Jenő
-3 °C
6 °C

Új fejezet kezdődik a magyar nyilvánosságban

000 6Z19P
2016.02.02. 10:56 Módosítva: 2016-02-02 11:37:47

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét felelőssé tették a cikkeik alatt megjelent kommentekért.

  • 2010-ben egy cégnek nem tetszett, hogy a szolgáltatásáról szóló cikkekhez fűzött kommentekben az olvasók elég durván beszóltak neki.
  • Az emiatt indult perekben a magyar bíróságok úgy ítélték, hogy az online lapok felelősek a moderálatlan olvasói hozzászólásokért.
  • Strasbourgban ma azt mondták ki, hogy ezek a döntések alapjogsértők voltak.
  • Más lett volna a helyzet, ha a sérelmesnek ítélt kommenteket nem távolítják el azonnal, amint azokról tudomást szereznek, ez azonban megtörtént.
Ez a döntés komoly változást hozhat az online sajtóban megjelenő olvasói hozzászólások kezelésében. Sok lap évekkel ezelőtt jelentős részben épp e miatt az ügy miatt állította le a kommentelés lehetőségét.

A 2010-ben kezdődött persorozat azután indult, hogy az ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozó ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com oldalak az oldalukon ingyenesnek feltüntetett szolgáltatásra regisztrálóknak később fizetési felszólítást küldtek, majd tartozásként kezdtek követelni kisebb-nagyobb összegeket. Az eljárást a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) etikátlannak nevezte, majd ennek nyomán több oldal, köztük az Index.hu Zrt. (az Index kiadója) által kiadott fogyasztóvédelmi oldal, a Tékozló Homár is beszámolt róla.

Az ingatlanos oldalak üzemeltetője az MTE közleményét, annak átvételét, valamint egyes, az olvasók által azokhoz fűzött (valóban gyalázkodó) hozzászólásokat a személyiségi jogait sértőnek ítélte, és ennek megállapítását kérte a bíróságtól. Az MTE és az Index.hu Zrt. a kereset elutasítását kérték: szerintük a közlemény nem lépte túl a véleménynyilvánítás határait, a sérelmezett kommentek tekintetében pedig eleget tettek a törvényi kötelességüknek, amikor azokat eltávolították, amikor tudomást szereztek róluk.

A 2011 márciusi, elsőfokú ítélet szerint egyes kommentek megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő jogát, mert azok ugyanolyanok, mint a leközölt olvasói levelek: szerkesztett tartalomnak minősülnek, amiért a kiadók felelősséggel tartoznak. Ugyanakkor magát az MTE közleményét és annak átvételét önmagában nem találták jogsértőnek. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett: a felperes szerint a közlemény is sértő volt, mert heves reakciókat váltott ki. Az MTE és az Index.hu Zrt. elsősorban arra hivatkozott, hogy a hozzászólás nem szerkesztett tartalom, az a kiadó ellenőrzése nélkül jelenik meg, moderálásuk a mennyiségük miatt nem lehetséges.

A 2011 októberében született másodfokú ítélet helyben hagyta a korábbi döntést. Kimondta viszont, hogy a komment valóban nem ugyanolyan, mint a lapok által leközölt olvasói levél, hanem magánjellegű megnyilvánulás, ezért nem az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény, hanem a polgári törvénykönyv alapján minősül jogsértőnek. A felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria is ugyanerre a következtetésre jutott: ha a szolgáltató ellenőrizetlen kommentek elhelyezésére biztosít lehetőséget, számolnia kell azzal, hogy ott sértő közlés is megjelenik, amiért felelősséggel tartozik. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a jogerős ítélet összhangban volt az Alaptörvény rendelkezéseivel.

Az MTE és az Index kiadója ezután fordultak Strasbourghoz, mivel szerintük az ítéletek ellentétesek a véleményszabadsághoz való joggal. A strasbourgi bíróság szerint a magyar bíróságok merev álláspontja olyan felfogást tükröz, ami nem teszi lehetővé a versengő jogok (a személyiségi jog és a véleményszabadsághoz való jog) mérlegelését.

A döntés talán legfontosabb részeként az emberi jogi bíróság kimondta, hogy

az olvasók kommentjei miatt az MTE-t és az Indexet kárhoztató magyar bíróságok döntései akkor lettek volna összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ha a tartalomszolgáltatók nem távolították volna el azonnal a sérelmes hozzászólásokat, amint azokról tudomást szereztek.

Az Index és az MTE ügyében született döntés némileg meglepő annak fényében, hogy fél éve egy észt online lap, a Delfi esetében a strasbourgi bíróság nagykamarája elutasította a véleményszabadság megsértésére való hivatkozást. A döntés megerősítette az észt bíróságok ítéleteit, melyek szerint a Delfi eljárása a gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak minősülő kommentek eltávolítására nem volt megfelelő.

Az Index és az MTE strasbourgi beadványát Bodolai László és Bodrogi Bea készítették. Cikkünk a Facebook-on, de kivételesen most itt alul is kommentelhető.

Pert nyert az Index Strasbourgban, nem tehetők felelőssé az online lapok a sérelmes hozzászólásokért.

Közzétette: Index.hu – 2016. február 2.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?