Parlamenti vitanap a kötelező betelepítési kvótáról

Az ülés még zajlik, a betelepítési kvótát érintő népszavazásról és a határozati javaslatokról kedden döntenek a képviselők.

A Jobbik javaslatot nyújtott be a vizsgálóbizottságok létrehozhatóságának érdekében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítására. Ezt a Fidesz nem támogatja, az LMP és az MSZP igen, annak ellenére, hogy Bárándy Gergely szerint a Jobbik penetráns módon adta elő javaslatát, azt állítva, hogy az MSZP és a Fidezs a háttérben megállapodott.

Schiffer kiegészítette felszólalását azzal, hogy nem csak a TTIP-ről, de de a kanadai szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) is szó van, amely egy kiskapu, amelyen át

benyomulhatnak az élelmiszerterrorista világcégek és megsemmisítsék Magyarország GMO-mentességét.

De veszélyes a az egészségügyi, oktatási, általában a szolgáltatási piac egységesítését ígérő TISA is, amely Schiffer szerint azt jelenti, hogy az országok saját oktatási, egészségügyi piacaikat világcégeknek ajánlják fel.

"Ezek a cégek olyan jogokat követelnek, amelyek nyomán a magyar államnak már az oktatással, egészségüggyel, vagy akár a rezsicsökkentéssel kapocslatos döntések előkészítésekor be kellene vonnia a cégeket."

"El a kezekkel az európai demokratikus intézményektől." – mondta Schiffer, megjegyezve, hogy az ilyen megállapodásokból legfeljebb a német autóipari cégek húznak hasznot, a félperifériák, Közép-Európa számára csak kiszolgáltatottságot hoz.

A TTIP-vel kapcsolatban az LMP határozati javaslatot nyújtott be. Schiffer András szerint javaslat Magyarország szuverenitásának védelméről szól. "A legnagyobb kihívás, ami érheti a nemzetek önrendelkezési szabadságát, az a roham, amit a globális vállalatok indítottak az emberek szabad önrendelkezésével szemben." – mondta az LMP frakcióvezetője.

A különböző szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalása során a kormánynak olyan álláspontot kell képviselnie amely előírja, hogy egy ilyen megállapodáshoz nélkülözhetetlen a nemzetállamok beleegyezése." Ne jusson eszébe egyetlen bürökratának sem, hogy a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, akár ideigelenesen is életbeléptetnék a megállapodást."

Schigffer szerint az egészségvédelem, élelmiszerbiztonság, munkahelyvédelem már elért szintjét veszélyeztető elemeket nem szabad a TTIP-ben hagyni.

Schiffer kifogásolta, hogy az amerikai-európai szabadkereskedélemi egyezményről úgy rtárgyalnak, hogy 30 évere titkosítják a tárgyalások egyes elemeit. "Miközben az Egysült Államok egyeztetést követel a civili társadalommal, eközben 600 lobbistával érkeznek Brüsszelbe."

Felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás alapján az amerikai cégek érdekének védelmében offshore bíróságok elé lehet citálni, az államokat, ha a cégek szerint sérültek érdekeik. Így lehetővé válikj, hogy a nagyvállalatok által kijelölt bírák vonják felelősségre az államokat.

"Olyan egyemzényt akarnak letolni a torkunkon, amely szerint a profit előbbre való mint az ember. Magyarország ennek soha nem hódolhat be."

A Greenpeace által megszerzett iratok alapján látható, hogy Magyarország GMO mentességét nem lehet megmenteni, ha a megállapodás életbe lép."

"USA élelmiszeripair temékeinek 40 százalékát ma EU-ban nem lehetne forgalomba hozni. Ez jól is van így." – mondta Schiffer, aki szerint a nemet kellene mondani a megállapodásra a természeti erőforrások védelme, a magyar munkavállalók érdekében. A TTIP 600 ezer európai munkahelyet fog megsemisíteni – figyelmeztetett Schiffer.

A javaslat tárgysorozatba vételét támogatja a Jobbik, a Fidesz és az MSZP is.

- ezért nem szakértője annak Orbán, aki szerint a kormány kitűzött célja, hogy "Aki Magyarországon keres az itt is adózzon." Orbán nem tud arról Andy Vajnával kapcsolatban, hogy ne így tenne – válaszolta kormányfő Schiffer Andrásnak.

Az LMP társelnök-frakcióvezetője egyértelműsítette a helyzetet: Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak nincs Magyarországon tulajdona, vállalkozásait offshore hálózaton keresztül viszi. Ugyanígy offshore van a letelepedési kötvénybizniszben, érintett lehet benne Habony Árpád is, "akit talán 21. századi Raszputyinnak lehetne nevezni".

"Az eljárásokat megindítottuk, benyújtottuk azokat a törvényeket, amelyeket ha nem söpörték volna le, akkor ma sem a jegybank, sem az önkormányzatok nem bizniszelhetnének off shore cégekkel." – mondta Schiffer

Orbán válasza erre annyi volt "Ismerje el: mi vezettük be azt a szabályt Magyarországon, hogy a végső tulajdonost fel kell fedni, ha a cég közbeszerzési pályázaton részt akar venni."

"Letelepedési kötvény fejében migránsok tízezreinek osztanak letelepedési engedélyt." – mondta Demeter Márta. Az MSZP képviselője meglepőnek tartota, hogy 1200 ember miatt bírósághoz fordul a kormány, mindeközben 16 ezer ember kapott némi kölcsönért cserében tartózkodási engedélyt.

"A magyar állam nem járt jól, csak a közel százmilliárdot kaszáló közvetítő cégek" – mondta Demeter Márta. "Amikor lejár a kötvény, az államnak több száz milliárd forintnyi visszafizetési kötzelezettsége lesz."

Tuzson Bence szerint Demeter lényegébenaz MSZP beváéndorlás párti politikáját hangsúlyozta kérdésében. Az államtitkár szerint nem szabad a két dolgot összekeverni: a kötvényeknél költségvetési bevételről van szó ideiglenesen tartózkodási engedélyt szerző emberek után, a másikban pedig arról, hogy az EU "a magyar emberek döntése nélkül, a fejünk felett akar betelepíteni embereket. 1990 óta nem volt ilyen jelentős kérdés: meg lehet-e állítani Brüsszelt?"

"A szocialisták csak növelni tudták az adófizetők terheit, mi adót csökkentünk" – címmel fordult Tállai Andráshoz Mengyi Roland.

Adókedvezményeket érintő visszavágásokat sorolt a fideszes képviselő 2010 előttről. "Ezután 2010-ben 19-ről 10 százalékra csökkent a társasági adókedvezmény, jött a családi adókedvezmény. A rendszer révén 800 milliárd forint maradt a magyar családoknál, 1,1 millió ember adója csökkent, 300 ezer ember egyáltalán nem fizet adót, egyenesági rokonok közötti vagyonmozgás is a Fidesz alatt vált illetékmentessé."

"Mit kíván tenni a kormány a következő adóévben?"

Tállai a sertéshús áfájának és az új lakás vásárlásának áfájának idei csökkentéséről szólt. A baromfihús, tojás, friss tej áfakulcsa 5 százalékra csökken 2017-től, ahogy az éttermi étkezés, áfája is csökken.

Mengyi köszönettel elfogadta a választ, kiegészítve Tállai eredményeit újabb eredményekkel, miszerint 16-ról 15-re csökken az SZJA. "Bátotítom ön az embereket támogató további pozitív lépésekre."

Vona Gábor felidézte, hogy népszavazást kért kvóta ügyben a Jobbiki, akkor ezt a Fidesz elutasította, most igen. Vona szerint viszont a megoldás lassú, drága és visszafelé is elsülhet, ha nem lesz érvényes és eredményes a népszavazás. A Jobbik azt javasolja, hogy alaptörvénybe kellene foglalni a kvóta elleni állásfoglalást.

Ne kelljen újabb 5-8 hónapot várni, mire kiderül, hogy a Jobbiknak megint igaza van, nem ér meg egy politikai kampányt Magyarország jövője, itt és most dönthetünk.

Nehéz a Jobbik kedvében járni: tavaly februárban a Jobbik még népszavazást akart – idézte fel Orbán.

Nem csodálkozom, hogy önök rendszeresen megváltoztatják a véleményüket, ha jól látom, most inkább radikálisból mérsékeltek leszek, radikálisból cuki zsúrpubik.

"Nem én ültem a liberális internacionális frakcióban, hanem ön." – válaszolt Vona, aki szerint most a népszavazással a kormány csak a problémákat akar ja elfedni. A kvótaügy önnek egy veszély, amit fenn kell tartani, hogy piszkos ügyeit vihesse tovább" – mondta Vona.

Orbán szerint zéró tolerancia van a korrupcióval szemben. Majd Junckert és Jobbikot küldte egy gyékényre, mert mindketten ellenzik a népszavazást. Igaz, Vona másképp nem akarja, mint az EB elnöke. "Hiába udvarol most neki, nem fogják önt megkedvelni, maradjon meg magyarnak, jobban áll az önnek."

Harangozó Tamás a miniszterelnökhöz szól az azonnali kérdések órájában, sorolva "az ipari méretű károkozás és lopásokat" azt kérdezi, hogy lehet, hoyg a legfőbb ügyész családtagjai érintettek a Quaestor-ügyben és miért maradhat még mindig Matolcsy György a posztján.

"Ismerik a fölfogásomat, meg kell adni a tiszteletet a helynek és a törvényalkotásnak, ez nem mindig sikerül." – kezdet válaszát Orbán.

"De amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Ritkán találkoztam olyannal, aki a kérdéseiben is hazudik. De ez maguknak szocialistáknak Őszöd után 10 évvel is sikerül."

Orbán szerint nem az ő kinevezettje Polt és Matolcsy, hiszen a köztérsasági elnök javaslatára a parlament választja meg a legfőbb ügyészt és az MNB elnökét.

Ezután Harangozónak ment neki, aki Orbán szerint 2009-ben huszonévesen, energetikai előképzettség nélkül a paksi igazgatóságba került ahol 13 hónap alatt 3,3 milliós fizetést vett fel.

"Mit gondol ki maga? Kormányzó, király? Kutya kötelessége választ adni. Előbb utóbb őn vállalni fogja a felelősséget." – mondta Harangozó, aki szerint akkor lenne béke, az országban, ha Gyurcsányt és Orbánt is kilőnénk a holdra. "Ami személyes megtámadásomat illeti, bíróségon vestzek elégtételt."

Érdeklődve figyeljük a szocialista bajtársiasság megnyilvánulását, hogy volt kormányfőjüket az űrbe lőnék.

replikázott Orbán, kiállva az ügyészség nagyra értékelt munkája mellett, és Matolcsy mellett, "aki nélkül nem sikerült volna stabilizálni és növekedési pályára állítani a gazdaságot."

Z. Kárpáti Dániel szerint szükség lenne háromnapos, hosszúhétvégére szóló, családbarát megoldásra is, miközben most 7 és 10 napos a legrövidebb időtartamú autópálya-matrica.

A jobbikos képviselő szerint ki kellene dolgozni egy fizetési lehetőséget arra, ha valaki véletlenül megy fel az autópályára.

Tasó László szerint nem volt arányos és méltányos a rendszer 2015 előtt az autópálya-matricák területén. Az államtitkár szerint az egynapos matrica elsősorban a külföldi, Magyarországon átutazók járnának jobban.

Szabad tankönyvválasztás visszaállításáért szólalt fel Kiss László. Az MSZP politikusa szerint a pedagógustüntetések legfontosabb követelése épp ez volt. A tankönyvmonopóliumhoz semmiféle eredmény nem köthető, mégis fenntartják – mondta Kiss.

A gyermekek közül sokan kapnak az ígéret szerint ingyen tankönyvet." Miért kísérleteznek a gyermekeken, mikor állítják vissza a tankönyvválasztás szabadságát?"

Soltész szerint az MSZP idejében sok kiadó csak gazdaságilag racionális tankönyvszegmensekben fejlesztette könyveit. Az iskolák a kiadói csatározások hadszíntereivé váltak. A megvett tartalmat nagyrészt befolyásolta a kiadók csomagajánlata. A könyvek tartalma eltérő színvonalú volt – állította az államtitkár. "Tőke- és marketingalapú koncentráció alakult ki a kiadóknál." Eközben a tankönyvek árai töretlenül nőttek 2010 előt, idézte fel Soltész, miközben 2013 és 2015 között a tankönyvek árai 35 százalékkal csökkentek.

2017-18-ban az 1. és 8. osztályosok közül mindenki ingyenes tankönyvet kap, ami sokkal nagyobb eredmény, "mint amit az MSZP művelt nyolc év alatt köznevelés területén".

A kísérleti tankönyvfejlesztés nem a gyerekeken való kísérletezést jelenti, hanem a tanárok bevonását a tankönyvfejlesztési folyamatban. Soltész szerint az előző kormány csak annyit tett, hogy Gyurcsány egyik barátjának adta el a Nemzeti Tankönyvfejlesztőt.

Ikotity István az állami iskolafenntartás megbukott modelljéről szólt. A Klik megszűnéséről szóló hírek után mégis az oktatás totális államosítása a kormány programja. Miért ragaszkodik ehhez Lázár és Palkovics László? Kérdezte az LMP-s politikus, aki szerint annak az önkormányzatnak, amelyik kész az iskola fenntartására, kapja meg erre a lehetőséget.

Soltész Miklós: A kerekasztal tárgyalésokon sokadszorra bebizonyosodott, hogy a 2010 előtti önkormányzati fenntartású rendszerhez nem szavad visszatérni, ,mert az csődbe viszi az önkormányzatokat – mondta Soltész Miklós, aki szerint a megbukott balliberális rossz iskolarendszer után szakértőkkel közös, párbeszéden alapuló rendszert akar kialakítani.

Soltész is hosszasan a 2010 előtti nehézségekről szól.

"A Kerekasztal munkájának első üteme lezárult, a javaslatokat a kormány megismerte, befogadta. Május 5-én a közbnevelési kerekasztalon a KLIK átalakítását is bejelentettük. Március 1-jétől új vezetője lett, Pölöskei Gáborné. Feladata rövid távon biztosítani a Klik működését és hogy felállítsák július elsejétől a Klik új rendszerét. 198 helyett 57 tankerület lesz. Bővül az állami köznevelési intézmények vezetőinek hatásköre, az iskolákhoz közelebb kerül a döntéshozatal – mondta Soltész.

"Az önkormányzatok eladósodásában nagyon kis részt vett ki az iskolák fenntartása. Száz település volt, amelyek bajba kerültek az iskola fenntartás miatt" – mondta Ikotity, visszautasítva az államtitkári választ.

Novák Előd a népességfogyásról szólt. Felmérésre hivatkozva azt mondta, a társadalom 58 százalék úgy véli, a legnagyobb probléma a népességfogyás, 71 százalék szerint nem tesz eleget a kormány ennek megfordítására.

A jobbikos politikus szerint a 30 éves nők 60 százaléka gyermektelen, a 40 éveseknek 40 százaléka. Novák úgy látja, ezért kéne nagyságrendileg növelni az első gyermek után járó támogatást, hogy az első gyerekek mielőbb megszülessenek.

Csökkenteni kellene a kisgyermekekhez kacspolódó termékek áfáját, kiszámíthatóbbá tenni a gyermekes anyák munkavállalási esélyeit.

Soltész Miklós szerint rossz felméréseket nézett a Jobbik alelnöke a Jobbik házi közvélemény-kutatójától, nem nézve rá az elmúlt hat év statisztikai folyamatait. Az államtitkár a Századvég kutatására hivatkozott, amit erős felröhögés kísért ellenzéki oldalról.

"14 százalékkal kevesebben válnak el, mint 2010-ben" – hozott egy példát Soltész.

Közvetlen családtámogatási rendszerekre 600 milliárd forint megy el, 360 milliárd a családtámogató szolgáltatásra, óvoda, bölcsőde, védőnő, 320 millió forint a ygermekes családok adókedvezménye, otthonteremtésre 240 milliárd forint megy, és azoknak az édesanyáknak, akik 40 évet dolgoztak, 234 milliárd forintot kapnak arra, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek.

Személyeskedő sárdobálás és kormányzati önfényezés volt a válasz Novák szerint, bár nem tagadta, hogy vannak elismerhető eredményei a kormánynak. "2014 után azonban tovább nőtt a népességfogyás...Nem a múltról akarunk beszélni, hanem a jövőről."

De szerencsére az MSZP-s képviselőt egy frakciótársa kisegítette. Tukacs István két fajta egészségügy van: az egyik ingyenes, a másik valójában ugyanez, csak mindenféle csúszópénzeket kell fizetni érte.

"A rendszert ezer probléma terheli, az orvosok levándorlása, a kórházak adósságállományának újratermelődése. Akik meg akarják venni a gyógyulás illúzióját, fizetnek, ha tudnak."

Ónody-Szűcs Zoltán Gusztáv szerint az MSZP-s kérdés jogtalan, elvégre az MSZP "egy egészségügyi rendszert sem tudott fenntartani." Ez minden államtitkári válasz elmaradhatatlan része.

Ónódi-Szűcs szerint a Fidesz-kormány szembenézett a váróslisták problémájával és 77 ezerről 33 ezerre nyomta le a várakozók számát.

Elvándorlást illetően: 27 százalékos bérnövekedés volt, és folytatódni fog. "Minden gond, amit ez a kormány örökölt, azt igyekszik kezelni."

Bitay Márton és Mészáros Lőrinc kávézását idézte fel Magyar Zoltán. A Jobbik képviselője nehezen hiszi, hogy tényleg az NB I-ből már kipottyant Felcsút klubjáról volt szó a felcsúti vállalkozó polgármester és a földprivatizációért felelős államtitkár között.

Magyar azonban félreteszi kétkedését és elhiszi, hogy Felcsútról beszélgetett Bitay és Mészáros.

"A földekért felelős államtitkár munkaidőben luxuskávézókban beszélget a fociról?"

Ön mit kérdezne Mészárós Lőrinctől? - kérdezte Nagy Istvánt a képviselő.

"A politikai legendagyártás nincs köszönő viszonyban a valósággal. Egy valótlan feltételezés mentén fogalmazta meg felszólalását az állami földértékesítést kapcsán." – mondta Nagy István államtitkár.

"10500 gazda tudott eddig földet vásárolni Magyarországon és ez nagy siker, amit önök szeretnének elpalástolni. A földárverések eredményei mutatják, hogy a kormány a magyar földművesek érdekében cselekszik."

Nagy szerint azért változtatták meg 699 földérverés időpontját, hogy minden érdeklődőnek legyen harminc napja, ezért is  "Bizonyára nem mind a 699-et Mészáros Lőrinc kedvéért" – mondta Nagy, visszautasítva, hogy valaki mások rovására kerülhet előnybe az árveréseken.

Nagy szerint a magyar gazdák elégedettek az állami programmal. "Sajnálatos, hogy a valós tények helyett a fantáziavilágban született összeesküvés mentén alakítja ki álláspontját" – mondta Magyarnak az államtitkár.

Magyar szerint azonban a földtörvény révén szabadrablás zajlik, az állami a földprivatizációval kis- és közepes gazdákat segítségét ígérte, de ez nem történt meg.

Gúr Nándor a megyék közötti nagy eltérésről szólt az átlagbérek kapcsán.

Borsodban 112 ezer nettó átlagbér, Budapesten 209 ezer, az átlag 162 ezer. Ráadásul a szórás nagyobb, az átlag fizetést csak a keresők harmada kapja meg.

Budapest nélkül az átlag fizetés nettó 138 ezer lenne. A különbség ráadásul nő – mondta az MSZP-s képviselő.

Cseresnyés Péter válaszolt, rögtön a 2010-es állapotra hivatkozva. Az államtitkár szerint az akkor kapott csődtömeget eltakarította a kormány, ezért sem méltányos, hogy épp egy MSZP-s képviselő hívja fel a figyelmet a keresetek közötti egyre nagyobb ollóra.

Szerinte szakmai hiba a megyei szintű átlagbérek összevetése, hiszen ott különböző tevékenységekről van szó. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5 százalék felett nőtt a nettó átlagkereset, ami az országos átlag feletti mérték. "A minimálbér reálértéke hat év alatt 10 százalékkal emelkedett, adókedvezmények nélkül" – mondta Cseresnyés.

"Nézzen a szemembe és utána vigyorogjon, hogy ez rendben van" – mondta a választ elutasítva Gúr, aki az MNB elnökének ötmillió forintos fizetését és a jegybank 267 milliárdos pénzköltését idézte fel.

"Idegenek betelepítésével próbálná a baloldal megoldani a demográfiai problémákat" – mondta Vass Imre. A Fidesz képviselője szerint akkor képesek valódi összefogásra, ha a magyar nemzet érdekei ellen kell fellépniük.

Dömötör Csaba államtitkár válaszol, szerinte egyértelmű, hogy a betelepítéspárti baloldal akarja megakadályozni, hogy az emberek dönthessenek a sorsukról a betelepítési kvóta kapcsán.

"Kapkodnak, mert saját aláírásgyűjtésük kudarcba fulladt, ami nagyon kínos lehet az MSZP vezetése számára" – mondta Dömötör, aki megismételte Rogán összevetését: 78 millió forintot ér egy menekült, míg az EU-s pénzek hét év alatt fejenként egymillió forintot tettek ki.

Az államtitkár ezután hosszasan ekézte a baloldalt, amelyik rendszeresen nemzetellenes. Vass elfogadta az államtitkár válaszát amely szerint "a baloldal Brüsszel kiszolgálójává vált".

A hazai háztartások harmada energiaszegénységben él, rosszak a nyílászárók, ezért orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat.

A lakosság számára fenntartott EU-s forrást azonban a kormány átcsoportosítaná, középületek modernizálására fordítaná. "Kapja meg inkább a TEK napelemekre ezt a pénzt."

Magyarországi lakóépületek az energiafelhasználás egyharmadát viszik el, SZél szerint ezért itt lehetne valódi megtakarítást elérni, nem pedig a TEk, meg az önkormányzatok épületeinek szigetelésének modernizálásával. Miért nem a hatékonyabb utat választja a kormány? – kérdezte az LMP társelnöke.

Szabó Zsolt államtitkár szerint a mesék helyett a tényeket kellene megnézni. "A kormánynak fontos, hogy különböző programokkal támogassák a magyar családokat." Szabó az LMP-t vádolja, amiért nem támogatja, hogy kórházakat, iskolákat megsegítve modernizálják a szigetelést és valósítják meg az energiatakarékosságot.  Az államtitkár inkább kérdéseket intézett Szélhez, semmint válaszolt. "Hová tűnik az a százmilliárd forint, amit az EU juttatna el a magyar kormányon keresztül a magyar embereknek?" – kérdezte Szél, aki helyett a parlament fogadta el az államtitkári választ

Átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, közbeszerzéseket mégis folyamatosan nyerő cégekről kérdezett Szilágyi György. Ezúttal a Pentamen Kft-ről számolt be a jobbikos politikus. A cég vissza nem térítendő EU-támogatást kapott Gyurcsány-Bajnai kormány után a Fidesznél is. Többször a nyílt közbeszerzési eljárást előíró 25 milliós értékhatár alatt 50 ezer forinttal maradtak a megbízások.

Szilágyi szerint a Seychelles-szigeteki hátterű céget a Fidesz is „tenyérből eteti.”

Dömötör Csaba államtitkár szerint a kormány hivatalba lépésekor a gyakorlat az volt, hogy az állami közbeszerzéseket átláthatatlan hátterű cégek. „Ma már minden cégnek fel kell fednie valós tulajdonosát” – mondta Dömötör Csaba, aki szerint a kormány sokat tett a viágos viszonyok elérése érdekében. Miközben a Jobbik az MSZP-FIdesz összeborulásról kérdezett, Dömötör azzal válaszolt, hogy a Jobbik kész az MSZP-vel való összefogásra.

Szilágyi szerint Dömötör megint félrebeszélt: "mindketten nyakig vannak a posványban, közösen alakították ki a Fidesz és az MSZP a korrupciós maffiahálózatot." Az államtitkári választ helyette a parlament fogadta el.

A házszabálytól való eltérés megszavazása után kézfeltartással arról is szavaztak, hogy a kóvtanépszavazásról a zárószavazást kedden fogják megtartani.

Nagy lett a hangzavar a parlamentben, Rogán nem is tudja elmondani a válaszát a levezető elnök közbelépése nélkül.

Rogán tehát Kósának válaszol: felidézve, hogy a szociális népszavazáshoz a Fidesz sokkal gyorsabban szerezte meg a támogató aláírásokat.

Rogán szerint legkéspbb a nyár végén-ősz elején lehet megtartani a kvótanépszavazást. Ez sürgető, mert "az EU letette a javaslatot az asztalra, amelynek két eleme is felháborító".

• Kényszerbetelepítés útján tesz javaslatot.
• Akik nem kívánnak ebben részt venni, azoktól pénzt követel az EU.

Hét év alatt az EU-s támogatás fejenként nem éri el hét év alatt az egymillió forintot, ehhez képest az EU 78 milliót kérne egy menekült be nem fogadása miatt – vetette össze az "emberárakat" Rogán.

A népszavazás lényege, hogy kinyilvánítsák a magyar választók, hogy nem mondanak le a szuverenitásról – mondta Rogán.

Tóbiás József: lesz valódi népszavazás Magyarországon, amely a Fideszes kormányzás elmúlt hat évéről fog szólni. A pártelnök-frakcióvezető állítása szerint az MSZP már százezer aláírást gyűjtött össze saját népszavazási kérdéseire. Tóbiás azt szeretné, ha a népszavazásuk a kvótanépszavazással egy időben bonyolódhatna le.

Ez Kósa Lajos Frakcióvezető szerint lehetetlen, hiszen az MSZP az aláírást még be sem vitte az NVB, és az NVI-hez, ezért az egész trükk nem szól másról, mint az MSZP-n belüli elnökválasztási harcról.

Rogán Antal hasonló szellemben szólt Tóbiás felszólalásáról. Mindkét Fideszes politikus azt kérte, az MSZP inkább támogassa a kormány népszavazási kezdeményezését.

Rogán Antal szerint a kényszerbetelepítésről szóló népszavazást az MSZP meg akarta akadályozni, ezért fordultak a Kúriához is, hogy lassítsák a folyamatot. "Mi nem bevándorlókról kérjük az emberek döntését. Hanem arról, hogy Brüsszel a fejünk felett hozhat-e ide embereket úgy, hogy nem kéri ki az emberek vagy a parlament döntését" – mondta Rogán, azt kérve az MSZP-től, hogy támogasság a kormány népszavazási kezdeményezését.

Vejkey Imre a Szent István könyvhét alkalmán megjelent keresztény könyvektől eljutott a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazásig. A KDNP szerint minél többen kell, hogy részt vegyenek a referendumon.

Hoppál Péter válaszol, bár kérdés nem hangzott el. Az EMMI kultúráért felelős államtitkára a Szent István Társulat kiadót dicséri, amely évről évre megtartja az ünnepi könyvhetet. Ferenciek terén, május 9-14-ig, lesznek író olvasó találkozók, ötven szerző fog dedikálni is – részletezi hosszasan az eseményt Hoppál. Aki szerint a megyei könyvtárak fejlesztése, a könyvtárbuszok kistelepüléseken való elindítása is nagy szerepet játszik a kultúra terjesztésében. 

Végre eljutottunk a bevándorlási válságra, amely miatt kérdés, "meg tudjuk-e őrizni keresztény fundamentumunkat, amelyre az ezeréves Magyarország épült." 

Latorcai János a parlament KDNP-s alelnöke nem is tudta felolvasni a népszavazási kérdést. De nem derült ki, mint nevettek az MSZP frakciótagjai. Végül Latorcai felolvasta: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A Jobbik a körmendi és a többi befogadóállomás felszámolását kérte. Szerinte a kormány csak kommunikációban erős, erre jó a népszavazás is.

"Az illegális migránsok törvénysértő beáramlása  ellen mindent megtesz Magyarország kormánya" – mondta válaszul Kontrát Károly. De a veszély nem múlt el, vélte a belügyi államtitkár. Ezért 9,3 milliárd forintból tovább erősítik a dél határt. Jogilag is ezt teszi, múlt héten nyújtott be a kormány törvényjavaslatot arra, hogy a menekülteket tranzitzónába szállíthassák, ha a kerítéstől számított 8 kilométeren belül fogják el. Erről Kontrát a múlt héten is beszámolt Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közös sajtótájékoztatóján. Igaz, a szakértők még nem látják, mi a gyakorlati haszna a kezdeményezésnek.

Kontrát ígérete szerint a befogadóállomások a lehető legrövidebb időn belül megszűnnek, "de most még nem tartunk ott."

Cseresnyés Péter államtitkár: tisztes munkát és az ehhez való fizetést igyekszik biztosítani a kormány – mondta az áéllamtitkár, aki szerint Szél túlfűtött felszólalását a szocialistákhoz kellett volna intéznie. Cseresnyés elmúltnyolcévezett, mondván, mélyről indult a gazdaság 2010-ben.

A minimálbért 2010-2016-ra 73 ezerről 111 ezerre emelte a minimálbért. Ez 19 százalékos növekedést jelent az inflációt is figyelembe véve. A csehekkel szemben is javult a mutató, vélte. Kisgyermekes családok esetében 24-60 százalékkal nőtt a nettó minimálbér. A reálbérek 15,4 százalékkal emelkedtek 2010 és 2016 között. A három vagy több gyermekesek esetéében a reálbérek több mint 40 százalékkal nőttek.

Tavaly óta 6,9 százalékkal nőtt a nettő bérek reálértéke, és ezt a megemelt áfa ellenére érték el, állította Cseresnyés. Nőtt a foglalkoztatás, ami erősítette a fogyasztást, így a gazdaságot. A közszférában is nőttek a bérek, pedagógusok és rendvédelmisek esetében. A felsőoktatásban és az egészségügyben is történtek olyan lépések, amelyek a béremelést szolgálják – mondta Cseresnyés, aki szerint a kormány sokat tett a reálérték növelése érdekében.

A napirend előtti felszólalásokat Szél Bernadett nyitotta meg. Az LMP társelnöke Matolcsy Györggyel nyit. Az MNB elnöke elismerte, hogy befizethette volna a 267 milliárd forintot a költségvetésre, de az oktatást tartotta fontosnak. Szél az oktatás szempontjait nem látja Matolcsy és az MNB vezetésének fizetésemelésében, az alapítványok kistafírungozásában. Matolcsy szerint saját ötmilliós fizetése a visegrádi országok jegybanki elnökeinek fizetéséhez igazodik. Mikozben az állami vezetők bérének felzárkóztatásánál referencia a V4-ek eesetében, miközben a dolgozókl béreivel ugyanezt nem tették meg. Pedig már 15-20 százalékos a bérelmaradás.

"Csehországban 87 ezer, Szlovákiában 90, Lengyelországban 118 ezer forint a nettó minimálbér, míg Magyarországon 73 ezer forint." "Mikor fognak a dolgozók érdekében is béremelést megvalósítani?"