Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A magyar kormány éjfélkor lezárja a horvát határt

2015-10-16T104309Z 1146942539 LR2EBAG0TRM2H RTRMADP 3 EUROPE-MIG
2015.10.16. 14:48 Módosítva: 2015.10.16. 14:54

Eldőlt: Magyarország péntek éjfélkor lezárja a horvát–magyar határszakaszt. A nemzetbiztonsági kabinet ülését péntekre hívta össze Orbán Viktor kormányfő. Az ülés után Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatón közölte:

  • Az Európai Tanács tegnapi ülésén nem született olyan döntés, aminek köszönhetően Európa külső határainak megvédése lehetővé vált volna, holott a legjobb megoldás ez lett volna.
  • Kiderült azonban az is, hogy továbbra is elvárás, hogy megfeleljünk a schengeni jogszabályoknak.
  • Ennek Görögország nem felel meg.
  • Magyarország viszont igen, mert a magyar–horvát határon létrejöttek ezek a feltételek, mind a fizikai akadály, mind az emberi erőforrás tekintetében.
  • A kormány ezért döntött úgy, hogy szombaton nulla órától teljes körűen érvényesíteni fogja a schengeni jogszabályokat, lezárja a zöldhatárt.
  • A határátkelők továbbra is üzemelnek majd, ahol szigorított ellenőrzést vezetünk be, a menekültügyi kérelmek benyújtására két tranzitzónában lesz lehetőség lesz.
  • Horvátország nagykövetét tájékoztattuk a döntésről, továbbá Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Németország külügyminisztereit is.

A határzár lehetősége hetek óta lebeg a horvát–magyar határszakasz felett. Korábban szeptember 28-ra is szinte biztosnak mondták a határzár életbe léptetését, ez azonban végül csak most történt meg. Horvátország felől nagyjából egy hónapja – lényegében azóta, hogy szeptember 15-én a magyar fél lezárta a szerb határt – akadálytalanul jöhetnek be a horvát buszokkal, vonatokkal Magyarországig szállított menekültek, akiket aztán a magyar fél az osztrák határig visz tovább, mellőzve a regisztrációt.

Ezt a magyar hatóságok arra hivatkozva nem teszik meg, hogy Horvátország az EU tagja, így – nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően – a dublini rendszer alapján ezt neki kell elvégeznie. Horvátország azonban ennek vélhetően nem tesz eleget.

Magyarországon át idén 383 ezren vonultak át a menekültek, csaknem ötezer csütörtökön, lényegében mindenki Horvátország felől, bár néhány tucat menekült a szerb határszakaszon próbál meg átjutni.

Nem lesz Röszke

Technikailag ugyan a szerb határszakaszon egy hónapja életbe léptetett határzár analógiájáról van szó – tehát a zöldhatáron az ottanihoz hasonló műszaki határzár húzódik, amely Lázár János múlt heti beszámolója szerint 99 százalékos készültségi fokon állt, és a határátkelők lezárását csak a röszkei határon történtekhez hasonló incidens esetén rendelnék el –, diplomáciailag azonban Budapest láthatóan másként járt el, mint Szerbia esetében.

Orbán már szeptemberben, az osztrák kancellárral folytatott bécsi tárgyalásai során közölte, hogy a határzárat illetően egyeztet Ausztriával, a visegrádi országokkal, Szlovéniával és Horvátországgal is.

Zágrábot tehát nem állítottuk kész helyzet elé, mint Belgrádot, és így a magyar kormány elkerülheti, hogy a határzár miatt EU-s össztűz alá kerüljön, mint szeptemberben. Ezt már csak azért sem vállalná fel a kormány, mert a magyar határőrizet erősítésébe Szlovákia, Csehország és Lengyelország is bekapcsolódott, akiket a magyar félnek nem érdeke bevonni egy nehezen felvállalható konfliktusba. Igaz, a V4-ek a szerb-magyar határszakaszra mennek szolgálatot teljesíteni.

Ugyanakkor Szijjártó nyilatkozatából nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban Szlovéniával, egyetértésben történt a határzár. A külügyminiszter tájékoztatásról beszélt. Márpedig Horvátország mellett – amelyiknek a menekültek feltorlódásától kell tartania – Szlovéniát érinti közvetlenül a döntés, hiszen Horvátország ezután abban az irányban próbálhatja meg a menekülteket továbbjuttatni Nyugat-Európa felé.

Pedig kormányszóvivő szeptember végén már árnyalta a határzár eshetőségét, kijelentve, hogy arra akkor kerül sor bizonyosan, ha Ausztria és Németország saját határain rendelne el határzárat, így – magyar oldalon halmozódnának fel a menekültek. Viszont egyelőre nincs szó arról, hogy ez megtörténne, bár Németország már a menekültügy kezelésére szigorító reformcsomagot fogadott el.

Az INA minden gond gyökere

Persze Budapest egyébként a menekültügytől függetlenül is szívesen odaszúrt Zágrábnak, amellyel nemcsak a menekültválság horvát kezelése miatt hűvös a viszonya, hanem a Mol érdekeltségébe tartozó horvát INA olajvállalat körüli vita miatt is.

Horvátországból érkező menekültek a magyar határnál, október 16-án.
Horvátországból érkező menekültek a magyar határnál, október 16-án.
Fotó: Balogh László / Reuters

A szociáldemokrata vezetésű Kukuriku-koalíció helyett az Orbán-kormánynak kedvezőbb lenne, ha a vezetést a konzervatív Horvát Demokrata Közösség (HDZ) venné át a novemberi választáson – amelynek kormányzása idején az INA irányítását lehetővé tevő, lényegében többséget biztosító szerződést is nyélbe ütötték.

A HDZ-s Ivo Sanader volt kormányfő részben ezért 2012-ben tíz év börtönt kapott, a vád szerint ugyanis 10 millió euró kenőpénzt vett át a Moltól az üzletért cserébe. Idén nyáron a horvát alkotmánybíróság az ítéletnek ezt a részét hatályon kívül helyezte. A vita azonban továbbra is fennáll: csütörtökön a horvát gazdasági miniszter ultimátumot adott a Molnak, a Kukurikú-koalíció parlamenti győzelme esetére: a magyar olajcég vagy fektessen be a rijekai olajfinomítóba, vagy vonuljon ki az INA-ból.

Horvátországban november 8-án lesznek parlamenti választások, az eredmény nyitott, a HDZ és a Kukuriku fej-fej mellett áll.

Nem megy Brüsszellel szembe a határzár

Bár az EU sosem támogatta a magyar kerítés ötletét – többek között azért, mert az nem az EU problémáját oldja meg, csupán a magyar határról tereli másfelé a menekültáradatot –, annyiban azonban érezhető az elmozdulás, hogy mostanra már Brüsszelben is a határok megerősítésének szükségességéről beszélnek.

François Hollande francia elnök az Európai Parlamentben mondott beszédében már az EU határainak közös védelme mellett is kiállt, amit korábban Orbán is hangoztatott.

Milanović nyugodt, állítólag C terv is van

A horvát kormányfő a brüsszeli EU-csúcs után, a magyar bejelentés előtt úgy nyilatkozott, hogy a horvát állampolgárok nyugodtak lehetnek, Zágrábnak van megoldása a menekültválság kezelésére, függetlenül attól, hogy Magyarország mit tervez határával.

Horvátországnak van terve, Magyarország pedig nem lényeges, ezért azt csinál, amit akar.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tesz Horvátország, ha nem irányíthatja többé a magyar határra a migránsokat, Milanović megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy mindenki nyugodt lehet, de a tervekről és a különböző lehetőségekről nem beszélt.

A horvát kormányfő azt állítja, hogy Orbán Viktorral a csúcs előtt folytatott megbeszélésen arra jutottak, hogy Magyarország nem küld katonákat a horvát–magyar határra, csak a szerb–magyarra.

A kérdés az, minek oda katonaság, ha ott a fal.

Ranko Ostojić horvát belügyminiszter a héten többször kijelentette: egyeztetnek Szlovéniával, hogy folytatódhasson a menekültek utaztatása Németország felé. Ha Berlin is elzárkózna a menekültek befogadásától, akkor Horvátország is felhagy ezzel.

Horvátország a szerb–magyar határzár óta 183 564 embert fogadott. Csak csütörtökön 5138 ember érkezett. Az opatovaci menekülttáborban jelenleg 1600-an várakoznak.

A horvátok a szerbiai szakaszon életbe léptetett magyar határzár idején kijelentették, hogy van tervük a menekültkérdés megfelelő kezelésére. Egy nap után azonban máris a B-terv lépett életbe – A-terv látszólag nem is volt – és Horvátország megkezdte a menekültek átszállítását a magyar és egy rövid próbálkozás erejéig a szlovén határhoz. Ljubljana azonban a vasúti forgalmat azonnal felfüggesztette Horvátország felől, és a határon is keményen fellépett, könnygázt vetve be a migránsok első csoportjai ellen.

Most Zágráb a C-tervről beszél. A pontos részletekkel az Index.hr szerint a belügyminiszter a nap folyamán áll elő, de a névtelen horvát kormányzati források szerint előzetes megállapodás született Szlovéniával, hogy a menekülteket ők készek fogadni, korridort biztosítva.

Ezt egyelőre Ljubljana nem erősítette meg, és ellentétes lenne Szlovénia eddig hangoztatott álláspontjával, amely szerint az ország be fogja tartani a schengeni határokra vonatkozó szabályokat, tehát nem biztosít folyosót a menekülteknek.

Szlovén becslések szerint 4-10 ezer menekült érkezhet a szlovén határhoz egyetlen nap alatt.

Kérni lehet, kapni nem

A határzár hangsúlyozottan a zöldhatárra vonatkozik, tehát a magyar fél szerint hivatalosan, a legális átkelőkön jöhetnek a menedékkérők. Ebből a célból készült el a letenyei tranzitzóna is.

Valójában azonban legálisan nem juthatnak be a menedékkérők Magyarországra, így a schengeni zónába, hiszen a magyar hatóságok a menedékkérelmeket arra hivatkozva utasíthatják el, hogy már több biztonságos országon keresztül jöttek, ahol szintén benyújthatták volna menedékkérelmüket.

Horvátország biztonságos államnak minősül, de Szerbia, Macedónia is, valamint Bosznia-Hercegovina is, amit nemcsak Magyarország, de Németország is annak tekint. Utóbbi a héten bővítette a biztonságos országok körét Koszovóval, Albániával és Montenegróval is.