Hétpróbás svindlis miatt lett sötét a városban

2015 szeptemberben fejeződött be a közvilágítás korszerűsítése Dunaújvárosban, javarészt uniós pénzből. A 255 millió forintos fejlesztés után esténként olyan gyengék lettek a látási viszonyok, hogy decemberben kisebb tüntetés volt a városban, és az országos sajtóban többször pedzegették a közbeszerzés mutyigyanús körülményeit. 

A helyzet annyira egyértelmű, hogy egy közmeghallgatáson Cserna Gábor fideszes polgármester is elismerte a hibát, és megígérte, önerőből fogják lecserélni az indukciós lámpákat néhány gyalogátkelőnél. Nem indokolta a korrekciót, de talán köze lehet ahhoz, hogy a felújítás óta több gázolás is történt a városban, a helyiek szerint nem függetlenül a sötétségtől. Bár a rendőrség szerint nincs több baleset az új lámpák miatt, februárban többször előfordult, hogy

A közvilágítás miatt Pintér Tamás, az önkormányzat jobbikos képviselője feljelentést tett az ügyészségen, a PM pedig az EU csalás elleni hivatalához fordult. Információink szerint egyelőre egyik hatóság sem indított nyomozást, de a zűrös tender még mindig téma a város közgyűlésein. 

Kókler vagy áldozat? 

Dunaújvárosban a közvilágítás korszerűsítését a Rosettum Kft. végezte. A hivatalos adatok szerint a cég 2014 szeptemberében, három hónappal a közvilágításról szóló közbeszerzés kiírása előtt vette fel tevékenységi körei közé a villanyszerelést, előtte közvélemény- és piackutatással foglalkoztak. Kérdéses, hogyan, ugyanis az adóhatóság adatai szerint még 2015 májusában sem volt alkalmazottjuk. 

A Rosettum tulajdonos-ügyvezetője K. Szabó Imre, akinek a neve az informatika világából lehet ismerős. Korábbi cége, a Megatrend Zrt. több állami nagyvállalatnak gyártott vállalatirányítási és ügyviteli szoftvereket a szocialista kormányok idején. Eleinte százmilliós közbeszerzéseket nyertek, Romániában is terjeszkedtek, majd 2010-ben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elrendelte a cég felszámolását, ami azóta is tart. 

A Megatrend első nagy kalamajkája a 19 állami erdőgazdaság számára gyártott egységes vállalatirányítási rendszer bevezetése körül volt. Ebben a projektben alvállalkozóként szállították volna a rendszer alapkövének számító szoftvert, de amikor a rendszernek már javában működnie kellett volna, a fővállalkozó (Sagem Magyarország Kft.) szerződést bontott a Megatrenddel, a projekt pedig befuccsolt. Az akkori híradások szerint 

K. Szabó akkor azzal magyarázta a projekt kudarcát, hogy „az erdészetek többsége nem volt partner a program bevezetésében, mivel az egységes informatikai rendszer kialakításában a saját önállóságuk megnyirbálását vélték felfedezni”, és szerinte a fővállalkozó az ő cégének tartozik százmilliókkal. K. Szabó akkor a cégét az építőiparban tapasztalt lánctartozások áldozataihoz hasonlította.

Több vállalatvezető viszont úgy látta, hogy a projekt eleve felesleges volt, mert pár évvel korábban tíz erdészet százmilliókért fejlesztett magának integrált vállalatirányítási szoftvert. (Tavaly októberben a Kehi hat állami erdészet gazdálkodását kezdte vizsgálni, mert azt feltételezték, hogy az állam százmilliós bevételektől esett el azért, mert nem adta bérbe az erdőket, hanem maga próbált meg gazdálkodni rajtuk.) 

Gyurcsány cégével osztották a tanácsokat 

A megnyert közbeszerzéseken kívül K. Szabónak a céginformációk szerint is jó kapcsolatai lehettek a 2010 előtti politikai vezetéssel. A Megatrend tulajdonos volt egy kis- és középvállalkozások számára tanácsokat adó társaságban, amelyet a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó, pénzügyi tanácsadással foglalkozó Perfekt Rt.-vel alapítottak. A Perfektnek 2000-től a későbbi titokminiszter, Szilvásy György volt az ügyvezetője. (Gyurcsány 2002-ben eladta ezt a céget.) 

K. Szabó jó pozícióját példázza, hogy egy 2009-es sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 30-50 milliárd forinttal lehetne csökkenteni az állami vállalatok kiadásait, ha fejlesztenék az informatikai rendszereiket. Ezen az eseményen azt is mondta, hogy néhány állami cégnél már elindultak a „pozitív folyamatok”, mert például a Magyar Közút Kht.-nál már korszerűbb, hatékonyabb szoftvereket használnak. 

A sors iróniája, hogy egy évvel később, a második Orbán-kormány megalakulása után éppen a Megatrend és a Magyar Közút szerződései miatt indult nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2010. decemberi jelentése szerint a felek a korábbi évekhez képest 80 százalékkal magasabb vállalkozói díjban állapodtak meg, ráadásul a Magyar Közút vezetése a pályázatát késve beadó, bizonytalan anyagi helyzetű cégnek adta a megbízást. Igaz, a tenderen csak K. Szabó cége indult. A szerződéskötés előtt

Budai beszámolója szerint az állami cégnél elégedetlenek voltak a szoftverrel, a hiányos teljesítés ellenére mégis kifizettek 115 millió forintot a Megatrendnek. Az átutalás után 8 nappal később a Megatrend felszámolás alá került, a pénznek azóta sincs nyoma. A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya nyomozást indított, de ez még nem zárult le. 

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy érdeklődésünkre azt írta a BRFK: nem áll módjukban megválaszolni, mi lett az eljárás eredménye, amit csak folyamatban lévő nyomozáskor tehetnek meg, lezárt ügyekkel kapcsolatban kötelesek tájékoztatni. 

Megirigyelte a pekingi olimpia fényeit

Mielőtt elbukott a szoftverbiznisszel, K. Szabó meglátta a lehetőséget a közvilágítás fejlődő iparágában. A Céginfó szerint 2008-ban alapító tagja volt a DML Europa Kft.-nek, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy „az indukciós fényforrást bevezessék a magyar és európai piacra”. A vállalkozás kis volumenben terjeszteni kezdte itthon és Romániában az új technológiát, amely állításuk szerint ugyanaz, mint amit a pekingi olimpián is alkalmaztak.  

A DML szerint az indukciós lámpák legnagyobb előnye, hogy velük akár 30-50 százalékot is lehet spórolni az ipari és közvilágításon. Hiába a jól csengő tanúsítvány, a technológia eddig nem terjedt el széles körben Magyarországon. Az E.ON 2010 októberében kísérleti jelleggel öt vidéki város néhány utcájára szerelte fel a DML lámpáit, azonban a gyenge fénykibocsátásuk miatt leszedték őket, és azóta sem próbálkoznak ilyesmivel. Ez azonban nem tántorította el Dunaújváros önkormányzatát, hogy ugyanezzel a technológiával korszerűsítsék a város közvilágítását. 

A cégadatok szerint K. Szabó 2010-ben kiszállt a DML-ből, nem sokkal később a korábbi vállalkozása betört a nagyok közé. 2012-ben Budapesten tárgyalt a magyar és kínai kormány, és tucatnyi kétoldalú szerződést kötöttek a Parlamentben. Utolsóként Szollár András, a DML ügyvezetője és Du Wei, a Wujiang CANYI New Lighting elnöke írták alá a „Canyi európai termelési bázisa az energiatakarékos világításért” című megállapodást. Az aláírás nagy pillanatát Szijjártó Péter külügyminiszter konferálta fel.   

Külföldre ment, vagy elbújt egy kő alá 

Többször hívtuk K. Szabó Imrét telefonon, hogy megkérdezzük a dunaújvárosi projektről. Az SMS-einkre sem reagált, ezért megpróbáltuk elérni a Rosettum székhelyén, a budapesti Üllői út 52/B alatt, ahol K. Szabónak két másik cége is be van jegyezve. A gangos lakóház első emeleti lakásának ajtaján egy Új Széchenyi Terv és Magyarország megújul logókkal ellátott táblán az állt, hogy szabadság miatt 2015. október 15-ig zárva. 

Felhívtuk a táblán található telefonszámot, ahol egy férfi hang – ami állította, hogy ő nem K. Szabó – azt mondta, hogy időnként szokott beszélni a vállalkozóval, a cégek rendben működnek, de nem tudja, jelenleg hol tartózkodik a főnök. Annyit mondott, hogy Kecskeméten lakik, ritkán jön Budapestre. 

Szerencsére találkoztunk a ház egyik lakójával, aki már legalább egy éve nem látta K. Szabót. Elmesélte, hogy a vállalkozó több mint tíz éve vette ott az első lakását, majd még legalább nyolcat megszerzett, irodaházat akart kialakítani. „Egykor 2-300 embere dolgozott itt, majd a Megatrend csődje után a többség eltűnt, csak K. Szabóék maradtak egy lakásban" – mondta a lakó, aki még név nélkül sem mert többet mondani, mert tartott K. Szabó bosszújától.

Kecskeméten is próbáltuk elérni az üzletembert, akinek több működő vállalkozása van bejegyezve a Szarvas utca 24. és 34. alatt. Itt egy épületben található K. Szabó négy cége, valamint a felesége bőrgyógyászati magánrendelője. A klinika egyik asszisztensével összefutottunk az utcán, ő azt mondta, hogy nincs ott K. Szabó, a cégeknek pedig „hátul van egy kis helyisége”, de annak nincs külön bejárata, ő pedig nem engedhet be minket. A rendelő számán elértük K. Szabó feleségét, aki szerint a férje külföldön tartózkodik, nem tudja, mikor jön haza, ezen a számon ne keressük többet. 

Elmentünk a Kecskemét melletti Orgoványra, ahol K. Szabó 1991-ben bejegyezte az első cégét, a Megatrend Kft.-t, ami jogutód nélkül megszűnt. A vállalkozás egykori székhelyén, a Joó Mária utca 6. szám alatt csak egy romos épületet találtunk, az udvarán egy traktorral. A 8-as számmal jelölt ház előtt viszont négy vadonatúj kamion parkolt, innen jött ki pár szóra Szabó Imre (aki állítása szerint nem vér szerinti rokona K. Szabónak, hanem az anyja férje). Az idős férfi sem tudta, hol van K. Szabó, utoljára akkor beszélt vele, amikor a vállalkozó Budapesten volt egy egészségügyi beavatkozáson, és az operáció után felhívta a kocsiból. 

A festményre lövöldöző kisgazda vadászcimborája 

A kalandos életű K. Szabó a dunaújvárosi projekt után szőrén-szálán eltűnt, vagy legalábbis nagyon nehéz őt utolérni. De felmerül a kérdés, hogy a Gyurcsány-éra bukott szoftverfejlesztője hogyan került Dunaújvárosba. Miért írt ki az önkormányzat olyan lámpákra közbeszerzést, amelyet akkor csak az ő cége forgalmazott Magyarországon? 

Több, a dunaújvárosi önkormányzatban dolgozó forrásunk szerint a város és K. Szabó között Paróczai Csaba a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) alelnöke a kapocs. Információnk szerint K. Szabó és Paróczai között nem volt üzleti kapcsolat, de több mint tíz éve ismerik egymást különböző vadásztársaságokból. 

Paróczai régi motoros az államigazgatásban, életrajza szerint a 80-as években az érdi Városi Tanács igazgatási osztályvezetője volt, majd a rendszerváltás előtt a Mezőgazdasági és a Külkereskedelmi Minisztérium jogi főelőadójaként is dolgozott. A Horn-kormány idején, 1995-ben a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója lett, az első Orbán-kormányban pedig 2000-2001 között volt titkárságvezető a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárságán.

Ezekhez az időkhöz kötődik Paróczai egyetlen nagy botránya. 2000 októberében születésnapi partit tartottak Skultény Lajosnak, a Környezetvédelmi Minisztérium kisgazda államtitkárának. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai kutatóházában rendezett parti annyira eldurvult, hogy Paróczai puskával szétlőtte Somogyi Győző egyik híres festményét. A jogászt később 100 ezer forint büntetés és majdnem ugyanennyi nyomozati költség megfizetésére kötelezte a bíróság. 

A lövöldözés és a bírósági ítélet között még egyszer bekerült a sajtóba, amikor 2001-ben 27,5 millió forintot nyert a TV2 Most vagy soha! című vetélkedőjében. Utána azt mondta a Blikknek, hogy pályamódosításon töri a fejét, ugyanis hamarosan vadgazdálkodási diplomát szerez Gödöllőn, és elképzelhetőnek tartja, hogy kivonul a természetbe. 

Orbán régi embere vihette Dunaújvárosba

Paróczai 2002-től 2010-ig nem dolgozott az államigazgatásban, a második Orbán-kormány megalakulása után azonban új lendületet kapott a karrierje. 2010-ben a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója lett, 2013-ban pedig Navracsics Tibor kinevezte a hivatal főigazgatójának. Ugyanettől az évtől a MEKH elnökhelyettese. 

Paróczai szerepe azzal válik kerekké, hogy ugyanaz a személy javasolta a kormányhivatal főigazgatójának és a MEKH alelnökének: Dorkota Lajos. Ő Dunaújváros díszpolgára, a város korábbi országgyűlési képviselője, a Fidesz helyi választókerület elnöke, Orbán Viktor régi bizalmasa, nem mellesleg pedig a MEKH elnöke. Miután az elvileg pártoktól független energiahatóság vezetőjeként megtartotta – a szervezet alapszabályával ellentétesen – pártfunkcióját, a MEKH sajtóosztálya azt írta a vezetőjéről: 

Dunaújváros díszpolgáraként továbbra is aktívan segíti a rendre súlyos kihívásokkal szembesülő szülővárosa és környéke boldogulását. 

Bár nincs nyilvános nyoma, több forrásból úgy tudjuk, hogy K. Szabót Paróczai ajánlotta Dorkotának, aki Dunaújváros legbefolyásosabb politikusaként tovább ajánlotta a fideszes városvezetésnek, amely minden kritika és nehézség ellenére kitartott amellett, hogy Dunaújváros közvilágítását a K. Szabóhoz köthető indukciós lámpatestekkel korszerűsítsék. 

Az energiahivatalon keresztül megkérdeztük Paróczait, hogy ismeri-e K. Szabó Imrét, és valóban ő ajánlotta-e Dorkota figyelmébe, de nem kívánt a témában nyilatkozni. 

A történet következő részében részletesen bemutatjuk, milyen trükköket vetett be az önkormányzat annak érdekében, hogy a jogszabályi és szakmai kihívásokon átlépve K. Szabó Imre hozzon új fényt a városba.