Törvénymódosítás kellett, hogy Habonyékhoz kerüljenek a műtárgyak

Semmi törvénytelent nem követett el sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Brand Lab Tanácsadó Kft., amely tíz, 292 millió forint értékű reneszánsz és barokk festményt kölcsönzött a múzeumtól 2013 végén. De csak azért, mert a törvényt két fideszes képviselő javaslatára pár héttel a kölcsönzés előtt, 2013 októberében módosították.

Az Átlátszó hosszas pereskedés után most kapott csak választ arra, hogy hol tárolta a Szépművészeti Múzeum tíz régi festményét az azokat kikölcsönző Brand Lab Tanácsadó Kft. (A cég Halkó Gabriella tulajdonában van, és 2010-ig a cégben tag volt Habony Árpád húga, Habony Mária is.)

Mint kiderült:

Ezt a közpénzen szépen felújított lakást Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó volt anyósa bérli az V. kerületi önkormányzattól, de korábbi információink szerint Habony is lakott itt.

Utánanéztünk, hogy juthatott el a Szerb utcába a tíz festmény, és vajon az is hozzájuthat-e ilyen műkincsekhez, aki nem áll kapcsolatban a miniszterelnökkel. Fontos a történtek kronológiája:

• A múzeum a festményeket 2013. december 10-től három hónapra adta kölcsön, képenként havi 15 ezer forint + áfáért.
• Ezt a múzeum azért tehette meg, mert pár héttel előtte módosították a muzeális intézményekről szóló törvényt. 
• A 2013. október 25-től hatályos módosítás tette lehetővé, hogy az állami tulajdonban lévő műtárgyak ne csak köz- és magánintézményekhez, hanem magánszemélyekhez és gazdasági társaságokhoz is kerülhessenek.
• A törvény másik, több múzeumi szakértő által vitatott része volt, hogy adott esetben a kultúráért felelős miniszter (ez akkor és most is az Emmi vezetője) dönthet a műtárgyak kölcsönzéséről. A Brand Lab esetében erre nem volt szükség, akkor a múzeumigazgató döntött.
• A törvénymódosítást két fideszes képviselő, L. Simon László és Gyimesi Endre nyújtotta be. (L. Simon ekkor már leköszönt a kulturális államtitkári posztjáról, de még nem nevezték ki a Miniszterelnökség államtitkárának.)

Miért ad kölcsön műtárgyakat az állam?

L. Simon László akkor a blogján hosszan írt arról, miért tartja fontosnak a módosítást. Szerinte a hazai múzeumok sokkal több kiállításra érdemes tárgyat őriznek, mint amennyit valaha is képesek lesznek bemutatni. Ezek csak a raktárban pihennek. És ezeket a műtárgyakat láthatóvá kell tenni.

„Az sem ördögtől való gondolat, hogy a közvagyont képező, de különböző okokból láthatatlan műtárgyak és műkincsek egy részét gazdasági társaságok vagy akár magánszemélyek számára adjuk kölcsön” – írta L. Simon. 

Miért a miniszter dönt a műtárgykölcsönzésről?

A Népszabadság korábban egy kormányülésen elhangzott párbeszédnek tulajdonította a törvény módosítását a miniszter hatáskörének bővítéséről. A nyári fertődi kormányülésen az Esterházy-kastély kormánybiztosa, az azóta elhunyt Zumbok Ferenc arra panaszkodott, hogy szeretne eredeti tárgyakat viszontlátni a felújított palota tereiben, de nem tud dűlőre jutni azokkal a múzeumokkal, amelyek az eredetileg ide tartozó tárgyakat őrzik. 

„Mire a miniszterelnök állítólag megkérdezte Balog Zoltánt, az illetékes minisztert, hogy kié is ezek a kulturális javak: az államé vagy a múzeumigazgatóké? Balog miniszter nem tudott mást mondani: természetesen az államé. És ezzel a dolog el is dőlt" – írta a lap.

Hogyan lehet kiválasztani műtárgyat?

Tehát a Brand Lab pár héttel a törvény hatályba lépése után már kikölcsönözhette és meg is kapta az áhított tíz festményt. Érdekes kérdés, honnan értesült a cég, milyen festmények porosodnak a raktárban. A Szépművészeti Múzeum azt írta az Indexnek, hogy „számos csatornán szerezhet ismereteket a múzeum raktári anyaga iránt érdeklődő személy”, a konkrét ügyben viszont nem tudják, honnan értesült a cég a képekről. 

Nem tudunk arról, hogy e kölcsönzés kapcsán bárki járt volna előzetesen a múzeum raktárában.

A Brand Lab kérvényéről a múzeum vezetője, Baán László döntött. A múzeum azt írta, hogy „az évtizedes muzeális kölcsönzési gyakorlattól eltérően, a kölcsönzésre kifejezetten ellenérték fejében került sor, amely éves szinten több mint 2 millió forintos bruttó bevételt jelentett volna a múzeumnak (a tényleges bérleti időtartam alatt több mint félmillió forint bevételt jelentett a kölcsönzés a múzeum számára)".

A Szerb utcában a képek elhelyezésére szolgáló helyszínt „a múzeum erre illetékes kollégái ellenőrizték a kölcsönzés előtt és a kölcsönzés alatt, ugyanúgy, ahogy más kölcsönzés esetén”. Korábban írt arról a sajtó, hogy ebben a Szerb utcai házban kigyulladt egy szauna. A múzeum szerint ez nem veszélyeztette a képek épséget:

a biztonsági szakértők a helyszíni szemléjük alapján kielégítőnek találták a feltételeket.

A képek biztosítását a kft. fizette a kölcsönadás ideje alatt.

Hogyan lehet kölcsönözni műtárgyat?

A Szépművészeti Múzeumtól megkérdeztük, milyen feltételekkel juthat hozzá valaki egy műtárgyhoz. Eszerint a következő gyakorlatot alkalmazza a múzeum:

• A múzeum szakemberei (biztonságiak, restaurátorok, stb) megvizsgálják a feltételeket, és ha szerintük nincs akadálya a kölcsönzésnek, akkor az intézmény vezetője dönt a kölcsönadásról.
• Minden olyan helyszínt, ahová a múzeum műtárgyai kerülnek, biztonsági szakértők vizsgáltak és vizsgálnak meg, hogy megfelelő körülmények között őrzik-e majd a festményeket.
• A nem muzeális intézmények a raktári anyagból kölcsönözhetnek, de minden egyes esetben a múzeum szakemberei döntenek arról, hogy egy-egy műtárgy kölcsönözhető-e. 
• A kölcsönzési díj megállapítása egyedileg történik, a Brand Labnál megállapított képenkénti 15 000 Ft + áfa kölcsönzési díj a múzeum szerint „nagyságrendileg bevett összeg a kölcsönzési gyakorlat szerint”.

Jelenleg magánszemély nem kölcsönöz műtárgyat a múzeumtól – írták az Indexnek. A Szépművészeti Múzeum – a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét is beleértve – jelenleg hozzávetőlegesen 3000 műtárgyat kölcsönöz, ebből mintegy 1200 műtárgyat nem muzeális intézmények számára, „szinte kivétel nélkül ingyenesen”.

A múzeum azt is írta, hogy bevételi előirányzat nincs, a nem muzeális intézményeknek kölcsönzésből származó bevétel ebben az évben várhatóan néhány millió forint lesz.