Civil autókat vesz nyilvántartásba a honvédség

A személyautók katonai célú felhasználására számtalan példa van a történelemből. Gondoljon csak a délszláv háború lefűrészelt tetejű és géppuskafészekkel felszerelt Zastaváira, vagy az afrikai gerillák gránátvetős pickup terepjáróira. A Toyota Hilux típus neve szinte egybefonódott a barkács harci autókkal.

De nem kell ilyen messzire menni sem időben, sem földrajzilag:

A hivatalos érvelés nem tér ki arra, hogy pontosan milyen célokra akarják esetlegesen használni az autókat. Mindösszesen annyi derül ki, hogy a tulajdonosnak minden év március elsejéig nyilatkoznia kell a lajstromba vett jármű adatairól és mindösszesen 8 napja van fellebbezni a honvédségi határozat ellen. A Honvédelmi Minisztériumtól az Index azt a tájékoztatást kapta, hogy eddig egyetlen járművet sem vittek el a tulajdonosától, csak lajstromozzák a gépkocsi állományt arra az esetre, ha egyszer mégis kéne.

Költséghatékony terepjáróbérlés

„Az én autómat aztán vihetik, a telekre sem megy ki” – mesélte egyik olvasónk, aki a múlt héten kapott levelet arról, hogy lajstromba vette a honvédség cége terepjáróját. Land Roverét szívből utálja, továbbá szerinte csak a Tesco és a laktanya között használhatnák: „Azért vettem egy 15 éves Lada Nivát, mert ez csak a nevében terepjáró.”

Az viszont látszik, hogy a honvédség eddig főként katonai célokra a világon többnyire nem használt, drágább terepjárókat vett nyilvántartásba: egyik olvasónktól egy BMW,  mástól egy Volvo városi terepjárót vinnének el vészhelyzetben. 

Rákérdeztünk a Honvédelmi Minisztériumnál, hogy milyen autókra számítanak a haza védelmében, de azt közölték velünk, hogy ezek nem nyilvános információk. Emiatt könnyen lehet, hogy speciális eszközök vagy teherautók is felkerültek a honvédség nyilvántartásába. Azt azonban elmondta HM, hogy az utóbbi években se járműveket, se ingatlanokat, se más eszközöket nem rekviráltak.

Állampolgári kötelességünk

A hatályos jogszabályok értelmében minősített esetekben, de a honvédségnek lehetősége van arra, hogy a magán vagy céges tulajdonban lévő járműveket, ingatlanokat vagy technikai eszközöket igénybe vegye. Háborús helyzetben egyértelmű, hogy gépjárműveink – legyen az magán vagy céges tulajdonban – mozgósíthatók. Ez nem azt jelenti, hogy a család egyterűje napok alatt a frontvonalban cikázna az aknavetők lövései között. Általában ember- vagy ellátmányszállítási feladatokat osztanak a civil autókra, de speciális eszközök (például markolók, cölöpverők stb.) esetében lehetnek más feladatok is. Sőt, az is mindegy, hány éves az autója, lehet veterán, lehet futószalagról most legurult példány, a haza számíthat rá.

Már az Alaptörvény XXXI. cikke is kitér arra, hogy honvédelmi és katasztrófavédelmi helyzetekben  mindenkire érvényes „a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség.” Azt pedig már a 2011-es honvédelmi törvény tisztázza, hogy a mindenki lehet természetes vagy jogi személy (például cégek, civil szervezetek), sőt még jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (civil társaságok), de még ezek tulajdona is. Vagyis, ha háború van, az autója és ön is egy kategóriába esik a törvény szemébe: slusszkulcsostul dobhatják be a közösbe.

Hiába maradnak el az éles bevetések, a listázás több kötelességgel is jár. A honvédséget tájékoztatni kell arról:

• ha az autó elromlik vagy nincs bevethető állapotban,
• ha eladja (ekkor ugyanis az új tulajdonosé lesz a felelősség és a kötelesség),
• ha más hatósági is kijelölte már esetleges szolgálatteljesítésre,
• ha valakinek kölcsön vagy bérbe adja.

Emellett évente egyszer, a kijelölt időpontban jelentést kell tennie a járműve, munkagépe, ingatlana állapotáról. A határozatot átvevőknek mindenképpen reagálniuk kell a kijelölt szakhatóságnak. Ha nem teszik, százezertől hárommillió forintig terjedő honvédelmi bírságot szabhatnak ki rájuk. Ugyanakkor válaszában azt is kérheti, hogy mentesítsék a kötelezettség alól.

Kártalanítanak, ha besorozzák az autónk

Az már jóval ingoványosabb terep, hogy pontosan mikor is viheti el a járműveinket a honvédség. Az természetesen adja magát, hogy harci és katasztrófahelyzetekben elvihetik az autóját. Más esetekről a törvény úgy fogalmaz, hogy ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása másképpen nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, akkor kérhetik a szolgálattételt. 

Az Index megkeresésére válaszolva a Honvédelmi Minisztérium közölte: „a gazdasági és anyagi szolgáltatás elrendelését megelőzően meg kell vizsgálni az összes alternatív lehetőséget és csak ezek alkalmatlansága esetén, mintegy utolsó lehetséges eszközként lehet az elrendeléshez folyamodni.” Állítják, a gyakorlatban is tartják magukat ezekhez az elvekhez, végszükség esetén rekvirálnak csak.

Békehelyzetben – jelenleg ilyenben élünk – az anyagi megterhelés nem lehet aránytalan. Az érintett még kártalanítást is kérhet indokolt esetekben. Ilyen lehet, ha a munkáját azért nem tudja időre teljesíteni, mert a cége kisbusza árvíz esetén katonákkal a volán mögött szállít homokzsákokat a gátakra. De az is, ha a tulajdonának baja esik, sőt, még a természetes elhasználódást is figyelembe veszik a kártalanítás megállapításakor.

Nem először okoz riadalmat lajstromba vételről szóló nyilatkozat: a katasztrófavédelmi és a honvédségi törvények 2011-es bevezetése óta már többször összeírták a behívható autókat, igénybe vehető ingatlanokat. Három éve, a dunai árvizek után akkor ijedt meg sok tulajdonos, amikor az önkormányzatok vették nyilvántartásba a katasztrófavédelmi helyzetekben bevethető lakossági eszközöket. Két éve pedig ugyanígy a HM lajstromozott, tudta meg akkor a Blikk.