1956 egyben: A Fidesznek a menekültek, az LMP-nek a nők jutottak eszébe

   

A Jobbikon vannak a legtöbben 

Számszerűleg nézve a Jobbik nyerte meg az október 23-i megemlékezés-versenyt. Ők sem lépték át azonban az ezres küszöböt, kb. 600-an gyűlhettek össze a Corvin-köznél. A Jobbik 56-os megemlékezésén sok felszólaló és előadóművész lép fel. Pörzse Sándor moderátor Camus 1956-ról írt sorait ("Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben") vetette össze Horn Gyula 50 évvel későbbi véleményével, aki szerint a lényeg a rend megteremtése volt, és az emberek nem akarták megdönteni a kommunizmust. Vona Gábor azt mondta: testben és lélekben erős magyarságra van szükség, mert "szakállas nőkkel és nyeszlett testű megmondóemberekkel nem lehet megvédeni Magyarországot és Európát". 

Az ÚMK elküldte a francba az ellenzéket

A Múzeum körúton az Orbán-kormány ellenes tüntetések szervezői, és a 19 kérdéses népszavazás kezdeményezői által alapított Új Magyar Köztársaság '56-os rendezvényén körülbelül kétszázan jelentek meg, emiatt csak a fél útpályát kellett lezárni. A megjelentek számát jelentősen növelte a 20 rendőr és a jelenlévő 16 újságíró. A megemlékezés ugyan ellenzéki volt, de Vajda Zoltán, az ÚMK ügyvivője lényegében elküldte a francba az ellenzéket, és a magukat ellenzékinek mondó magyar választókat. Vajda szerint az ellenzéki tevékenység ma abban merül ki, hogy az emberek és a pártok Orbán, takarodj!-posztokkal primitív lájkvadászatot folytatnak. A jelenlegi pártstruktúrában működő ellenzék igazából nem is akar tenni semmit a rendszer lebontásáért. Elvtelen kompromisszumok útján számukra fontosabb, hogy néhány helyet szerezzenek maguknak az országgyűlésben, de nem is törekednek a 2018-as választások megnyerése. Ha szeretné tudni azt is, mi a közös Magyarországban és Natascha Kampuschban, olvassa el ezt.

LMP: Méltó elismerést a pesti lányoknak

Az LMP a budai Mansfeld téren ünnepelt. A megemlékezésen a párt mintegy húsz politikusa és aktivistája vett részt. A beszédet Szél Bernadett a párt társelnöke tartotta, aki a forradalomban részt vett lányok és nők elismeréséért emelt szót. Szél Bernadett a mai nők megbecsüléséről is beszélt, erről bővebben itt olvashat>>>

PM: A köztársaság halott

A Párbeszéd Magyarországért az Olimpiai park sarkában álló Bibó-szobornál tartott megemlékezést, amin 25-30 aktivista vett részt. Karácsony Gergely 1956 és 1989 között vont párhuzamot. Zugló polgármestere azon sajnálkozott, hogy bár 1989-ben úgy tűnt, tovább él 56 hagyománya, aminek egyik szimbolikus képviselője volt Göncz Árpád. Mégsem sikerült valódi nemzeti egységet teremteni, így Karácsony szerint "ma már a köztársaság halott". Karácsony Gergely a zsarnokságról is beszélt, 7 perces beszédéről bővebben itt olvashat>>>

Fidesz: Szabadság 1956-ban és 2015-ben 

A fővárosi Fidesznek a Magyar Rádió 56-os emléktáblája előtt tartott rendezvényén a résztvevők számát nehéz volt megbecsülni, de 300-400-an lehettek. Az egész ünnepség nagyon rövid volt, mindennel együtt kb. 20 percig tartott. Varga Mihály beszédének egy részében a migrációs válságról is szólt. Azt mondta: Magyarország 1956-ban és 2015-ban is egyedül maradt, de Magyarország akkor és most is megvédte és megvédi magát, a határait és a szabadságát. A Fidesz néhány száz fős megemlékezése bővebben>>>

Szűk körben emlékezett a DK

Péntek délelőtt 11-kor a városligeti 1956-os emlékműnél emlékezett október 23-ra a Demokratikus Koalíció elnöksége. A DK nem szervezett rá a programra. A politikusokon kívül csak az újságírók voltak ott. Gyurcsány Ferenc az emlékmű megkoszorúzása előtt rekord rövid beszédet tartott. A nagyjából 3 perces nyilatkozat lényege az volt: 1956 tanulsága, hogy a szabadság kivívása mellett a felemelkedést és a jólétet is el kell érni. Nagy Imre és társai mellett a volt kormányfő Göncz Árpádról is megemlékezett. A Gyurcsány Ferenc fejére szálló darázsról szóló riportunkat itt olvashatja >>>

Kósa Lajosnak is a menekültválság jutott eszébe 

Kósa Lajos a Fidesz ügyvezető alelnöke Debrecenben emlékezett. A nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen csak sikerült párhuzamot vonnia 1956 és 2015 között. Azt mondta: '56-ban "a magyarok nem haboztak megvédeni az országunkat, úgy ma mi sem habozhatunk, meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket". Kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem. A kerítés nem vasfüggöny, utóbbi ugyanis börtönrács, míg a kerítés a szabadság védelmét szolgálja.

Kuncze elmondta, mit gondolt volna Göncz Árpád a menekültekről

A volt SZDSZ-esekből alakult Szabadelvű Polgári Egyesület '56-os megemlékezésére körülbelül 50-en jöttek össze Nagy Imre egykori II. kerületi háza előtt. Az átlagéletkor 65 év körül lehetett. Kuncze Gábor nagyrészt Göncz Árpádról emlékezett meg anekdotákkal tarkítva, majd azt mondta: Göncz „a menekültügyet sem hagyta volna szó nélkül", és szerinte a menekülteket nem fogadhatjuk embertelenül és nem bánhatunk velük embertelenül. A szomorú eseményről, a régi SZDSZ-körüli énekesekből összegyúrt gitárosról, valamint a mobiltelefon és a harangozás kapcsolatáról bővebben itt olvashat>>> 

Szigetvári: A szabadság ügye rosszul áll

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja a fővárosi Vértanúk terén emlékezett. Szigetvári Viktor a párt elnöke azt mondta: az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié. Szigetvári emlékezett '56 hőseire, a nemrég elhunyt Göncz Árpádra és a magyar szabadságra emlékezik. Mint mondta: utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon.