Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A Fidesz az egyoldalúan elfogadott Alaptörvényt ünnepelte

A Fidesz az egyoldalúan elfogadott Alaptörvényt ünnepelte

Vége
IMG 5829
Index
2016.04.25. 12:17
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Orbán hosszan beszél arról, hogy a migráció és a terrorizmus milyen veszélyt jelent az országnak, majd a beszéd végén kijelenti:

    az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon.

    Hosszú tapsot kap a résztvevőktől. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárul, ezzel a közvetítésünknek is vége.

  • Minden alaptörvényben kézzel fogható alap a közösség biztonságáról szóló rész - véli Orbán, és a kormány számára komoly feladatot jelent az ország védelme. De nemcsak a határokon belül kell megvédeni a magyarok biztonságát, hanem "az Európában belüli állapotok meghatározásában is erőt kell kifejtenie". Orbán most is elismétli, amit hónapok óta hangoztat, hogy Európa külső határait meg kell védeni, az illegális migránsokat vissza kell küldeni a biztonságos országokba.

  • Orbán felteszi a kérdést, hogy mitől jár Magyarország az Európai Unió előtt a válságokra adott válaszokban, reakcióknak, megoldásokban. "Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, az EU-nak nincs ilyen, és jellegénél fogva nem is lehet. A magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hová tartanak" - világította meg a különbséget a miniszterelnök.

  • Szájer után Orbán Viktor is megemlíti Vastagh Pál egykori MSZP-s igazságügyi miniszter nevét, aki elfogadta, hogy a szuverenitást nem feladjuk, hanem közösen gyakoroljuk az ehhez kapcsolódó elemeket az Unióval. Szerinte dicséretes, hogy elfogadta ezt a megközelítést a baloldal, még ha szerinte nem is mindenki érti ezt a baloldalon. A közönség kuncogott az utóbbi megjegyzésen.

  • Az alkotmány körül a viták soha nem juthatnak nyugvópontra - véli Orbán, de szerinte ha felívelő korszak következik, akkor ez az alkotmány sikeresnek bizonyul. "Minden dimenzióban, a demokráciában, a kultúrában, a gazdasági élet területén sikereket kell felmutatni" - mondja Orbán, aki szerint így lehet megszilárdítani az alkotmányos rendet.

  • Orbán kitér arra, hogy a kilencvenes években a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ-kormány alkotmányozhatott volna. "Hál' istennek, ehhez nem mutatkoztak alkalmasnak" - mondta Orbán, aki szerint ekkor nem érdekelt volna Európában senkit az új magyar alkotmány.

    20 év alatt viszont sokat változott a világ, így Európa támadást indított a kormány ellen, amikor az új alaptörvény szükségesnek látta. Köszönetet mondott Schmitt Pál államfőnek, hogy aláírta az új alaptörvényt:

    Az idegen erők soha nem fogják ezt neki, nekünk megbocsátani.

  • Orbán szerint nem szabad elfelejteni, hogy az alaptörvény elfogadását egy konzultáció előzte meg. Ebben a magyarok elutasítottak olyan elemeket Orbán sajnálatára, amelyeket ő szívesen látott volna az alaptörvényben (például a szülőknek járó plusz szavazati jog).

  • Orbán szerint azért örömteli a győzelme, mert ezzel Magyarország is nyert, a magyar polgárok szilárd alapot nyertek az életüknek, és ez egy felívelő korszakot alapozhat meg. "Ennek a felívelő korszaknak már látjuk is a világos jeleit."

  • Orbán Viktor miniszterelnök következik, és azzal kezdi, hogy zárszót kell mondania, ami azt is jelenti, hogy neki kell összegeznie ezt az ülést. Szájer József beszédére utalva azt mondta,

    mosolyogjunk, de ez a mosoly nem lehet kárörvendő és kaján.

    Orbán szerint ugyanis tudomásul kell venni, hogy ez az alaptörvény eg politikai csatában született, és "ezt a csatát mi nyertük meg".

  • Csak nyolc európai alkotmányban utalnak a kereszténységre - mondja Schmitt, aki felidézi a pápával folytatott beszélgetését is. Schmitt örül annak, hogy Szájer József megtalálta a módját, hogy a magyar alaptörvényben is meglegyen ez az utalás Magyarország keresztény alapjaira, a kétharmados többség pedig megszavazta ezt.

  • Schmitt örül annak, hogy a család nagyobb hangsúlyt kapott az új alkotmányban, segíti a munkaalapú társadalom megteremtését, és az emberi méltóságot is védi. Ez utóbbi több párt javaslatára került be a szövegbe - jegyezte meg. Az alaptörvényről azt mondja:

    jól értelmezhető, korszerű, magyar és egyben európai.

    Sajnálja, hogy az ellenzék a rövid távú érdekeit szem előtt tartva nem szavazta meg az alaptörvényt, és most is távol maradnak az ünnepségtől.

  • Orbán előtt az utolsó felszólaló Schmitt Pál volt államfő. Schmitt először is hálát adott a sorsnak, hogy őt "részesítette abban a kivételezettségben", hogy kézjegyével elláthatta az új alaptörvényt öt évvel ezelőtt.

    Szerinte az új alkotmány legfontosabb kérdéseit két csoportra lehet osztani. Az első a jogászoknak, politikusoknak szólnak, a második csoport nem csupán jogi jellegeűek, hanem a mindennapi életet szabályozzák. De a legfontosabb, hogy "az új alkotmánynak végre van morális töltete".

  • Szájer József szerint az új alaptörvény szövege abból indult, ki, hogy Magyarország nem adja át a szuverenitását az Európai Uniónak, de még egyes jogköröket sem. A magyarok tehát nem ismerik el, hogy az uniós jog a magyar jog felett állna. Szájer szerint ez volt az egyik legfontosabb része az új alkotmánynak.

  • Szájer József, a Fidesz EP-képviselője, az egykori alkotmányszövegező bizottság vezetője felemlegeti, hogy sokan gúnyolták az új alaptörvényt öt évvel ezelőtt, és tiszavirág életet jósoltak neki, de nem jött be a jóslatuk.

    Az alaptörvény az országépítő munka első lépése volt.

    Szájer szerint az új alkotmánynak is köszönhető, hogy Magyarország ma biztos sziget, mert ez a dokumentum is garantálja az ország biztonságát.

  • Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, majd Darák Péter, a Kúria elnöke is beszédet mond. A két bíró az új alaptörvény bírósági rendszerre gyakorolt hatására koncentrál.

  • Trócsányi László igazságügyi miniszter azt a kérdést tette fel, hogy vajon ki kell-e dobni a nemzeti alkotmányokat. Persze arra jutott, hogy nem kell kidobni, sőt meg kell őrizni őket, mert segítenek eligazodni ezekben a mostani nehéz időkben. Trócsányi szerint azért támadták öt évvel ezelőtt az új alaptörvényt, mert kiemelte a haza és család fontosságát, és elismerte a külhoni magyarokat.

  • Kövér szerint az alaptörvény támogatói szeretnék megőrizni a függetlenséget a globalizációval szemben, míg ellenzői ezt anakronisztikus dolognak tartják. A külföldi bírálók szintén a globalista paradigma mentén kritizáltak, márpedig a nyugati liberalizmus paradigmája nem azt hozta, amit ígért, méltányosság helyett méltánytalanságot hozott – mondta a házelnök. Szerinte Európa-szerte szellemi ostrom alatt állnak ma is a nemzetek, az egyházak.

  • Kövér László házelnök történelmi áttekintéssel kezdi a beszédét. Visszamegy egészen 1919-ig, amikor a bolsevikok írtak alkotmányt, majd a második alkotmány 1949-ben "szovjet mintájú" volt, és "nyilvánvalóan kommunista válaszokat adott". 1989-ben ezt az alkotmányt dolgozták át, de ennek nem volt választási legitimációja. Ezért volt szükség 2011-ben az új alaptörvény elfogadására.

  • Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke azt mondta, hogy az alaptörvény nemcsak a legfelsőbb jogforrás a magyar jogi hierarchiában, hanem

    identitást tükröz, azonosulást kínál.

    Gulyás megjegyezte, hogy a közelmúlt vitáiban azok is hivatkoznak rá, akik mindent megtettek ellene, elég csak az átláthatóságot érintő rendelkezésekre gondolni.

  • Elkezdődött az ülés, bevonultak a történelmi zászlók, elénekelték a himnuszt. Most már jól látható, hogy sok meghívott maradt távol, nincs tele az ülésterem. A sajtónak fenntartott páholy előtt lévő sorokban például senki nem ül.

  • Megérkezett a kormányfő az ünnepségre, Orbán Viktor először Schmitt Pál volt államfőt köszöntette, majd kezet csókolt Schmitt feleségének, Makray Katalinnak. Ezután még Darák Pétert, a Kúria elnökével fogott kezet a miniszterelnök.

  • A közönség soraiban sok fideszes és KDNP-s képviselőt látni, Nyitrai Zsolttól Rétvári Bencén Harrach Péterig, ellenzéki azonban elvétve sem akad.  Sem szocialista, sem jobbikos, sem LMP-s.

  • 10 órakor kezdődik az ünnepi ülés, a meghívottak folyamatosan érkeznek, és nem akármilyen a vendégkör. Néhány név: Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter volt miniszterelnök, Erdő Péter bíboros, Stumpf István, Salamon László, Balsai István alkotmánybírók, Polt Péter legfőbb ügyész, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, L. Simon László államtitkár, Mátrai Márta háznagy.

  • Az emlékérme-bemutatón részt vett és beszédet is mondott a fideszes Gulyás Gergely, aki azzal kezdte, hogy a látszat csalhat, bár az emlékérme kibocsátásán adott tanácsokat, de neki semmilyen szerződéses kapcsolata nincsen a jegybankkal, és ellenszolgáltatást sem fogadott el. Gulyás arra célzott, hogy pénteken lettek nyilvánosak a jegybank alapítványainak költései. A végén azért Gulyás kapott egy 10 ezer forintos érmét.

  • Az alaptörvény évfordulóját ünnepli a Magyar Postaés a Magyar Nemzeti Bank is: bélyegblokkot és emlékérmét is kibocsátottak az ötéves évforduló tiszteletére. A jegybank egész pontosan 10 ezer forintos címletű ezüst, valamint 2 ezer forintos címletű színesfém emlékpénzeket bocsát ki. Ezt a Parlament kék társalgójában nem Matolcsy György elnök, hanem az alelnöke, Gerhardt Ferenc jelentette be.

  • Az alaptörvény napjára az ellenzék is készül. A Demokratikus Koalíció a "készülő Orbán-palota" elé, a Várba szervez tüntetést délután öt órára. A cím sokat mondó: "Vesszen a zsarnok!". Itt felszólal majd Gyurcsány Ferenc mellett például Sándor Mária, a fekete ruhás ápolónő, de érdekes módon Kovács László volt MSZP-elnök is.

  • A parlament mai ülésének elején 13 órakor a képviselők is megemlékeznek az alaptörvény napjáról. Előtte délelőtt nagyszabású ünnepséget tartanak a felsőházi teremben, nem akárkik szólalnak fel:

    • Orbán Viktor miniszterelnöke
    • Kövér László, az Országgyűlés elnöke
    • Trócsányi László igazságügyi miniszter
    • Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese
    • Darák Péter, a Kúria elnöke
    • Szájer József, az Európai Parlament képviselője (ő vezette az alaptörvényt összeállító bizottságot)
    • Schmitt Pál, volt köztársasági elnök
  • Öt éve ezen a napon hirdették ki az új alaptörvényt. A parlament 2011. április 18-án 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az új alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén a korábbi alkotmány helyére lépett. A kihirdetés napját az alaptörvény napjának nyilvánították.