András, Andor
-3 °C
3 °C

Jöhet a határzár a horvát határon, elhárultak a jogi akadályok

HUS 3204
2015.09.29. 13:25

A parlament ma (136 igen, 26 nem szavazat és két tartózkodás mellett) megszavazta azokat a törvénymódosításokat, amelyek a menekültek polgári és büntető ügyeiben eljáró bíróságok illetékességét a horvát határon előállt helyzethez igazítják. A határozatot a kormánypártok mellett jobbikos és LMP-s képviselők is megszavazták, az MSZP tartózkodott. Amikor a törvény hatályba lép, a határzár telepítése után egyenletesebb lesz a bíróságok terhelése (jelenleg a gyorsított eljárásokban csak a már így is súlyosan túlterhelt szegedi bíróságok járhatnak csak el).

A módosítással a Baranya, Zala és Somogy megyei (tehát a horvát határ átlépéséhez kapcsolódó) ügyekben a megfelelő pécsi és a zalai bíróságok fognak eljárni.

Még a Fidesz is elismerte, hogy jobb lett volna egy általános szabály

A javaslatot előterjesztő fideszes Tuzson Bence a délelőtti vitában a módosítást azzal indokolta, hogy ahhoz, hogy határokat meg lehessen védeni, a "teljes védelmi vonalnak" fel kell állnia: olyan egységes rendszer jön létre, ami képes a migrációs helyzet hatékony és gyors kezelésére.

"Vannak-e jogi, szakmai aggályok az előterjesztéssel kapcsolatban?"

– tette fel a kérdést a Fidesz-kisgazda Turi-Kovács Béla.

"Ezen lehetne vitatkozni"

– válaszolt magának frappánsan, majd mivel szerinte bármi más megoldás csak rosszabb lenne, a javaslat támogatására szólított fel.

Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András azt kifogásolta, hogy a módosítás általános szabályalkotás helyett csak

eseti alapon toldozza-foldozza a bíróságok illetékességét:

ha a menekültek a szlovén, román vagy ukrán határszakasz felé veszik az irányt, újabb módosításra lesz szükség. A jobbikos Staudt Gábor Schifferrel egyetértve szakmailag szintén alkalmatlannak nevezte a törvényt, de

a százezrével betörő bevándorlók és a terrorveszély miatt

azt mégis kötelességüknek nevezte támogatni.

A szocialista Bárándy Gergely lényegében megismételte a Schiffer által elmondottakat. Ha már ilyen védelmi struktúrát alakított ki a kormányoldal, akkor szerinte általában kéne kimondani, hogy ahol a válsághelyzetet kihirdetik és kerítést húznak, ott az illetékes bíróságok járjanak el.

Tuzson elismerte, hogy elvileg jobb lenne általánosan alkalmazható szabállyal alkalmazkodni a helyzethez. Azonban szerinte az új bíróságok kijelölése mellett technikai feltételeket –

internetkapcsolatot, tolmácsokat és energiaellátást

is biztosítani kell, és szerinte ez indokolja az ügyben az eseti jogalkotást. Tuzson nem részletezte, de arra gondolhatott, hogy minderre a kialakítandó átlépési pontoknál van szükség.

Rogán kiment, amikor az új minisztériuma került napirendre

A képviselők a minisztériumok felsorolásáról szóló, és a 2015-ös költségvetési törvény módosításának vitáját is megkezdték: ezek teszik lehetővé, hogy a Rogán Antal vezetésével felálló Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló tárca legyen.

Az ellenzék hevesen bírálta az új tárca  létrehozását, amit minden felszólaló propagandaminisztériumnak nevezett. Bárándy Gergely emellett

a nagy bölcs vezér körüli minisztériumnak

is elkeresztelte. Szerinte felesleges volt a kormánypárti vezérszónokként felszólaló Gulyás Gergelynek külföldi – brit és francia – példákra hivatkozni, mert személyre szabott jogalkotásról van szó: azért kell új minisztérium, mert Lázár János és Rogán Antal nem akartak együtt dolgozni.

A jobbikos Hegedűs Lorántné először azt kifogásolta, hogy Rogán Antal a vita idején elhagyta az üléstermet. Amikor a Rogán polgármestersége alatti belvárosi ingatalanpanamákat, lakásügyének és a Rogánhoz köthető bevándorlási kötvény kínos részleteit kezdte felhánytorgatni, az ülést vezető Lezsák Sándor figyelmeztette, hogy a személyi észrevételekre nem ez a vita szolgál.

Schiffer András azon élcelődött, hogy a 2016-os költségvetési javaslathoz nem nyújtottak be módosítót, ami arra utal, hogy

a kabinetminisztériumot csak három hónapra hozzák létre.

Szerinte a Miniszterelnökséget akkorára duzzasztották, hogy a kormány maga vált feleslegessé. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a miniszterelnöknek joga van eldöntenie, hogy milyen struktúrában kíván kormányozni, azaz a kifogása nem jogi, hanem politikai természetű.

A vita Lezsák szándéka ellenére elég csapongó és parttalan volt. Az ellenzéki képviselők Rogán személye kapcsán ingatlanpanamáról, offshore-lovagokról, korrupcióról, a kormánypropagandára költött milliárdokról, Andy Vajnáról valamint a rosszul működő szakigazgatásról értekeztek.

A fideszes válasz azonban a lényegre fókuszált: a felszólaló képviselő

a kormány gazdasági sikereire

hívta fel a figyelmet.