Kilencedszer fut neki Schiffer az ügynöknyilvánosságnak, és készül a tizedikre

Kilencedszer, igen,

terjeszti be az Országgyűlés elé az állambiztonsági múlt feltárását célzó törvényjavaslatát az LMP frakcióvezetője hétfőn. Schiffer András az Indexnek elmondta, először 2011. december 1-jén nyújtotta be javaslatát, azután, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), pontosabban annak államtitkára, Rétvári Bence megszegte ígéretét.

Ez az ígéret arról szólt, hogy 2011. november 30-ig a kormány előáll egy saját javaslattal az ügynökmúlt rendezésére. Ez nem történt meg, ezért állt elő az LMP saját javaslattal.

Egytől kilencig

Schiffer ekkor, a törvényjavaslat első benyújtásával jutott még a legközelebb ahhoz, hogy megszerezze hozzá a parlamenti többséget – persze így is baromi messze volt tőle. Így emlékszik erre vissza:

Az első javaslat kézigránátként robbant, nagy kiszavazás volt a Fidesz-KDNP frakcióban. Utána azzal etették a fideszen belüli renitenseket, hogy majd a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megoldja a kérdést. Átverték őket.

– mondja Schiffer, aki szerint a javaslattal szemben felmerült aggályok egy jó része már akkor is alaptalan volt, a többit pedig már a második alkalommal kiküszöbölték.

Az LMP frakcióvezetője szerint a törvényjavaslata tág teret adna az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének, hogy az ügynöknyilvánosság miatt ne sérüljön valódi nemzetbiztonsági érdek. Ráadásul az olyan érzékeny információkat, mint hogy egy-egy spiclit esetleg a homoszexualitásával vagy más intim dologgal zsarolva kényszerítettek együttműködésre, már az erdeti javaslat is védte volna, csakúgy, mint a megfigyelt áldozatokra vonatkozó érzékeny és személyes adatokat.

A második javaslata ráadásul pontosította az LMP szándékát, miszerint „nem a spiclikre, a hálózat irányítóira lövünk″ – mondja Schiffer, aki szerint a fő probléma, hogy még ma sem tudni, hogy a rendszerváltozás utáni államigazgatás vezetői közül kik és milyen szinten vettek részt 1990 előtt az állambiztonság működtetésében, irányításában.

Már nem csak az ügynöknyilvánosságról szól

Valahol a "hetedik-nyolcadik körnél" Schifferék további javaslatokkal egészítették ki a csomagot. Ezek közül a legfontosabb a lusztráció, vagyis az, hogy a törvényjavaslat kizárná a közhatalmi pozíciókból a diktatúra egykori vezetőit és azokat, akik a kommunista állambiztonság hivatásos állományú tagjai voltak.

Ők nemhogy államtitkár vagy állami cég vezetője, de még miniszteri, miniszterelnöki tanácsadó se lehessenek

– mondta Schiffer a sajtótájékoztatón. Sőt, egy olyan javaslat is bekerült a csomagba, miszerint legalább a fideszes káderekkel feltöltött Nemzeti Emlékezet Bizottságának össze kellene állítania egy Fehér Könyvet: ebben lenne összegyűjtve, hogy azoknak, akik vezető politikai pozíciót töltöttek be a rendszerváltozás óta, volt-e állambiztonsági érintettségük. A törvényjavaslat szerint ezeket az információkat a bizottságnak az év végéig kellene összegyűjtenie.

További része a csomagnak, hogy a javaslattal az Országgyűlésnek köteleznie kell a kormányt és a miniszterelnököt: járjon el annak érdekében, hogy kiderüljön, 1944 és 1991 között milyen magyar vonatkozású adatok, dokumentumok keletkeztek Oroszországban az NKVD, majd a KGB irattárában. 

Tizedszer is benyújtja

Az LMP frakcióvezetője arra a kérdésre, hogy ha ismét leszavazzák, benyújtaja-e tizedszer is a javaslatát, azt válaszolta, hogy „persze". Informálisan „semmi jót" nem kapott a fideszes képviselőktől, vagyis borítékolható, hogy lesz tizedik alkalom. Schiffer szerint azonban 

elsősorban a választókat akarjuk szembesiteni, hogy a szavak és a tettek hogyan válnak ketté. A Fidesz-KDNP folyamatosan átveri saját szavazótáborát, szavakban antikommunista, tettekben viszont fedezi a múlt árnyait.

És hogy mit mondanak a fideszes képviselők, ha szembesítik őket ezzel? Íme: