutyának, feloltotta a lámpát a kertben, erre ott állt két férfi maszkban. Némán. A nő sikítozni kezdett, erre a betyárok ismét elszaladtak. 

A TASZ információi szerint jelenleg ez az egyetlen ügy, amiben a rendőrség nyomoz a Betyársereg szúcsi fellépésével kapcsolatban. Itt is csupán magánlaksértés vádjával kell szembenézniük a betyároknak. 

Nyolc éve élünk itt, eddig nem volt semmilyen megkülönböztetés a cigányok és magyarok között. Próbáltunk úgy élni, ahogy a többiek. Láttuk, milyen rendben tartják a portájukat, úgy próbáltuk mi is

– mondta Gulyás, aki nem érti, mi baja van vele a haragosának, a helyi földesúr T. Z.-nek. A férfi falopással vádolja Gulyást, igaz, nem a nyílt színen. Január 22-én megjelent egy újságcikk (amit azóta töröltek az internetről) a Heves Megyei Hírlapban, amiben a szerző egy névtelenséget kérő erdészre hivatkozva írta, hogy Gulyás lopja a fáit, a rendőröket pedig lefizeti. Nem nehéz összerakni, hogy ki lehetett az az erdész, főleg, mert a cikket szerző újságírót többször látták T.-vel.

Hogy pontosan mi áll T.  és Gulyás konfliktusa mögött, azt valószínűleg csak ők tudják. Gulyás azt mondta, nem érti, mi baja van vele T.-nek. Szerinte rá akarja kenni, hogy feketén kivágta a saját fáit, amiket így olcsóbban el tudott adni. Ez nem hangzik túl életszerűnek. A földesurat mindkét, interneten elérhető telefonszámán próbáltuk elérni, üzenetet hagytunk neki, az Egercsehiben található házához is elmentünk. Az autói otthon álltak (mindegyik hátulján árpádsávos Nagy-Magyarország-matrica), az a zöld terepjárója is, amivel a környéket járja. Kopogtattunk az ablakon, volt is bent mozgás, kutyaugatás, de nem kaptunk választ. T. nem nyilatkozik újságíróknak, az egyik tévéstáb egyik tagjának háttérben viszont elmondta, kapcsolatban áll a Betyársereggel. Ezt mondjuk nehéz is lenne letagadnia, mivel az ő ingatlanjában bográcsozott hónapokig a Betyársereg szúcsi delegációja. 

Uzsoraháború

T.-ről vegyes véleményeket hallottunk. Volt, aki szerint gyűlöli a cigányokat, mások szerint nem gyűlöli őket, még munkát is ad nekik. Igaz, találkoztunk olyan cigány férfival, aki dolgozott neki, a végén aztán alig akarta kifizetni. Ilyesmit mondjuk anélkül is sokan megtesznek, hogy cigánygyűlölők lennének.

Az viszont biztos, hogy T.-nek nagyon jól megy. Pár éve jelent meg a környéken, amit lehetett, felvásárolt. Most nagyjából ezerötszáz hektár földje lehet, több gyümölcsöse, szántója, erdője. Szúcson és a környező településeken 8-10 ingatlanja. A környéken befolyásos embernek tartják, akinek az is jelzi a hatalmát, hogy állítólag szépen hasít a földalapú támogatások rendszerében is. 

Kökény Béla alpolgármester szerint éppen ezért érthetetlen, hogy T. miért a Betyársereggel próbálja rendezni a problémáit: „Miért nem bérelt fel egy fotóst, aki lefotózza, hogy kik lopják a fát, és kész, Megvan a bizonyíték, nincs több kérdés” – mondta nekünk a település alpolgármestere. Szerinte egy ilyen gazdag embernek egyébként sem lenne szabad, hogy pár köbméter fa akkora sérelmet okozzon, hogy belerángassa az egész falut a konfliktusába. 

Igaz, a Betyársereget nem T. hívta először a településre, hanem a Szendrei család lánya, aki ezt büszkén el is mesélte az Indexnek. A lány – aki nem ment bele, hogy megmutassuk az arcát – azt állította, hogy Németországban volt egy ismerőse, aki tagja a Betyárseregnek. Neki panaszkodott a szúcsi helyzetről, ő pedig szólt „a Budaházyéknak". A lány azt is állította, nem kért tőlük semmit, csak tanácsot, azok meg azt mondták, hogy lejönnek és szétnéznek. A faluban többen is úgy tudják, hogy a Betyársereg először a Szendrei család hívására érkezett, de másodjára már T. szólt nekik. 

A fajgyűlölet nem jön be, de örülök, hogy itt vannak. Megnyugtató, mert azóta a Gulyásék nem szólogatnak be nekem olyanokat, hogy megbaszlak, kurva

– mondta a lány, aki szerint a Gulyásékat Ózdról telepítették ki, amióta Szúcson vannak, csak a baj van velük. Három éve ok nélkül megtámadták őket az érkezők, és azóta is folyamatosan zaklatják. A lány azt állította, hogy a támadásokban teljesen tönkrementek. Az anyja idegosztályra került, az apja pedig Németországba ment dolgozni. Később aztán kiderült, hogy a lány szülei most éppen börtönben ülnek, mert uzsoráskodtak a faluban. Az apját és élettársát a Heves megyei kommandósok kapták el 2011-ben. Hogy mi áll a Szendrei–Gulyás-ellentét mögött, arra valószínűleg csak az érintettek tudják a választ, ők viszont nem mondják el.

Az alpolgármester annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy 

Jelentsen ez bármit is, az alpolgármester nem akarta az orrunkra kötni. Azt mondta, hogy őt nem érdekli, ez két család belügye. „De ez a Betyársereg nem hiányzott ide. Nem szeretnénk, ha Szúcs lenne a következő Gyöngyöspata" – mondta Kökény. 

Nem bíznak a rendőrségben

A Betyársereg három hónapja jelent meg Szúcson. Ez idő alatt a rendőrség nem csinált semmit. Többször igazoltatták a betyárokat, és itt megállt a tudomány. A TASZ riportja után médiafigyelem irányult a falura, ennek hatására a rendőrkapitány 24 órás járőrszolgálatot rendelt el a településen. Ottjártunkkor nem telt el úgy öt perc, hogy ne gurult volna el mellettünk egy rendőr. A Betyárseregnek viszont se híre, se hamva. Hétfő óta nem látták őket a faluban, valószínűleg most már máshova járnak „pihenni és bográcsozni a városi srácok” – ahogy egyikük fogalmazott a TASZ-nak. 

Gulyásék több feljelentést tettek írásban, de a rendőrség egyelőre csak magánlaksértés miatt nyomoz az ügyben. Pedig éppen Gyöngyöspata hatására a parlament megszavazta, hogy a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése és végzése kerüljön be a Btk.-ba és a Ptk.-ba. Aki ilyen tevékenységet szervez, az bűncselekményt követ el, aki végzi, az pedig szabálysértést. A TASZ szerint a Betyársereg szúcsi fellépése minimum felveti a két tényállás gyanúját, ezért a rendőrségnek nyomoznia kellene. Cikkünk megjelenése előtt több mint egy nappal megkerestük az ORFK-t, hogy nyomoznak-e Szúcson, és ha igen, akkor milyen gyanú miatt, illetve azt is megkérdeztük, hogy a Betyársereg tevékenysége miatt folytatnak-e országos nyomozást. Egyelőre nem kaptunk választ. 

A helyiek már egyáltalán nem bíznak a rendőrségben. Se Gulyásék, akik a TASZ-hoz fordultak, se Szendreiék és T.-ék, akik pedig a Betyársereghez. Mindhárom érintett többször próbálkozott a rendőrségnél, azonban süket fülekre találtak. Gulyásék és Szendreiék is rendszeresen azt a választ kapták az ügyeletes rendőrtől, hogy

amíg nem folyik vér, nem tudnak mit csinálni. Majd szóljanak, ha már folyni fog, akkor lesz valami.

Ha valóban ez a helyzet, az egyrészt rámutat arra, hogy itt egy olyan viszályról van szó, ahol sok nehezen vagy leginkább sehogy sem bizonyítható vádaskodás hangzik el. Másrészt a Betyársereg fellépésével nem tud vagy nem akar mit kezdeni a hatóság. Hasonlóan a családon belüli erőszakhoz, a megfélemlítést sem képes megfékezni, mert nincsenek látható nyomok. Miközben vannak. Ráadásul a Betyársereg esetében nyilvánvalóan rasszista indíttatásból. 

Vona Gábor és a Betyársereg

Ha már tagokat nem találtunk Szúcson, levélben kerestük meg a Betyársereget. Megkérdeztük például, hogy tényleg halálosan megfenyegették-e a helyieket, vagy hogy hogyan bizonyosodtak meg arról, hogy a megrendelőjüknek van igaza és Gulyásék lopnak, nem pedig fordítva? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy nem tartják-e aggályosnak, hogy jogállami keretek között olyan szervezetként szolgáltatnak igazságot, aminek erre semmilyen jogosítványa sincsen. Azt is megkérdeztük, hogy miért mentek el Szúcsról. Végül pedig, hogy miért tartják magukat fajnemesítőnek, és hogy ez mit jelent pontosan. Azt írták, hogy a későbbiekben válaszolni fognak. 

A Betyárseregről érdemes még megjegyezni, hogy kapcsolatban állnak a Jobbikkal. Vona Gábor szerint nem formális, de informális kapcsolatban. Neki például barátja a szervezet vezetője: Tyirityán Zsolt. A pártelnök nemrég interjút adott a Betyársereg honlapjának, ahol a következőket mondta arra a kérdésre, hogy „milyen jövőbeli szerepe lehet egy jövőbeli Jobbik-kormány alatt a Betyárseregnek”: 

Nyilván a törvények betartása és betartatása a Jobbik kormány alatt fő prioritást fog élvezni. A változás talán abban lesz a leglátványosabb, hogy a törvényeket nem úgy fogjuk szabni, hogy az a nemzetben gondolkodó mozgalmakat üldözze, hiába nem követnek el semmilyen törvénytelenséget, másrészt pedig a törvény szigora elsősorban azokra fog lesújtani, akik a közrendet, a köznyugalmat és a társadalom működését veszélyeztetik.