Miért nem fontosak a Fidesznek a melegek?

Szombaton rendezik meg huszadik alkalommal a Budapest Pride-ot. A rendezvényt, amit egyes fideszes politikusok évek óta be akarnak tiltani, egyelőre sikertelenül. Már a Bajnai-kormány alatt is volt, aki a közrendre, közerkölcsre veszélyesnek tartotta: a fideszes Ékes Ilona 2009-ben azzal az indokkal akarta betiltatni, hogy a homoszexulitás betegség, amiből ki lehet gyógyulni, de meg is lehet vele fertőzni másokat. Pártja akkor nem állt ki mellette. 

A Városháza jogászai folyamatosan dolgoznak azon, hogy lehet megakadályozni, hogy az Andrássy úton bugyiban táncoló férfiak vonuljanak.

Ezt már egy másik fővárosi fideszes politikus mondta 2012-ben. Talán nem véletlenül az előző kormányzati ciklus közepén, a kormány népszerűségének mélypontján merült fel komolyabban, hogy ellehetetlenítsék, hogy több ezer, a nyitottságért és az egyenlőségért kiálló ember a belvárosban adjon hangot a véleményének. Tarlós István főpolgármester 2012 áprilisában negyedmagával nyújtotta be a Pride-ot a külvárosba száműzni kívánó javaslatát. Az előterjesztésen két viszonylag ismeretlen politikus neve mellett a sokszor a Fidesz belső, józan, ellenzéki hangjaként is számon tartott Pokorni Zoltán neve is szerepelt. 

A Fidesz elő-előbukó Pride-ellenessége azóta sem ült el, de a főváros jogászainak minden erőfeszítésük ellenére be kellett látniuk, hogy a rendezvényt nem tudják kitenni az Andrássy útról.

Ettől függetlenül Tarlós azért nemrég megjegyezte, hogy szerinte a Pride „visszataszító”, az utódjának tartott Kocsis Máté pedig hozzátette, hogy szerinte az esemény inkább a Nagybani piac parkolójába lenne való. 

A Fidesznek nincs melegstratégiája

Szinte megszokott tehát vezető kormánypárti politikusoktól, hogy a nem heteroszexuális emberekről úgy beszélnek, mint a társadalom alsóbbrendű tagjairól, azonban a pártban sem stratégiai, sem kommunikációs szinten nincs olyan ukáz, hogy gyalázni kellene a melegeket. A témában megszólaló politikusoknak ez csípőből jön. 

Azért nem foglalkozunk a melegtémával, mert a csapat 99 százaléka heteroszexuális, nekünk eszünkbe sem jut, hogy gond lenne a melegjogok terén. Mindenki a saját élethelyzetének megfelelően gondolkodik

– magyarázta az Indexnek Habony Árpád egyik közeli munkatársa, miért nem érdekli a Fideszt a szexuális kisebbségek helyzete. Szerinte az is hozzátartozik a téma mellőzéséhez, hogy „itthon a társadalom három százalékát érinti a probléma, vannak ennél sokkal fontosabb kérdések is″. Habony kollégája szerint a nyugdíj, az egészségügy, a gazdasági növekedés mindenkit érint, a melegjogok viszont csak egy nagyon szűk réteget.

Ráadásul úgy látja, hogy miközben éppen „kiesik egy állam az eurózónából – benyelve 160 milliárd eurót –, és egymillió ember indul el Európa felé, akkor értelmezhetetlen probléma a melegjogok abszolutizálása″. Arra a felvetésre, hogy a melegek és a menekültek helyzete azon a ponton találkozik, hogy mindkét csoport ki van rekesztve a társadalomból, úgy felelt, hogy nincs metszéspont, ugyanis „a melegeket már nem kell Magyarországon integrálni, szerves részei a közösségnek". 

Habony munkatársának szavaival összecseng az egyik régi, Orbánhoz közeli fideszes értelmezése, aki szerint 

Mondta ezt azzal együtt, hogy a Fidesz politikusai által megfogalmazott homofób véleménytől többször nyilvánosan eltérő értelmezésnek adott hangot, például a szexuális kisebbségeket érintő diszkrimináció kérdésében. Ez a politikus úgy látja, hogy a melegjog tipikusan olyan kérdés, amivel a kispártoknak kell foglalkozniuk, hogy összeszedjék a támogatást. 

Amikor a Fidesz kiállt a melegekért

Bár a Fidesz régi tagjai közül sokan úgy tekintenek magukra, mint akik elfogadóak a kisebbségekkel kapcsolatban és megvédik őket, ez valójában nincs így. A homofóbia-ellenes világnap alkalmából hiába beszélt arról Orbán az Index kérdésére, hogy a melegek „megkapják az emberi méltóság őket megillető tiszteletét", és hiába mondta azt Kovács Zoltán kormányszóvivő nemrég a kérdésünkre, hogy „jogegyenlőségre szükség van" , és ő ezt „az utolsó leheletéig vallani fogja minden ember számára". Valójában Magyarországon nincs jogegyenlőség a heteroszexuális emberek és a más szexuális identitást vallók között, a Fidesz pedig története során többször gáncsot vetett már az azonos bánásmód és a jogegyenlőség megvalósulása elé. 

1996-ban még teljes mellszélességgel támogatták az ügyet, ekkor szavazták meg, hogy két ember együttélése élettársi kapcsolatnak minősülhessen. Korábban a polgári törvénykönyv csak férfi és nő együttélését fogadta el élettársi kapcsolatnak, melegjogi szervezetek beadványa nyomán az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek nyilvánította. Erre válaszul fogadott el új törvényt az Országgyűlés, és az élettársi kapcsolat új definíciójában már nem szerepelt nemre vonatkozó szűkítés. A Fidesz akkor nem szavazott egyhangúan, de

Pár évvel később azonban változott a széljárás. 2001-ben, az első Orbán-kormány idején szavazták meg az örökbefogadás korlátozásáról szóló törvényt, vezető fideszesekkel egyetemben. A hazai törvények már régóta lehetővé tették, hogy házaspárok mellett bárki örökbe fogadhasson, függetlenül attól, hogy egyedül vagy élettársi kapcsolatban él. Az egyhangúlag elfogadott törvény szerint a házaspárokat preferálni kell az élettársakkal szemben, így a gyámhatóság hátráltathatja meleg párok örökbefogadását.

A törvény közvetlen előzménye az volt, hogy a gyámhatóság engedélyezte, hogy Rácz Károly (Terry Black) örökbe fogadjon egy gyereket. 

Mesék tiszteletről és jogegyenlőségről

Az első átfogó antidiszkriminációs törvényt 2003-ban fogadta el a parlament az MSZP–SZDSZ-koalíció javaslatára. Azért volt szükség egységes törvényre, mert a különböző kisebbségek elleni hátrányos megkülönböztetés tilalma és szabályozása rendkívül szét volt aprózódva. A törvény létrehozta az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, ami kifejezetten a diszkriminációs panaszokkal foglalkozik. Amikor a baloldali kormánytöbbség elfogadta a törvényt, a fideszesek egyhangúan nemmel szavaztak, például Kövér László és Deutsch Tamás is. Orbán Viktor nem volt jelen a szavazáskor. 

A Fidesz a szexuális kisebbségeket leginkább alacsonyabb rendű emberekként tekintő lépése 2007-ben jött el. A parlament ekkor szavazta meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról (BÉK) szóló törvényt, amely a BÉK-et lehetővé tette volna azonos és különnemű pároknak is. Az Alkotmánybíróság még hatályba lépése előtt megsemmisítette a törvényt, mert az érvelés szerint a házasság és a BÉK egymáshoz túl közeli jogintézmények lennének. Viszont az alkotmányból levezették azt is, hogy az azonos nemű párok számára alkotmányos követelmény, ezért az AB döntése után a BÉK-et csak azonos nemű pároknak tették lehetővé. 

A BÉK-et végül egy 2009-ben elfogadott törvény vezette be, ami hat ponton tett különbséget a házasság és az azonos neműek kapcsolata között. Ezek közül a legfontosabbak, hogy az azonos nemű párok nem vehetik fel egymás nevét, és nem fogadhatnak közösen örökbe gyereket. A törvény tehát világosan kevesebb joggal ruházta fel az azonos nemű párokat a különneműektől. Úgy látszik, a Fidesznek már ez is sok volt: 

Ami még egyszer hangsúlyozva, jelentősen kevesebb jogot biztosít az azonos nemű pároknak, mint a heteroszexuálisoknak. Ebben a kérdésben azóta sem történt előrelépés, hiába mondta azt a kormányszóvivő, hogy Magyarországon jogegyenlőség van.

Azonban nincs kizárva, hogy belátható időn belül valóban eljöhet a jogegyenlőség. 

Látóhatáron belül a magyar melegházasság

Az Európai Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kimondja, hogy férfiak és nők házasságkötéshez való jogát el kell ismerni. A három okmányból a charta a legfrissebb, amelyikben már nyoma sincs annak, hogy csak különböző nemű emberek házasodhatnának. Nem véletlenül. Az egyezmény már nem írja elő, hogy azonos neműek is házasodhatnak, de nem is zárja ki.

2011-ben Szájer az EP alkotmányügyi ülésén bejelentette, hogy a charta beépül az Alaptörvény emberi jogokról szóló fejezetébe, „amely, szakítva az eddigi gyakorlattal, az alaptörvényen belül az államszervezetről szóló rész elé került", írták már múlt időben a Fidesz honlapján. Ehhez képest az Alaptörvény házasságról szóló fejezeteibe nem került be a charta, így a magyar alkotmány nem követi az európai alapjogi trendet. 

Európában legutóbb a katolikus Írországban döntöttek arról népszavazással, hogy elfogadják az azonos neműek házasságát is. Az írekkel együtt jelenleg 28 tagállamból kilencben nem csak férfiak és nők köthetnek egymással házasságot, hét tagállamban (köztük Magyarországon is) bejegyzett élettársak lehetnek. Erre a helyzetre reagálva mondta június végén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első, többek között az uniós alapjogokért felelős biztosa, hogy 

az Európai Bizottságnak előre kell lépnie és megpróbálnia minden tagállamot rávenni az EU-ban, hogy fenntartások nélkül fogadja el az azonos neműek házasságát.

Az EB azonban nem javasolhat ezen a területen jogszabályokat, mert a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik – ugyanakkor a szabad mozgás alapjogával is ütközik. Ha például most egy Franciaországban élő házaspár egyik tagját egy francia cég osztrák leányvállalatához helyezik, akkor Ausztriában az azonos nemű francia házasok már csak élettársak lehetnek. 

Az anomáliát valószínűleg az oldhatja fel, ha egy-egy ügyben az Európai Bíróságon úgy döntenek, hogy a szabad mozgáshoz való jog fontosabb, mint a tagállamok döntési szabadsága a házasság jogszabályi kereteinek meghatározására, ezért idővel a más országokban kötött melegházasságokat is kötelesek lesznek elismerni a befogadó országokban – így például a magyar állam is kénytelen lehet házastársként elismerni két itt élő külföldit. 

Az unión belül emberi jogi folyamatokra rálátó forrásaink szerint ahogy egyre több tagállamban fogadják el a melegházasságot, úgy lesz egyre nagyobb nyomás az EU-n, hogy a gyakorlatban is érvényt szerezzen a chartában megfogalmazottaknak. Mint sok uniós döntésben, itt is a német példa lehet döntő (az elképzelést az ellenzéki zöldeken kívül a kormánypárti konzervatívok között is sokan támogatják): ha ők legalizálják a melegházasságot, akkor forrásunk szerint néhány éven belül az Európai Tanács bírósága elő fogja írni mindenkinek, hogy fogadja el az azonos neműek házasságát. Így akár már a következő években előállhat olyan helyzet, hogy a magyar kormánynak fejet kell hajtania az európai akarat előtt. Erre a szerepre pedig jó esélye van a Fidesznek, bármennyire nem szeretne lazítani a világnézeti értékein.