Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A Jobbik régi álmát építi meg a Dunán a kormány

2015.05.16. 08:19
Megéri-e az országnak tízmilliárdokat költeni arra, hogy a kalocsaiak egy óra helyett nagyjából 20 perc alatt eljussanak Paksra? Így lehet leegyszerűsíteni a kérdést, miután Lázár János bejelentette, hogy a kormány hidat épít a Dunára Kalocsa és Paks között. A Miniszterelnökség szerint a paksi fórumokon észlelték a széles társadalmi igényt a hídra. Valójában nem új az ötlet: a Jobbik már évek óta sürgeti a híd megépítését.

Kalocsa és Paks között közvetlen átjárást teremt a kormány, vagyis közúti hidat épít a Dunán. Lázár János csütörtökön jelentette be a nagyszabású beruházást, amelyet a paksi atomerőmű bővítésével indokolt. A miniszter szerint a híd azért fontos mert így a Bács-Kiskun megyeiek be tudnak kapcsolódni Paks2 építésébe, majd az üzemeltetésébe. 6-8 ezer munkavállalóról van szó. 

Lázár János nem árult el további részletek arról, hogy mikorra és mennyi pénzből épülhet meg a híd, és készült-e hatástanulmány arról, hogy mekkora lesz a kihasználtsága (vagyis megéri-e befektetni). A Miniszterelnökség azt mondta, egyelőre nem tud további információkkal szolgálni, és Kovács Zoltán kormányszóvivő is azt nyilatkozta az M1-nek, hogy egyelőre felelőtlenség lenne meghatározni ennek időpontját.

A szekszárdi híd 22 milliárd forint volt

Annyit azonban a Miniszterelnökség nélkül is tudhatunk, hogy egy új Duna-híd építése nem két fillér. A Kalocsától alig 30 kilométerre található Szent László híd (M9-es híd, szekszárdi) építése például több mint 22 milliárd forintba került évekkel ezelőtt.

Ebből konkrétan a hídépítés költsége 9,3 milliárd, a hozzá kapcsolódó 20 kilométeres M9-es autóúté pedig 13 milliárd forint. Ennek jelenlegi legendásan alacsony kihasználtságáról bárki meggyőződhet, aki arra autózik, de nyilván többen mennek majd arra, ha tovább épül az M9-es mindkét irányba.

Egy kalocsai-paksi híd költsége persze ennél kisebb lehet, hiszen itt nem autópályát, hanem csupán autóutat kell építeni, de nem ismerjük a pontos terveket ugyebár. Annyit azonban állíthatunk, hogy tízmilliárdos nagyságrendről van szó.

Szintén fontos tudni, hogy tényleg megéri-e megépíteni ezt a hidat Paks és Kalocsa között tízmilliárdokért, hiszen Bács-Kiskun megyéből jelenleg többféleképp is meg lehet közelíteni Paksot. Amint a 444.hu is levezette már, Kalocsáról például három úton is el lehet jutni Paksra, a leggyorsabb a szekszárdi hídon át az M6-oson (a Google útvonaltervezője szerint 52 perc az út), de a dunaföldvári hídnál is csak 53 perc a menetidő, míg a dunaújvárosi M8-as híd felől 1 óra 6 percet kell autózni. 

Egy újabb Duna-híddal lényegesen rövidebb lenne az út és a menetidő, ez nem kérdés. Az igazi kérdés, hogy megéri-e az országnak tízmilliárdokat költeni arra, hogy a kalocsaiak egy óra helyett - nagyjából - 20 perc alatt eljussanak Paksra. És azért nem túlzás a kalocsaiakra kihegyezni a kérdést, mert Kalocsa felől nem vezet egyenes autóút tovább az M5-ös felé, vagyis nincs arról szó, hogy ez a híd bekapcsolódna az országos úthálózatba.

Honnan a kalocsai híd ötlete? A Jobbiktól

A Miniszterelnökség az Indexnek azt válaszolta, hogy "az új Duna-híd témája a 41 településen tartott lakossági fórumok nagy részén felmerült igényként". Mivel ezeken a fórumokon állítólag a Bács-Kiskun megyeiek is jelezték, hogy szeretnének a Paks2 munkálataiban részt venni, a kormány úgy döntött, hogy

ilyen széles társadalmi igény mellett meg fog épülni a Duna-híd.

A kalocsai híd ötlete azonban nem a fórumokon merült fel először. Valójában ez a Jobbik régi álma. 

A Kalocsai Néplapban most is olvasható az a tartalmas beszámoló, amely a Jobbik 2013 végén rendezett lakossági fórumáról szól. Ebből kiderül, hogy Suhajda Krisztián jobbikos választókerületi jelölt szakértőkkel elemezte a egy Kalocsa-közeli duzzasztógát, illetve híd építésének lehetőségét. A Jobbik a szakértőkkel arra jutott, hogy ez nélkülözhetetlen. Pedig ekkor még szó sem volt Paks2-ről, azt csak a rá következő év elején jelentette be a kormány. 

A Jobbik viszont már 2013-ban használta ugyanazokat a fordulatokat, amelyek most Lázár János szájából ismerősek. Ez áll egy 2013-as Jobbik-közleményben:

egy új Duna híd megépítésével a kalocsai régióból érkező alvállalkozók, szakemberek is könnyebben tudnák megközelíteni az építkezést. A híd segítségével intenzívebbé válhatna az erőmű kapcsolata Kalocsa környékével.

Kepli Lajos, a Jobbik energiaügyi politikusa részletesen is beszélt a tervről akkor. Eszerint nemcsak egy egyszerű közúti híd kellene, hanem össze kellene kötni a Duna szabályozásával, és egy esetleges vízierőmű építésével. A Jobbik szerint tehát egy duzzasztómű működhetne közúti hídként. Kepli azt is elismerte ugyanakkor, hogy egy ilyen duzazsztó-híd építése hatalmas összeg, "horribilis, országos szinten százmilliárdos nagyságrendű beruházásról van szó".  

Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány e duzzasztómű megépítését is megfontolná-e. A Miniszterelnökség arra a kérdésünkre se válaszolt, hogy a mostani kormánydöntésnek van-e köze ahhoz, hogy a Jobbik évek óta sürgeti a kalocsai Duna-híd megépítését. Jelenleg csak az a biztos, hogy Kalocsa megkapja pár év múlva a várva várt Duna-hidat.