Donát
-2 °C
12 °C

Nézzen bele a Széll Kálmán tér titkolt elszámolásába!

FullSizeRender (1)
2016.05.10. 08:48
A BKK és a kivitelező titkolta az 5,3 milliárd forintos beruházás számláit és tételes elszámolását, de lapunk kiperelte a papírokat. És most, a Széll Kálmán tér nem hivatalos átadásának napján nyilvánosságra hozzuk azokat.

Ma birtokba vehetik az emberek a felújított Széll Kálmán teret. A hivatalos átadás időpontja viszont még nincs kitűzve, tudtuk meg a BKK sajtóosztályán. Hozzátették: a tér tulajdonképpen készen van, a mozgólépcsőnek, a  liftnek és a BKK ügyfélszolgálati épületének azonban még nem adták ki a használatba vételi engedélyét.

Ezért a hivatalos átadó időpontját Tarlós István főpolgármester csak pénteken fogja nyilvánosságra hozni. Kollégáink pedig már a helyszínen vannak, és napközben beszámolunk arról, hogyan sikerült a „nem hivatalos átadásra”, vagyis a mai forgalomba helyezésre elkészülni a kivitelezői munkálatokkal; zökkenőmentesen használható-e a tér, vagyis itt, a Moszkván lesz-e az új Várkert Bazár; amit időnként átadnak, de sosincs igazán kész.

De addig is nézzük, mire is ment el a nagyjából 5 300 000 000, azaz 5,3 milliárd forint.

Becsordogáltak szerkesztőségünkhöz a nagyberuházás januárban kiperelt részletes számlái is. A számlákat a BKK nem akarta kiadni, mert az „a kivitelező konzorcium üzleti tevékenységére nézve aránytalan sérelmet okoz”, de a bíróság jogerősen megítélte a keresetünket.

Most nyilvánosságra hozzuk a számlákat, és a részletes elszámolást, amivel a BKK ellenőrzi az építkezés teljesítését.

Ez lesz az első olyan közpénzen végzett nagyberuházás, aminek a részletes elszámolását nyilvánosan nyomon lehet követni.

Az Index következő lépésben az Úszópalota részletes elszámolását kéri ki, ha nem adják, újra perre megyünk.

Három hónapot csúszott

A BKK 2014. november 24-én kötötte meg a szerződést a Széll Kálmán tér 2014 Konzorciummal (WIS Holding Zrt. a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.) a tér felújítására, nettó  5,323 milliárd forintért. A szerződés szerint februárra be kellett volna fejezni a munkát, de az átadás három hónapot csúszott. Ezt a kivitelező azzal indokolta, hogy eredetileg nyári munkakezdéssel számoltak, de csak télen tudták elkezdeni a munkát, ami lelassította a folyamatokat.

A BKK részenként küldte el az anyagot. Először a költségajánlatot kaptuk meg, ezzel az ajánlattal nyerte meg a konzorcium a pályázatot. A költségajánlat egyfajta előzetes költségbecslés, mi mennyibe fog kerülni, de a végösszegen kötelező belül maradnia a kivitelezőnek.

Az innen letölthető költségajánlatból kiderült, hogy 36 fő tételben (például vágányépítés, szökőkutak, organizáció vagy forgalomtechnika) egyenként mekkora összeget terveztek. Kiderül továbba az is, hogy a fő tételeket milyen további résztételekre bontják, és azon belül mi mennyibe kerül. Már ez is nagy eredmény, de tovább mentünk.

Kíváncsiak voltunk, hogy a tényleges költések, és az azok alapján beadott számlák milyen viszonyban vannak a költségajánlathoz. Egy beruházást általában több teljesítési szakaszra bontanak, amiket mérföldköveknek hívnak. A Széll Kálmán téri felújítás 6 mérföldkőből áll. Mérföldkövenként felkért szakértők ellenőrzik a teljesítési arányt, és adják ki a teljesítési igazolást, ami ha rendben van, kifizetik a kivitelezőnek az adott részre vonatkozó részszámla összegét. A Széll Kálmán téri felújítás jelenleg az 5. mérföldkőnél tart, azaz négyet már igazoltak, és kifizettek.

Az aktuális költést ez a táblázat szemlélteti:

szell

A táblázat elején a 36 fő szakág, majd az azokra vonatkozó nettó ajánlati ár szerepel bontásban. Ezeket követik négy oszlopban az adott szakág mérföldkövenkénti költései. A táblázatból kiderül, hogy az elszámolás elég jól áll, az 5,323 milliárd forintból már 4,471 milliárd forintot már kifizettek. A maradék a további két mérföldkő teljesítésigazolása után lesz kifizetve, természetesen azokat is elkérjük.

Az első mérföldkőhöz tartozó szakági részszámlák további részletes bontásban innen letölthetők. A 71 oldalas anyag összesítővel indul, majd a szakágankénti költések jönnek részletesen.

A második mérföldkő számlái innen tölthetők le.

A harmadik mérföldkő számlái innen tölthetők le.

A negyedik mérföldkő számlái innen tölthetők le.

Kérjük olvasóinkat, ha valami érdekesre bukkannának a számlák között, jelezzék erre az e-mail címre.

Út a nyilvános számlákig

Az Index 2015 júniusában nyújtott be a BKK-nak közérdekű adatigénylést, amelyben a projekthez kapcsolódó összes elszámolást, a számlákhoz kapcsolódó teljesítésigazolást, az alvállalkozók teljes listáját kérte.

Álláspontunk szerint ugyanis a kikért adatok közérdekű adatnak számítanak, továbbá a BKK tevékenysége és annak költségei közérdeklődésre számot tartó adatok, a közpénzből finanszírozott beruházás átláthatósága pedig mindenki érdeke. A BKK üzleti titokra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalát a kivitelező WIS Holding és KÉSZ Építő Zrt. megtiltotta. A perbe beavatkozóként beszállt a KÉSZ Zrt. is.

Az első ítélet 2015 október 14-én született a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a bíróság kötelezte az alpereseket az adatok kiadására. Az ítéletet az alperesek megfellebbezték. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék csütörtökön tárgyalta az ügyet, és döntésében helyben hagyta az első fokon eljáró PKKB ítéletét.

A per nem előzmény nélküli. Az Index – a TASZ-szal közösen – öt évig pereskedett a Margit híd felújításának számláiért, amit ugyanazon az alapon szerettünk volna nyilvánosságra hozni, mint most a Széll Kálmán tér esetében. A bíróság minden fokon azzal utasította el keresetünket, hogy ugyan az általunk kért adatok nyilvánosak, de azokat csak állami-önkormányzati szerv adhatja ki, ám mivel a főváros átalánydíjas szerződést kötött, az összes számla a kivitelező konzorciumnál volt, amit a bíróság ezen az alapon nem kötelezhetett adatok kiadására.

Legvégül az Alkotmánybírósághoz fordultunk,  melynek 2015-ös határozata  – igaz, jóval a beruházás lezárása, és a konzorcium feloszlása után – igazat adott nekünk, miszerint joggal követelhetjük a kivitelező cégtől is a számlákat. Ennek oka pedig egy 2014-es törvénymódosítás, ami szerint magáncégek is kötelezhetők adatkiadására, ha állami vagy önkormányzati szervezettel szerződtek. A TASZ szerint a jogi szabályzás kedvező átalakítása részben a következetesen végigvitt perünknek is köszönhető. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!