Túl jól spórol? Viszlát, segély!

Ózd egyik kertvárosi részén áll egy ház, ahol telente december közepén kezdenek el fűteni, akkor is csak a nap egyik felében, a villany akkor ég, ha nagyon muszáj, és a vizet kútról húzzák. A kertben virágok nőnek, a szobában az egyik fiókban gyűlik egy paksaméta az ország vezetőinek, minisztereknek címzett megírt, de még fel nem adott levelekből.

Aki itt él, büszke arra, hogy nem igaz rá semmi, amit a tipikus segélyezettről gondolnak a városban: évtizedeket végigdolgozott, és még csak nem is cigány. Egyedül élő nyugdíjasként borzasztóan kevés a jövedelme, havi 40 ezer forint alatt van, innen nézve még a Zsiga Marcell miatt elhíresült havi 47 ezer is elérhetetlenül messze van.

A márciustól élő ózdi segélyrendelet értelmében semmiféle támogatás nem jár neki az önkormányzattól ahhoz, hogy fizetni tudja a számláit, vagy fűteni tudjon. A helyi szabály szerint annak jut Ózdon lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás, legfeljebb havi 4000 forint, aki mindhárom feltételnek megfelel:

1. Se neki, se családjának nincs vagyona (a szociális törvény szerint a segélyjogosultság vizsgálatánál nem számít vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett benne lakik).
2. Az egy főre jutó havi jövedelem a háztartásban megfelelően alacsony, nem éri el a nyugdíjminimum 150, illetve egyedül élőnél 220 százalékát (42 750 és 62 700 forint).
3. A lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás összjövedelmének a 30 százalékát eléri vagy meghaladja.

Ez azt jelenti, hogy Ózdon egy magányos nyugdíjas mondjuk havi 40 ezer forintos nyugdíjával nem is reménykedhet ilyen segélyben, ha a rezsije nem éri el a 40 ezer forint 30 százalékát, vagyis a 12 ezer forintot. A rendelet így lényegében a spórolás ellen ösztönöz. Vegyünk egy példát: ha valaki a 40 ezres nyugdíjából próbál kijönni, és 10 ezer forint a rezsije, jobban jár, ha feltornázza azt 12 ezer forintra, mert így megkaphatja a 4 ezer forintos segítséget, a saját szűkös jövedelméből tehát csak 8 ezret kell költenie.

A régi, tavaszig működő rendszerben még nem lett volna kérdés, hogy jár neki lakásfenntartási támogatás. A segélyrendszer március elsejétől alakult át gyökeresen, akkortól került az önkormányzatok kezébe a jog, hogy saját belátásuk szerint döntsenek egyes, addig központi kritériumok szerint járó segélyfajtákról. Így lett a lakásfenntartási támogatás nevű segélyből is egyfajta teszt arra: mi lesz a rászorulókkal, ha szabad kezet kapnak az önkormányzatok, és kedvük szerint dönthetik el, egyáltalán adnak-e ilyet bárkinek, és ha igen, milyen feltételekkel.

Pár éve még, amikor közel félmillió ember átlagosan havi 3700 forintot kapott ezen a címen, a szociális törvényben rögzített központi képletet használták mindenhol. Nem volt olyan megkötés, hogy a rezsinek mekkorának kell lennie. A központi képlet alapján az ózdi nyugdíjasnak is járt volna 2500 forintnyi segély.

Azt ígérik: nem marad így

Az ózdi polgármestertől, Janiczak Dávidtól kapott adatok alapján kevesen jártak olyan rosszul, mint ő: március elseje óta összesen 130 db kérelem érkezett a hivatalhoz lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás iránt, és ezek túlnyomó többsége, közel 90 százaléka kedvező elbírálást nyert.

A polgármester szerint egyébként az új segélyezési rendszer működésének igazságosságát az eltelt idő rövidsége miatt „bizonyossággal megállapítani még nem lehet”, ehhez hosszabb időre van szükség, a rendelet hatásait pedig folyamatosan monitoringozni kell.

Rákérdeztünk, mi volt az oka a 30 százalékos küszöb bevezetésének, és felmerült-e, hogy ez a rendelkezés lényegében azokat bünteti, akik spórolni próbálnak. Janiczak válasza szerint

az önkormányzat szűkös költségvetése miatt szükség volt egy értékhatár megállapítására, de két hónap gyakorlati tapasztalatait összegezve már látható, hogy ezen változtatni szükséges.

A polgármester hozzátette: a szakemberek már vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ezt a problémát rendeletmódosítással hogyan lehet orvosolni úgy, hogy az állampolgárok érdekei más területen se sérüljenek.

Az adós oldja meg egyedül

Az ózdi képviselő-testület a február 19-i ülésen 14 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg az új, helyi segélyrendeletet. A rendelet gondot fordít és pénzt szán olyan egyedi problémákra, mint például ha egy fejenként 37050 forint alatt élő családban szemüvegre lesz szüksége a gyereknek, ha valakit súlyos közlekedési baleset ér, vagy ha a vér szerinti szülőknek nincs pénze elutazni meglátogatni a nevelőszülőkhöz adott gyerekeiket.

Nyoma sincs benne viszont annak a segélyfajtának, amelyet a szakemberek a magyarországi szociális munka nagyon kevés sikertörténete egyikének tartottak. Az úgynevezett adósságkezelési szolgáltatás az eladósodottság, mondjuk rezsitartozás miatt veszélybe került embereknek nyújtott segítséget, és nemcsak pénzről szólt, hanem például előrefizetős mérőórák beszereléséről, tanácsadásról is, de a legnagyobb előnye az volt, hogy behozott embereket, családokat a szociális munka látókörébe.

Régen is csak a 40 ezresnél nagyobb városoknak volt kötelező ilyet működtetni (tehát a 34 ezres Ózdon például nem), most már viszont sehol sem az. Az új ózdi segélyrendeletbe most kifejezetten ez került bele: „Települési, rendkívüli települési, és a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás elmaradt tartozás vagy díjhátralék kiegyenlítésére nem adható.”

A polgármester ennek a döntésnek a hátterét az Indexnek azzal magyarázta: az elmaradt tartozás vagy díjhátralék kiegyenlítésére több éven át nyújtott az önkormányzat támogatást, de ennek szerinte kedvezőtlen, társadalmat megosztó hatásai voltak. Janiczak szerint az előző években volt rá példa, hogy szemétdíjhátralékra adott az önkormányzat átmeneti segélyt, és ezután az ügyfelek fizetési hajlandósága csökkent, mert arra számítottak, hogy a folyamatosan halmozódó hátralékot az önkormányzat úgyis kifizeti majd. „Ez a tendencia azonban – joggal – keltett visszatetszést a társadalom jelentős közüzemi szolgáltatásokat fizető rétegében, mert ezt igazságtalannak érezték” – írta.

Nekik Ózd már nem élhető

A jobbikos polgármester korábbi szavai alapján az ózdi segélyrendelet egyik célja: elriasztani a városból azokat, akik segélyt kérhetnének.

… itt a szociális rendeletünkben olyan szinten vannak korlátozva a szociális juttatások, hogy azoknak, akik a szociális hálón élnek, ettől az évtől Ózd már nem egy élhető és főként nem egy vonzó város. Akik itt élnek a szociális juttatásokon, ők is azon gondolkodnak, hogy mely más településre próbáljanak meg elköltözni, ahol sokkalta nagyobb támogatásban részesülhetnek, mert vannak ilyenek az országban

– írta Janiczak Dávid még áprilisban egy közleményben, amelyben arra az alaptalan „pánikkeltési akcióra” reagált, miszerint Miskolcról romák költöznének Ózdra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a segélyezési rendszer teljes átalakításának egyik indoka az volt, hogy a települések választott vezetői ismerik leginkább a rászorulók nehézségeit, speciális igényeit. „A település vezetői egy közösség jólétéért vállalnak felelősséget, így érdekük, hogy ne induljanak be visszafordíthatatlan társadalmi folyamatok, a lakosok elegendő forrással rendelkezzenek a létfenntartásukhoz, hiszen ennek hiányában növekedne a társadalmi elégedetlenség” – írta a tárca sajtóosztálya az Indexnek februárban, nem sokkal az új rendszer életbe lépése előtt, amikor azt kérdeztük, szerintük mi teszi érdekeltté a méltányos segélyezésben az önkormányzatokat.

Az ózdi segélyrendelet egyébként rögtön az első paragrafusban azzal indít, hogy a képviselő-testület a szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át. Vagyis alapvetően Janiczak az, aki első fokon igent vagy nemet mond a segélykérelmekre.

Janiczak szerint ez egy régtől bevett gyakorlat, és éppen a kérelmezők érdekét szolgálja: így gyorsabb és gördülékenyebb az ügyintézés, nem kell megvárni egy-egy testületi ülést. Azt írta az Indexnek: a gyakorlatban ez a folyamat úgy történik, hogy a támogatások megítélésének a lehetőségét a helyi szociális rendeletben foglalt feltételek alapján – attól nem eltérve – a szociális területen dolgozó szakemberek készítik elő a polgármester számára.

Szavazni nem megy többet már

A segélyrendelet bizonyos értelemben párja Ózd új, törvényességi alapon nemrég megtámadott bérlakásrendeletének. Azt is azért kritizálták az őszi vereség óta széthullott, szociális ügyekben egyébként a Jobbikkal együtt szavazó ózdi Fideszből, mert túl nagy hatáskört ad a polgármesternek.

Így nyomasztó, de egyáltalán nem furcsa, hogy a nyugdíjas ember, akiről írtunk, nem szeretett volna névvel szerepelni a cikkben. A Jobbikra szavazott ősszel, de most „báránybőrbe bújt farkasnak” tartja a polgármestert, és azt mondja: többé nem megy el szavazni már senkire.

Megmutatta a kérvényét, de azt kérte, ne fotózzuk le se azt, se a házát. Se kívül, se belül. Ne írjuk le se a nyugdíjának, se a rezsijének a pontos összegét. Se azt, hogy mi volt a munkája, amíg meg nem betegedett. A kertjének egyetlen részletéről megengedte, hogy fotót készítsünk, de a kép elkészülte után rögtön nekiállt átrendezni a tárgyakat itt is, nehogy valaki ráismerhessen. Mielőtt tovább kopogtatott volna jogorvoslatért, valaki a városvezetésről mégis beavatkozott, és végül 1 köbméter fa megérkezett hozzá, ez úgy két hétre lesz majd elég télen. Nem akarta elárulni, pontosan ki és hogyan intézte ezt el, attól fél, hogy ettől is beazonosíthatóvá válna. A gyerekei is Ózdon élnek.