Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Kisboltokkal közelít az önfenntartó börtön

DSC 0578
2015.12.15. 12:52
Nincs konkurencia, fix a kereslet, állandó a vevőkör: szinte biztos nyereségességet ígér egy börtönbeli belső bolt. Akarjon gyümölcsöt, cigarettát, izzadásgátlót vagy karácsonyi képeslapot: a fogvatartott csak ide mehet érte. Hamarosan befejeződik az átállás: jövőre többé már sehol nem külsős vállalkozók, hanem minden egyes börtönben a büntetés-végrehajtás cégei fogják ezeket a boltokat üzemeltetni. Miért nincs a polcon porcukor és üveges lekvár? Mivel fizetnek a rabok? A baracskai börtönboltban jártunk.

Amíg nem jön vevő, első ránézésre nem különbözik bármelyik falu egyetlen kis önkiszolgáló ábécéjétől a börtönbolt – ahogy itt nevezik: a kiétkezési bolt – a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet baracskai objektumában. A bejárat mellett piros kosarak, hátul kenyér és péksütemények, zöldség-gyümölcsös sarok, rikító színű üdítők, a polcokon mindenféle édességek és hasznos holmik: öblítő, vécépapír, tusfürdő, hajzselé, a pult mögött kolbász, az eladók keze ügyében apróságok: képeslapok, elemek, öngyújtók.

Viszont alkohol nincs, és lehet dohányárut kapni. A trafiktörvény és a nemzeti dohányboltok feltűnése óta odakint már nincs olyan, hogy egy mozdulattal fizessünk kifliért és cigarettáért. Itt ez a természetes.

Hogy feltűnjön a többi furcsa dolog, ahhoz már alaposabban kell körülnézni:

  • nincs semmi üvegbe csomagolva, se lekvár, se befőtt, se mogyorókrém,
  • nincsenek hagyományos konzervek,
  • nincs se liszt, se cukor
  • se csípős áru,
  • és túrórudi sem, semmi, amit hűteni kéne.

Mindennek megvan a jó oka. Az üveg széttörhet, a cserép veszélyes. Pont, mint az éles szegélyű konzervfedél, vagy a csípős fűszer, ha valakinek a szemébe szórják. A kiszórt liszt, a cukor túl könnyen nézhető kábítószernek, a romlandó ételt a zárkákban most nem lenne hol hűteni.

A kiétkezés – teljes nevén kiegészítő étkezés, a börtönszlengben csak spejz – a fogvatartottak vásárlási lehetősége. Akinek van pénze, ehhez hasonló kínálattal működő, de jellemzően kisebb, üvegablakos, büfészerű boltban költheti el. Itt vehetnek olyasmit, amiből ugyan a büntetés-végrehajtás (bv.) biztosít nekik valamennyit, de ők többet szeretnének, például gyümölcsöt, és olyasmit is, amihez máshogy – hacsak nem rokontól kapott csomagban – nem jutnának hozzá. Ilyen mondjuk a csoki, az üdítő vagy a ceruzaelem.

A kiétkezési boltokat régebben külső vállalkozók üzemeltették, de ennek hamarosan vége lesz. 2016-ban Magyarország valamennyi ilyen boltját a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai fogják majd üzemeltetni. Az átállás fokozatosan, boltról boltra történik. Az első néhány átvétel már évekkel ezelőtt megtörtént, amikor lejártak a külső vállalkozókkal kötött szerződések. A bv. sajtóirodája szerint a megszerzett pozitív tapasztalatok alapján és „a büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfenntartóvá tételéhez kapcsolódó belső ellátás növelésével összhangban” született döntés arról, hogy az átvétel mindenhol történjék meg.

A baracskai börtönbolt az elsők közt volt. A boltot öt évvel ezelőtt vette át a bv. egyik nagy gazdasági társasága, az Annamajori Kft., amelynek a fő profilja az elítéltek munkáltatása. Ez a cég már most négy másik helyen, Székesfehérváron, Martonvásáron, Veszprémben és Győrben üzemeltet kiétkezési boltot. Január elsejétől emellé jön majd még Szeged, Nagyfa, Kecskemét, Gyula, Szekszárd, Szolnok és Zalaegerszeg. Egy kisebb városnyi embert, nagyjából 5000 fogvatartottat fognak ellátni januártól, mondja Zolta Csaba bv. ezredes, a kft. gazdasági igazgatója.

Akinek van pénze, annak a börtönben magának kell gondoskodnia arról, hogy legyen fogkeféje, fogkrémje vagy épp vécépapírja; bv. csak azoknak biztosítja az alapdolgokat, akiknek nincs. Egy elítélt alapvetően két forrásból juthat pénzhez: vagy a benti munkából, vagy a családjától. A pénz persze itt nem készpénzt jelent. A fogvatartottaknál nem lehet sem apró, sem bankjegy, a pénzük egy letéti számlán van: arra érkezik, amit kapnak, és onnan vonják egy kártya segítségével a boltban, amit költenek. 

Egy átlagos dolgozó elítélt körülbelül 30 ezer forintot tud megkeresni egy hónapban, de ebből levonják a tartási költségét, ami most napi 450 forint, és egy kisebb összeget kötelezően félre kell tennie a szabadulása utánra, ezért végül jellemzően olyan 10-15 ezer forintja marad. Ezt tudja elvásárolni a börtönboltban, ha akarja a rá vonatkozó biztonsági szabályok szerint. Mindenhol a házirend szabja meg biztonsági besorolás szerint, milyen gyakran és milyen összegkeretből vásárolhat valaki. Van, aki csak kétszer jöhet egy hónapban. 

A legjobban a dohányáru fogy, a gazdasági igazgató szerint az teszi ki a forgalom nagyjából 30 százalékát. A másik kedvenc az instant kávé, és nagy igény lenne a tejtermékekre is, de a hűtési lehetőség hiánya miatt csak tartós, dobozos tejet tudnak árulni. 

A baracskai börtönbolt különlegessége, hogy a pékáru a sajátjuk. Az Annamajori Kft. baracskai pékségében 120 fogvatartott dolgozik, országszerte összesen 12 ezer társukat látják el, de vannak külső partnereik is, iskolák, óvodák, közintézmények. Helyben van méhészetük is, a boltban árult méz egy jó része szintén saját. „Aki itt vásárol, azoknak nagy része nálunk dolgozik. Nálunk költi el, amit megkeres” – mondja Zolta Csaba.

Az árak nem szabadárak. A gazdasági igazgató szerint nem akarnak visszaélni a monopolhelyzetükkel. A szabály az, hogy az itteni árak a legközelebbi elérhető Tesco és CBA átlagárainál nem lehetnek magasabbak. A narancs kilója 390 forint, a pokoli kolbászé 2790 , a tonhalas krém 270, a túrós batyu 130, egy tábla jobb fajta csoki 310, a levélpapír 7 forint. Most van csokimikulás is, 180 forintért. 

Zolta Csaba szerint óriási eltérések voltak az egyes boltok árai között, amikor átvették azokat a külsős vállalkozóktól. Általánosságban igaz az szerinte, hogy az ár magasabb, a választék kisebb volt, mint most.

A régi rendszerben sok panaszt lehetett hallani raboktól a drágaságra. 2011 májusában az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ellenőrző albizottsága külön ülést szentelt a büntetés-végrehajtásnak. Akkor Tóth László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy egységes gyakorlat nincs, a kiétkezési büfék üzemeltetésekről helyi hatáskörben döntenek, a közbeszerzési értékhatár alatt ajánlatkéréssel adják bérbe a boltokat, az áraknál pedig a kiskereskedelmi ár az irányadó, ahhoz képest 5-15 százalékos eltérést enged meg a külsős cégekkel megkötött szerződés, az ellenőrzés pedig folyamatos.

Bár a rabok panaszaiban biztosan nagy szerepe volt annak is, hogy egy évek, esetleg évtizedek óta rács mögött ülő ember milyen kevéssé lehet képben a kinti világban lezajló drágulással, az aktuális árakkal, volt azért, amikor egyértelmű volt a túlárazás. A Helsinki Bizottság tagjai például az egyik börtönlátogatásukkor – Szegeden 2007-ben – azzal szembesültek, hogy egy kiló paradicsom 589, egy kiló banán 398 forintba került (8 évvel ezelőtt).

Más típusú probléma is előfordult. 2011-ben adóellenőrök bírságoltak meg egy börtönboltot, mert hatmillió forintos forgalmat elfelejtettek a pénztárgépben rögzíteni, és az egészségügyi előírásokat sem tartották be. Akkor a bv. közölte, hogy annak a boltnak az üzemeltetőjével azonnali hatállyal felmondták a szerződést.

Zolta Csaba szerint az átvétel utáni tapasztalatok annyira jók voltak, hogy egy idő után a bv.-intézetek keresték meg az Annamajori Kft.-t , kérdezték, át tudnák-e venni az ő boltjukat is. A bv. sajtóirodája szerint a boltok szervezeten belüli üzemeltetésével számos előny érhető el. Ezek közül csak az egyik az egységes árképzés. Cél az is, hogy erősödjön a szolgáltató jelleg, és a boltok kínálatában teret kapjanak a fogvatartottak által előállított termékek.

Természetesen elvárás az is, hogy nyereségesek legyenek a boltok. A havonta átlag 10 ezer forintot költő 5000 fogvatartott elég nagy piacot jelent. Az Annamajori Kft. jövő évi árbevétele elérheti a másfél milliárd forintot, a tervek szerint ennek a harmada, 500 millió forint a boltokból jönne. A kiétkezés a gazdasági igazgató szerint elég jó forrás, mert „kiszámítható, egyenletes, jól tervezhető”, szemben mondjuk az időjárásnak kitett mezőgazdasággal, ahonnan néhány éve még a cég bevételének 100 százaléka származott, de most már csak egyharmada fog (a harmadik harmad a pékségből lesz). A börtönvállalkozások nyereségét nem veszik ki osztalékban a tulajdonosok, a 100 százalékban állami tulajdonú cégek nyereségét beruházásra, munkahelyteremtésre költik. 

Kellemetlen meglepetéssel nem szembesültek eddig, de például erőfeszítésbe telt felkutatni a beszerzési forrásokat. A fogvatartottak közül sokan szeretik a mogyorókrémet, ebből nem volt könnyű olyat találni, amit nem üvegben, hanem műanyagban dobozban árulnak. Zolta Csaba szerint érzékelhető a börtönboltoknál is, hogy az ország egyes régiói között milyen nagy különbségek vannak, a keleti régióban a kiétkezési boltokban is kevesebbet költenek, mert a család nem tudja annyira támogatni a fogvatartottakat.

Az Annamajori Kft. börtönboltjainak két nagy raktára van, az egyik Baracskán, a másik Szegeden lesz január elsejétől, ezekből látják el az összes boltot. A forgalom eloszlása elég speciális: a nagyja minden hónapban egy hét alatt megy le. Amint a rabok megkapják a havi pénzüket, el is vásárolják gyorsan, ha tehetik. A számlát el kell tenniük. Amikor zárkaellenőrzés van, igazolniuk kell, honnan van, amijük van. Egymás között tilos kereskedni. 

A boltban egyszerre annyian lehetnek bent, ahány eladó van, a cél az, hogy minél több embert ki tudjanak szolgálni. Zolta szerint így, hogy önkiszolgáló a bolt, be lehet járni, meg lehet nézni mindent, nagyobb a forgalom, mint a kis ablakos, büfészerű boltjaikban, de helyhiány miatt nem tudják átalakítani a többit. A baracskaihoz hasonló önkiszolgáló boltjuk egyedül Veszprémben van még.

Az első rab, akit látok vásárolni, telepakolja a kosarát, és végül két nagy, megrakott nejlonszatyorral távozik: visz három doboz tejet, sűrített tejet, kamillás vécépapírt, kekszeket, hagymát, extrudált kenyeret, körtét, csokis gabonapelyhet, tusfürdőt. Ahogy az eladóval beszélget, az csak abban különbözik egy kinti vevő-eladó párbeszédtől, hogy mennyire udvariasan kér és köszön meg mindent. Aki utána jön, annak a kosara jóval szerényebb, főleg hagymát és pékárut látni benne. A harmadik férfi tejet, törlőkendőt, paradicsomot és instant tésztás levest visz.

A boltban vannak ajándékba szánt tárgyak is, karácsonyi és más képeslapok (a legszélső felirata: „A csókjaid édesek, mint a cukorkák”), látogatóba jövő gyerekek kezébe szánt matricák. A fogvatartottak most karácsonyra mézeskalács házat is csináltak, azok is ide fognak kerülni a boltba. Aki akarja és tudja, megveheti karácsonyi ajándéknak.