Lázár János: Vérszemet kaptak a terroristák
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Terrorellenes koordinációs központot állít fel a kormány.
- Nem politikai, hanem kereskedelmi vitának tartja a kormány, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Paks 2 miatt.
- A földárverésen eddig több ezer hektár talált gazdára, nagyjából 5 milliárdos bevétele volt már az államnak.
- A kormány meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának lehetőségét, erre hamarosan új javaslata is lesz.
- Az új nemzeti könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyedben épülhet meg.
- A kormány jóváhagyott 24 milliárd forintot a BKV finanszírozására.
- A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválását 2020-tól.
Feláll a terrorellenes koordinációs központ
Az Európát gyengíteni akarók, különböző terroristacsoportok rátelepedtek a modern kori népvándorlásra – mondta Lázár János.
A titkosszolgálati jelentések megerősítették a kormányt abban, hogy Magyarországon fokozni kell a biztonsági szintet – mondta Lázár János. Ugyanakkor Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország az EU tagországai közül, köszönhetően bevándorlási politikájának. Ám mivel az EU nem képes garantálni az emberek biztonságát, a tagállamoknak, így Magyarországnak is, maguknak kell helyt állniuk.
A miniszter bejelentette, hogy a kormány több döntést is hozott a terrorveszéllyel kapcsolatban, így például határozott egy terrorellenes koordinációs központ felállításáról.
Lázár szerint Németországnak joga van behívni a bevándorlókat, de ez csak ellenőrzött keretek között történhet, és Magyarországra nézve nem jelenthet kötelezettséget. Lázár szerint oda kell figyelni a német belügyminiszterre, aki szerint minden uniós országban vészhelyzet van a terror miatt.
Vérszemet kaptak azok, akik gyengíteni akarják Európát.
A miniszter egyúttal az Európai Bizottságot arra szólította fel, vizsgálja felül a kötelező kvótákról szóló döntést, az ugyanis szerinte szétteríti a terrorveszélyt.
Paks 2: kereskedelmi vita
A paksi beruházást érintő kötelezettségszegési eljárásról is beszélt Lázár. 2013 novemberében a kormány tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy Magyarország megállapodott Oroszországgal. Két év, vagyis 24 hónap gondolkozási idő után jutott arra az unió, hogy kétséges a megállapodás. 2014. január 23-án viszont az unió nem élt elvi kifogással. Lázár szerint Brüsszelben is bürokráciacsökkentésre lenne szükség: „Vannak bürokráciacsökkentő javaslataim Brüsszelnek, hogy ne kelljen 24 hónapot várni egy válasz elkészítésére.”
Ez nem politikai, hanem kereskedelmi vita.
Az a kérdés, hogy Magyarországnak van-e joga egy nem uniós országgal ilyen szerződést kötni. „Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal” – fogalmazott Lázár.
A bizottság kérdéseket tesz föl Magyarországnak, amire készek vagyunk válaszolni. Magyarország azért nem indított tendert az atomerőművel kapcsolatban, mivel egyetlen uniós országban sem indult tender, amikor új atomerőművet építettek.
A titokzatos 222
Lázár a hétfőn induló, az ellenzék által hevesen támadott földárverésekről is beszélt. Eddig már több ezer hektár talált gazdára, nagyjából 5 milliárdos bevétele volt már az államnak. Azt azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki az a 222 külföldi állampolgárságú ember, akik vásárolhatnak földet – mondta Lázár. Lázár szerint ezek jelentős része külföldi állampolgársággal rendelkező magyar. A kormány döntött, a jövőben kétfajta mintagazdaság lesz: állami tulajdonban lévő vállalkozások, valamint az adott termékláncot lefedő társaságok.
A parlament kedden elfogadta a földforgalmi törvény módosításának egyszerű többséget igénylő részét – amely alapján felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját –, elutasította azonban a sarkalatos passzusokat, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy korábbi haszonbérleti szerződések is felülvizsgálhatók legyenek. Lázár János azt mondta: a kormány nem tesz le erről a célkitűzésről, és meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának lehetőségét, erre hamarosan új javaslata is lesz.
Lázár János már érti
Lázár kitért arra, hogy Mesterházy Attila az államtitkárai gazdasági érdekeltségeiről érdeklődött, és – mint megírtuk – Lázár írásbeli válaszában jelezte, hogy nem érti a kérdést. Azóta a miniszter, úgy tűnik, megértette, a Kormányinfón ugyanis közölte, hogy a Miniszterelnökségen Kis Miklós államtitkár kapott uniós támogatást, mert gazdálkodik, szamócaföldje van, és L. Simon László államtitkár volt cége 2009-ben szintén kapott támogatást. Lázár János arra próbálja rávenni L. Simon Lászlót, hogy inkább a költészettel foglalkozzon, mint az üzlettel.
Új nemzeti könyvtár
A Palotanegyedben, a Nemzeti Múzeum mögötti területen, a Magyar Rádió épületénél építik fel az új nemzeti könyvtárat a mostani Országos Széchényi Könyvtár helyett. Az új nemzeti könyvtár létrehozásáról hamarosan ötletpályázatot hirdetnek.
Egy XXI. századi könyvtárat akar létrehozni a kormány, vagyis informatikai fejlesztésre is szükség van. 30 milliárdos beruházással számol a kormány.
24 milliárd a BKV-nak
Megszületett a döntés a BKV finanszírozásáról. Az állam átutalt 24 milliárdot a fővárosnak, és további tárgyalások lesznek a hosszú távú finanszírozásról.
Budapest és Pest megye szétválik
A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválását 2020-tól. A kormány a szétválás módjáról nem döntött, abban döntő szavuk lesz a Pest megyei településeknek.
Egyeztetés lesz Quaestor-ügyben
A kormány egyeztetni akar a Magyar Bankszövetséggel a Quaestor-ügyben. Az Alkotmánybíróság (AB) kedden megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezésről szóló törvény egyes részeit. Lázár János azt mondta, a kormány értelmezése szerint a bankok teherviselésbe bevonását jóváhagyta az AB.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
