A Jobbik alkut ajánl a Fidesznek terrorvészhelyzet-ügyben

A Jobbik egy csomó kormányszidalmazó frázis kíséretében, de lényegében alkut kínált a kormánynak terrorvészhelyzet-ügyben. Az MTI által idézett sajtótájékoztatóján ugyanis a szélsőjobboldali párt engedett korábbi álláspontjából, mely négyötödös parlamenti többséghez, és nem a kormány döntéséhez kötötte a "terrorvészhelyzet" elrendelését. Mirkóczki Ádám szóvivő ajánlata szerint abba belemennek, hogy a kormány három napig saját hatáskörben dönthessen a terrorvészhelyzet beálltáról, de a hosszabbításról már a parlamentnek kellene rendelkeznie - négyötödös többséggel.  

Ahogy arról írtunk, a kormánypártoknak nincs meg ahhoz a kétharmados többségük, hogy az alaptörvénybe írhassák a kormánynak rendkívül széles jogköröket biztosító terrorvészhelyzetet - mely a rendkívüli állapot kiterjesztett formája, ezért van szükségük legalább két külsős képviselő támogatására.

A jobbikos tervezet a következő lépések elrendelését semmiképpen nem hagynák a kormány hatáskörében:

• a szerkesztőségek ellenőrzése és az internet korlátozása
• a jegyrendszer
• a kitelepítés
• a kijárási tilalom

Az eredeti terv értelmében a kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül

• lezárhatja a határokat;
• átírhatja a költségvetést;
• kijárási tilalmat vezethet be;
• az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti);
• korlátozhatja a média működését;
• elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését;
• betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket;
• meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát;
• elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.

Az Alaptörvény egyébként jelenleg is ötféle esetet sorol fel, amikor különleges jogrend bevezetésére van mód: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet esetén. Ez utóbbi - elemi csapás vagy ipari katasztrófa esetére kialakított helyzet - lépett életbe például a kolontári iszapkatasztrófa után 2010-ben.

Az ellenzék a tervezetről lényegében csak a sajtón keresztül folytathatott vitát a kormánnyal, és ezt a tervezet súlyára való tekintettel minden párt sérelmezte.

Értesülésünk szerint a Fidesz a Jobbik tervezetéről még nem kapott hivatalos tájékoztatást, de ha ez megtörténik, akkor készek megtárgyalni.

(Borítókép: Bruzák Noémi / MTI)