Nem véletlenül akadt ki Hosszú Katinka a Komjádin

Hónapok óta bezárt, szétvert büfé és eredményeket nem mutató eredményjelző fogadja a Császár-Komjádi uszodában a pólómeccsek nézőit, de az se számítson sokkal jobb viszonyokra, aki a most éppen 1800 forintos felnőtt belépő árából csupán úszni szeretne egyet. A Komjádit ebből a lerohadt állapotból kirángatni kisebb részben nem annyira pénzkérdés, mondjuk az öltözőszekrény alján gyűlő mocskot ki lehetne takarítani kevésből is, de nagyobb részben persze nagyon is az, kezdve a firkák eltüntetésétől a penésztelenítésen át az igazán drága munkálatokig.

Szombaton pont negyven éve lesz, hogy 1976. március 26-án felavatták a Komjádi uszodát, amely a magyar állam tulajdonában és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vagyonkezelésében van. A március 3-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat „az egyes vízisport-létesítmények megújítását szolgáló kormányzati intézkedésekről”. Ebben 7 milliárd 141 millió forint átcsoportosítását rendelték el a célra (a Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatására szánt pénzből), másrészt felszólították a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjanak 1 milliárd 362 millió forint forrás biztosításáról, amikor a 2017-es költségvetést tervezik.

A kormányhatározat kinyilvánítja, hogy a kormány egyetért a mellékletben felsorolt vízisport-létesítmények „megújítását szolgáló egyes beruházások megvalósításával”; és itt van a felsorolásban a Császár-Komjádi Sportuszoda is.

A Komjádinak göröngyös, szerencsétlen két év van a háta mögött. Kezdődött azzal, hogy 2014-ben, egy márciusi nagy viharban a szél megbontotta a tetejét, pontosabban a félkörív dongáját nagyjából öt négyzetméteren, a tűzoltóknak kellett leszedniük a feltépett, lógó fémlemezeket.

Lassan pont egy éve lesz annak a tavaly áprilisi Inforádió-interjúnak, amelyben Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke a 2017-es vizes vb-re készülés kapcsán azt mondta: „A Komjádi uszoda, az mindenképp felújításra vár, ami nem lesz valószínűleg versenyhelyszín, de az edzések miatt azt teljesen rendben kell rakni, és egyébként is ráfér már. Azért elég sok mérkőzés van, ott edz az úszók jó része, és rendben kell hogy legyen.”

A helyzet már ekkor is épp elég rossz volt, aztán 2015 júniusában jött a következő csúnyább probléma: egyszer csak nem nyílt többet az uszoda teteje, használhatatlanná vált a nyitást-zárást működtető gépezet. Ettől aztán elviselhetetlenné vált a klórgőzös levegő. „Edzők és versenyzők kezdenek kiborulni az áldatlan állapotok miatt, de főleg azért, mert nem egy vagy két napig tartó, belátható időn belül megszüntethető üzemzavarról van szó" – mondta akkor a Telekom Sporthír Szolgálatnak Kiss László, a válogatott szövetségi kapitánya.

A gépészettel kezdték

A rekonstrukció ha lassan is, de a gépészeti felújítással újra elkezdődött. (Egyébként már 2009 óta hozzá-hozzányúlnak az uszodához, dolgoztak a végfalain, a külső homlokzatán, a lelátó burkolatán, pár éve kicserélték a nagymedence vízforgatóját.) A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programon (KEOP) belül 360 millió forint támogatás jutott a „Császár-Komjádi Sportuszoda energiahatékonysági beruházása" nevű projektre.

Ennek a projektnek a része volt például többek között a fő hőközpont felújítása, a fedett uszodatér, az edzőterem, az öltöző és az előcsarnok légtechnikai rendszereinek cseréje, valamint a világítás korszerűsítése. Az NSK honlapjára kitett leírás szerint a projekt megvalósításának ideje a 2014. június 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszak.

Csakhogy a munkálatok messze nem értek véget tavaly szeptemberben, sőt. Egy kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredményét csak 2015. augusztus 26-án tették közzé. A közbeszerzési hirdetmény szerint az uszoda részben energetikai, részben építészeti felújításra még 2013 elején készült kiviteli tervdokumentáció. Ezen alapult a KEOP-os pályázat, de a tervdokumentációt ki kellett egészíteni olyan gépészeti, villamossági munkákkal, illetve egyéb járulékos, párhuzamosan végezhető munkákkal, amelyeket a KEOP-ban nem lehet elszámolni. Ezekre a kiegészítő munkákra vonatkozott a nyertes ajánlata, 28 565 374 forint értékben. Munka bőven folyt ősszel is.

Hol lesz közben edzés a versenyzőknek?

Ahogy Kemény már jó előre felhívta rá a figyelmet a tavaly áprilisi Inforádió-interjúban: a Komjádi felújításánál külön odafigyelést igénylő probléma, hogy a vb-re készülő sportolóknak akkor is kellene hely az edzéshez, amikor a munkások éppen dolgoznak. Ezt – amikor nem túl nagy meglepetésre először szembejött tényleg a gyakorlatban a probléma – nem sikerült simán megugrani.

Szeptember végére el is szakadt a cérna az úszókapitánynál. Az NSK javaslata csapta ki nála a biztosítékot. Kiss felidézte, hogy tavaly augusztus 17-én az NSK vezetői mindent megígértek, hogy az úszók felkészülése zökkenőmentes legyen. Lehetett tudni, hogy a felújítás miatt egy időre az uszoda fedett medencéjét be kell zárni, de úgy volt, hogy az Istvánmezei úton addig is megkapják bizonyos időszakokban a huszonötös fedett medencét. Ehhez képest végül ott a hat pályából csak kettőt biztosítottak volna a magyar úszócsapatnak.

Hosszú Katinka és az öltöző

„A (...) felkészülésre két pálya a sportlétesítményekért felelős intézmény szerint elegendő, szerintem nyilvánvalóan nem..., így nem lehet tisztességgel helytállni" – írta a szövetségi kapitány. Az NSK azzal reagált, hogy a szövetségtől csak késve érkezett hivatalos igénybejelentés az uszodahasználatra. Gyárfás Tamás másnap igyekezett az MTI-nek keresztül megnyugtatni mindenkit, hogy elhárult a veszély, a válogatott úszók megkapják az Istvánmezei úti medencét.

Decemberben a munkálatoknak ez a fázisa befejeződött, mégis a Komjádi uszoda egyik sajátosságából lett szimbolikus ügy aztán az év végén kirobbant úszóháborúban is. A méltatlan körülményeket sérelmező Hosszú Katinka – ezer más, fontosabb dolog mellett, de – felhozta azt is, hogy nincs lehetősége a Komjádiban kulturált körülmények között átöltözni.

Ezt végül pár napon belül csak sikerült megoldani: Hosszú Katinka kapott egy saját öltözőt az uszodában. 

Rekreációs-turisztikai potenciál

A Komjádi uszoda rendberakása persze a vizes vb-től függetlenül is felmerült. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos  tavaly júniusban az Inforádiónak arról beszélt: vannak olyan, a fővárost érintő tervek is, amelyek teljesen függetlenek voltak a vizes vb-től, ahogy fogalmazott: ezek megvalósításán „ha van vizes világbajnokság, ha nincs, dolgozunk". A fővárosnak van egy Margitsziget Programja, amelynek keretében a főváros és a kormányzat közösen hozza majd rendbe a Hajós uszodát, a Komjádi uszodát, és a sziget északi részén valósít meg fejlesztéseket, mondta.

A Margitsziget fejlesztési terve címmel elérhető egy 2013. májusi, munkaközi példánynak nevezett dokumentum a főváros honlapján. Ebben benne van a fejlesztési javaslatok között a Palatinus Strandfürdő fejlesztése, de a Komjádi szó nem bukkan fel benne.

Érinti viszont a Komjádi uszodát a Duna menti területek összehangolt fejlesztése tematikus fejlesztési program elnevezésű, 2014. júniusi keltezésű program, amely szintén letölthető a Budapest.hu-ról. Ez „a főváros 2014–2020-as programozási időszak tervdokumentumainak megalapozása és előkészítése” című projekt keretében készült. Szerepel benne a Felhévíz fürdőnegyed program kidolgozása „a rekreációs-turisztikai potenciál kihasználásának" céljával, ennek az egyik eleme lenne a sportolási lehetőségek fejlesztése. Itt zárójelesen megemlítik a Császár-Komjádi uszoda fejlesztését, közvetlenül a budai barlangrendszer extrémsport-lehetőségei mellett.

Van még a fővárosi honlapon egy ITS Budapest Stratégia 2020 nevű, 166 oldalas, szintén 2014-es dokumentum is, amely szintén említi a Komjádit, mondván: „a Margitszigeten található Hajós Alfréd Nemzeti sportuszoda és Széchy Tamás uszoda, illetve a II. kerületi Felhévíz területen fekvő Császár-Komjádi sportuszoda, valamint a Dagály Termálfürdő,  Strandfürdő  és  Uszoda – részben  a  Vizes21  VB-hez (FINA 2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság) kapcsolódó – nagyléptékű  fejlesztésével az „aktív rekreáció kiemelt fővárosi területévé teszi a térséget”.  A Komjádi megújítását mint a vizes vb-elemét egy táblázatban is feltüntették, de