Milliárdos kampány, tízmilliárdos kerítés, 8 százalék a Fidesznek

1. Kampány 379 578 780  forintért 

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” – olvashatták már júniusban a magyarul köztudottan jól beszélő szírek, afgánok és pakisztániak útban Németország felé. Az év elején 600 milliót költöttek a „Magyar reformok működnek” kampányra, ezután csapott le az országra a Habony Árpád agyszüleményének tekintett menekültellenes propaganda. Bár mindenkinek a plakátok tették be a kaput, és ellenvéleményüknek néhányan festékszóróval és puszta kézzel adtak hangot, a költések részletezéséből kiderül: a pénz közel fele tévészpotokra és rádiós reklámokra ment. Mindezt később megfejelték, a nemzeti konzultáció eredményeit kihirdető hirdetésekkel, és a kormány Afganisztánban és Szíriában is menekültelriasztó kampányt indított, amire 1,016 milliárd forintot különítettek el.   

2. Nemzeti konzultáció egymilliárdért

A közel 8 millió kiküldött kérdőívből 1 245 000-et küldtek vissza. Ugyan érvényességi korlát már nincs a választásokon, de ez – akárhogy számoljuk – 15 százalékos részvételnek felelne meg egy országos szavazásnál. A kormány 1 milliárd forintból azt derítette ki, hogy a válaszoló több mint egymillió magyar többsége a kormány álláspontját támogatja, és szerintük a kormánynak a bevándorlók helyett a magyar családokra kellene költenie.  

3. Kerítésépítés tízmilliárdért

A szerb–magyar határon 175 kilométeren épült kerítés és gyorstelepítésű drótakadály, közkeletű nevén gyoda. A jóval hosszabb, több mint 300 kilométeres, folyókkal szabdalt horvát–magyar határon 120 kilométeren folyt a munka. Az építkezésre 10 milliárd forintot fordítottak. Két határszakaszra kész NATO-drótot vásároltak 3,3 milliárdért. A határ lezárására Röszkénél és Zákánynál használt Mad Max-vagonokra csak 9,5 millió forintot költöttek. Az építkezést nagyrészt a honvédség végezte, ennek is köszönhető, hogy a munkadíj csak 153 millió volt, amiből a büntetés-végrehajtás fogvatartottjainak munkadíja 60 millió forintot tett ki.

4. Az országon  390 685 menekült haladt át  

Míg 2012-ben kb. 2500, 2014-ben pedig 42 ezer menekült érkezett hozzánk, idén szeptemberig ez a szám majdnem megtízszereződött: az országon 390 685 menekült haladt át. Idén szeptember 23-án volt a csúcs: akkor 24 óra leforgása alatt 10 046 menekült jött. Míg a horvát–magyar zöldhatár lezárása előtti nap 6353-an érkeztek, másnap mindössze 870-en.

A szerb–magyar, majd a horvát–magyar zöldhatár lezárása jól látszik a grafikonokon. Mindenféle kampány ellenére egyértelmű volt, hogy az érkezők nem akarnak Magyarországon maradni. De ha akartak volna, se sokan maradhattak volna: 2014-ben a 42 ezer migráns közül Magyarország mindössze  500 embernek adott menekültstátuszt. 

5. A menekültek utaztatása: egymilliárd forint

A MÁV-nak 524 millió forintba, a BKV-nak 160-200 millióba, a Volán-társaságoknak összesen további 200 millió forintba került a menekültek szállítása. Ezt a bruttó több mint egymilliárd forintot a költségvetés rendezi majd.

5.  A befogadóállomásokon 507 menekült van 

A menekültáradat felfutásakor még arról volt szó, hogy

• 1.   bezárják a városokban működő menekülttáborokat;
• 2. a migránsokat a lakott területektől távol kialakított táborokban helyezik el;
• 3. új befogadóállomásokat nyitnak.

Erre a nyáron szükség is volt, mivel az addig működő  négy tábor hivatalos befogadóképessége összesen sem érte el az 1500 főt, holott akkor már napi 800-1000 menekült érkezett. Nem volt rossz megoldás az ideiglenes táborok létrehozása, ezekben ugyanis az újabb és újabb érkező csoportok csak rövid időt töltöttek, ma pedig a horvát–magyar zöldhatár lezárása után ezek szinte üresen állnak. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legfrissebb adatai szerint október 20-án mindössze 507 menekült tartózkodott a hazai befogadóállomásokon.

 

6. A Fidesz zuhant, aztán erősödött

2014-ben a kitiltási botrány, a netadó bevezetéséről szóló hírek, majd a Fidesz-székház bezúzása és a tömegtüntetések alaposan megtépázták a Fidesz népszerűségét. A kormánypárt támogatottsága tavaly novemberben egy hónap alatt  12 százalékot esett, és  több mint 900 ezer potenciális szavazó pártolt el a Fidesztől. A menekültáradat kezelése, majd a kerítésépítés bejelentése azonban fordított a trenden. Míg Ausztriában rendkívüli módon megerősödött a bevándorlásellenes párt, Magyarországon a Fidesz kivételével egyik párt sem tudott profitálni a menekültválságból.