Inkább a drogosok, mint a Fradi-pláza

A főváros eme területe nem alkalmas a város fejlesztésére. Vasutvonalak szelik át keresztül-kasul, pedig még a Hungária-uton vezetendő pálya is oda fog kerülni

– írta Mikszáth Kálmán a Országos Hírlap 1898. április 8-i számában a Népliget tervezett fejlesztéséről. A fővárosi vezetés ugyanis 1896 és 1900 között több évig fontolgatta, hogy ide költözteti a Budapesti Műszaki Egyetemet. Végül letettek róla, úgy tűnt, hogy a területet soha nem fogja magába építeni a városi szövet, lakóövezet helyett ipari negyed lesz.

2016-ban minden alátámasztja Mikszáth szavait:

A romban szoktuk flesselni. Főleg kristályt meg a tablettákat

– mondta a rendszeres drogfogyasztó, mintha éppen arról beszélgetnénk, hol lehet meginni egy jó kávét. Ránézésre 35 évesnek tűnik, valójában most töltötte be a tizenkilencet. Nem ő volt az egyetlen kábítószer-fogyasztó, akivel hétfő délelőtt találkoztam a parkban. Napközben alig könnyebb józan embert találni a Népligetben, mint Matolcsy György lemondását követelő fideszes politikust a Parlamentben.

Szebb napokon innen vagy túl

Hiába volt a Népliget Budapest egyik legnépszerűbb közparkja a századfordulón, hiába működtek éttermek, hullám- és barlangvasutak, körhinták és hajóhinták, csak rövid ideig volt kihívója a közeli, a millenniumra átadott Városligetnek. A II. világháború után eltűnt a polgárság, vele együtt pedig szépen sorban a mutatványos bódék, majd a büfék szűntek. Az 1950-es évektől kezdve folyamatosan pusztult le az egykor patinás Nagyvendéglő (ismertebb nevén Népligeti Sörcsarnok), és a rendszerváltásra már be is zárták.

Ettől kezdve a legnagyobb attrakció az 1977-ben megnyitott Planetárium lett, ahol még ma is csillagászati előadásokat és popzenével aláfestett lézerbemutatókat tartanak. A rendszerváltás után a 129 hektáros parkot, ha nem is tárgyalóasztalnál, de felosztották egymás között a drogosok, a férfi prostituáltak és a kutyasétáltatók. A kisgyerekes családok viszont távol maradtak a gyarmatosítástól és a parktól is.

Az út túloldaláról nézték ki a telket

Most újabb kísérlet jöhet arra, hogy a Népligetet beolvasszák a városi szövetbe.A Párbeszéd Magyarországért párt építészeti forrásokból arról értesült, hogy

V. Naszályi Márta, a PM elnökségi tagja, I. kerületi önkormányzati képviselő úgy tudja, hogy 65 000 négyzetméteres létesítményt terveznek a közparkba. Terveket nem látott, de az ilyen volumenű beruházásoknál ez egyáltalán nem ritka: építészek már 2010-ben arról beszéltek, hogy Orbán Viktor a Várba költözteti a kancelláriát. Kormányzati oldalról évekig cáfolták az értesüléseket, 2016-ban viszont már elkezdődött az átalakítás, hogy több minisztériumot is odaköltöztessenek. Most sincs ez másként: Kocsis Máté, a klub alelnöke, józsefvárosi polgármester a Magyar Nemzetnek – két simicskázás között – határozottan cáfolta a PM értesülését. A párt szerint viszont az idei költségvetésben „Népliget rehabilitáció” soron szereplő 2,5 milliárd forintos tétel már a projekt előkészítését takarja, hiába szerepel a sportberuházások között.

A Népliget átalakításáról egyelőre semmi biztosat nem tudni, így azt sem, hol lehet a Fradi-pláza. Naszályi az Építők SE sportközpontja környékére gyanakszik, mert 2013-ban a Fradiváros néven terveztek erre a területre egy sportparkot. Ez ellen szól, hogy a vasúthoz közeli rész messze van a tömegközlekedési központtól.

Valószínűbb, hogy a Népliget metróállomáshoz és buszpályaudvar felőli oldalára építkeznének. Ha nemcsak a meccs utáni plázarohammal számolnak, akkor erre a legnagyobb az átmenő forgalom. Ugyanakkor 65 ezer négyzetméternyi szabad terület itt sincs: útban van a Nagyvendéglő műemlék épületének romja és a szintén oltalom alatt álló víztorony.

Leporolt ötlet 

Egyáltalán nem új gondolat, hogy az ország legnépszerűbb csapata saját bevásárlóközpontot kapjon. 2008-ban a Fradit megszerző Kevin McCabe skót vállalkozó kezdettől fogva tervezett egy plázával. Akkor az Albert Flórián Stadion melletti használaton kívüli telkeket nézte ki a beruházáshoz. A 2011-es tulajdonos váltás előtt még azt tervezték, hogy a Fradi-székház helyére építkeznének, de ebből az elképzelésből sem lett semmi.

A világ fejlettebb futballkultúrájú országaiban egyáltalán nem ritka, hogy a focipályák mellé – akár magukba a stadionokba – bevásárlóközpontot építenek. Így tényleg családi program lehet a szurkolás: amíg apa a csapatát élteti, addig a család nem focirajongó tagjai elintézhetik a bevásárlást, mozizhatnak, vagy megebédelhetnek egy étteremben. Ezzel a megoldással a csapatok is pluszbevételhez juthatnak, gazdaságossá tehetik a működésüket. Plázája van a spanyol Real Madridnak és a portugál Benficának is.

Lepusztult drogtanya

Térjünk vissza a park törzsközönségéhez, hogy megértsük, miért nincs sok esélye a Fradi-plázának. Ugyanis a már említett, állítása szerint éppen bekristályozott Tamás volt az egyetlen, aki örülne a bevásárlóközpontnak. Szerinte jót tenne a környezetnek, a családosok is kijárnának, ők meg odébb állnának.

Az mindegy, minek hívják, a plázákat szeretik a népek

– foglalta össze álláspontját, aztán visszakérdezett, hogy ki vagyok és miről is beszélgetünk. 

A rom, ahova társaival együtt drogozni jár az egykor népszerű, 1895-ben elkészült Ligeti Nagyvendéglő maradványa. Már csak lombhullás után látszik ki a bozótból, a belsejében néhány gyógyszeres csomagolás és elszórt fecskendők tanúsítják, hogy ez már Tamás és a többi drogos területe. A helyiek rég óta beszélnek arról, hogy rajtuk kívül főleg férfi prostituáltak találkoznak itt a kuncsaftokkal. A népligetiek beszámolóit alátámasztják, a rom belsejét beborító használt kotonok.

Hiába a száz évvel ezelőtti pompa, az épülettől mindenki szabadulna. Kalandvágyból sokan benéznek, hogy hamar kiforduljanak az őket fogadó látványtól. A park látogatói szerint menthetetlen, a többség földbe dózerolná, ha megtehetné, de műemlékként az egyetlen lehetőség a felújítás.

Csak fákat ne vágjanak ki

A politikának a hülyesége ez is, butaság lenne beépíteni ezt a szép környezetet. Egyenlő a természetrombolással!

 – mondta felháborodva a parkban kertészként és takarítóként dolgozó Lőrinc, amikor a tervezett plázaépítésről kérdeztük. 

Szerinte a növények és a park szépen karbantartott, sok ritka fafajta él a Népligetben, kár lenne bárit is kivágni. Ugyanerre jutott két biológus, Pesti László és Tarjányi Ferenc, amikor 2000-ben felmérték a park faállományát. 542 fás szárú növényfajt és -fajtát számoltak össze a Népliget közel 10 ezer fája között. Megállapították, hogy itt van Budapest legnagyobb vasfája, megtalálható még a ritka örökzöld tölgy és az amuri dugófa néhány példánya is.  

A nyugdíjas Imre ezt a különleges és változatos élővilágot védené a plázaépítés helyett. Emellett felújíttatná az éttermet és a szétrepedezett aszfaltutakat, szökőkutat és csónakázótót, új játszótereket építtetne. „Most nincs egy ép játék, csak a részegek és a hajléktalanok vernyákolnak a hintán meg a csúszdán” – tette hozzá. 

Imre haladó szellemiségű környezetvédő, fákat vágatna ki, hogy újakat ültessen a helyükre.

Döglődnek a fák, a madarak, a sünök. Minden haldoklik, rohad az egész  

– mondta el 100 méterre két oszló madártetemtől és egy kiszáradt nyárfától.

Jó így, ahogy van

Noémi a kutyáival mindennap kijár a parkba. Ő is a változás ellen van, de elismeri, hogy önző okokból: alig van már olyan hely, ahol szabadon lehet az állataival. „Az önkormányzatok úgy gondolják, hogy a kutyák 6 négyzetméteres futtatókba valók, itt viszont senki nem szól” – magyarázta meg, miért nem akarná fejleszteni a parkot.  

Tőle tudjuk, hogy a lehetőségekhez képest kevés kutyás jár a Népligetbe. Esténként többen sétáltatnak erre, de igazi forgalom csak hétvégente van. Ekkor tartják a fajtatalálkozókat a Strázsa kutyaiskolához közeli füves területeken.

Azt mondja, hogy jelenleg a parkban nincs, aki összeszólalkozna a kutyásokkal. A drogosokkal és a hajléktalanokkal sem volt még konfliktusa. De így sem tartja jónak, hogy ők a Népligetben vannak.   

A szurkolói plázák hírnöke

Mi van, a stadionépítések kora lejárt?  

– kérdezett vissza a Fradi-szurkoló Béla, amikor a tervezett plázaépítésről kérdeztem. „Annyi dologgal megaláztak minket. Ott volt az ihatatlan Fradi-sör meg a szurkolói díjcsomag” – fakadt ki csapata franchise-osítása ellen. Szerinte ettől nem lesz több néző, ahhoz a vénaszkennereket kellene felszámolni. „Viszont legalább tudjuk, hogy amint megépül az utolsó stadion, mi jön utána” – tette hozzá.

Béla szerint az elmúlt harminc évben senki senki nem szerzett szép vagy legalább kedves emlékeket a Népligetben. Neki viszont van javaslata a felújításra: újra autóversenyeket rendezne a parkban, mint 1936-ban, amikor itt tartották a Budapest Grand Prix-t. A biciklistáknak körversenyt szervezne, szabadtéri jógaközponttá alakítaná. „A biocuccokban van a pénz” – magyarázta meg a sebtiben vázolt városfejlesztési tervét.

A Fradi-szurkoló terveihez hasonlókról soha nem volt szó. Legutóbb a budapesti olimpiai pályázat kapcsán merült fel, hogy hozzányúlnak a Népligethez. Négy olimpiai helyszínt terveznek a park közelébe, ebből egy a már felépült Groupama Aréna. A parkba vívócsarnokot, gyeplabda- és öttusaközpontot létesítenének.