Orbán a világon elsőként állt be Trump mögé

Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédében világelsőt produkált, amikor gyakorlatilag oldalt választott az amerikai elnökválasztási kampányban, és egyértelműen beállt Donald Trump republikánus jelölt mögé:

Eddig egyetlen hivatalban lévő kormány- vagy államfő sem támogatta meg nyíltan Trumpot. Ellenzékiek közül azért volt pár nagykutya, aki beállt mögé, például a francia szélsőjobbos Marine Le Pen vagy a brexithuszár brit Nigel Farage. De David Johnston ausztrál szenátor és Iain Duncan Smith brit képviselő is azt mondta, hogy Trumpra szavazna.

Az egyik legelső magasabb rangú külföldi politikus, aki kiállt a botrányt botrányra halmozó jelölt mellett, az Vojislav Seselj szerb radikális nacionalista politikus, parlamenti képviselő volt. Ő a Twitteren még januárban buzdította arra "az Egyesült Államokban élő testvéreit", hogy támogassák Trumpot, aki akkor még harcban volt a republikánus jelöltségért.

Orbán Viktor szombaton elég egyértelműen utalt arra, hogy szerinte 

Trump lenne a jobb Európa és Magyarország számára, 

és egyetért "a derék amerikai elnökjelölt" javaslataival a terrorizmus elleni küzdelem terén.

Konkrétan három dolgot emelt ki, amiben szerinte Trumpnak igaza van:

• a bevándorlás rossz és veszélyes
• fejleszteni kell a titkosszolgálatokat
• és fel kell hagyni a demokráciaexporttal, ehelyett arra kell törekedni, hogy stabil viszonyok uralkodjanak a Közel-Kelet országaiban.

Ezek egyébként nem Trump radikálisabb elképelései közül valók, a republikánusok frissen felavatott elnökjelöltje mondott ennél sokkal cifrábbakat is. Annyiban persze nyilván rímel kampánya a magyar kormány politikájára, hogy folyamatosan a bevándorlással és a terrorizmussal riogat, egyenlőségjelet téve a kettő közé, és például falat építene a mexikói határra az illegális bevándorlás megfékezése végett.

Ugyanakkor az eléggé szokatlan, hogy egy külföldi, ráadásul NATO-szövetséges ország kormányfője ilyen nyíltan kiálljon az egyik amerikai jelölt mellett, főleg ennyivel a novemberi választások előtt. Ha ez fordított irányban történt volna meg, és az amerikaiak beszélnének arról, hogy melyik magyar pártot szeretik jobban, azon nyilván eléggé felháborodna Orbán, és amúgy teljes joggal.

Belföldön persze elég sok republikánus beállt Trump mögé, tehát nem Le Pen és Seselj az egyetlen támogatója. Ebben a pártfegyelemnek is jelentős szerepe van; és amúgy is teljesen más amerikai kormányzóként vagy republikánus törvényhozóként támogatni egy elnökjelöltet, mint külföldi kormányfőként.

Orbán kiállása azért is érdekes, mert egyrészt jelenleg messze a demokrata párti Hillary Clinton számít az amerikai elnökválasztás esélyesének, és nyilvánvalóan nem tenne jót a magyar-amerikai kapcsolatoknak, ha úgy jutna hatalomra, hogy közben Orbán kvázi ellenfelének kampányol. Másfelől az is fontos szempont, hogy Trump elég erősen jelezte:

Emellett pedig jobbra-balra bókol Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is.

Ez utóbbi persze a magyar kormánytól sem áll távol, azt viszont nem nehéz belátni, hogy Európa számára eléggé destabilizáló dolog lenne, ha Amerika magára hagyná az oroszokkal. Főleg, hogy Orbán közben arról beszél: az EU elvesztette világpolitikai szerepét. Ha ez így van, akkor az Egyesült Államok elpártolása esetén még keményebb idők várnának a kontinensre, így ez nekünk sem állhat érdekünkben.

Amikor egyébként tavaly decemberben az Eurológus megkérdezte Orbántól Brüsszelben, hogy mit gondol Trumpról, a magyar miniszterelnök nem volt hajlandó érdemi választ adni: „Lehet, hogy nem érdektelen (a véleményem), de nincs jelentősége, tekintettel arra, hogy az a kérdés, hogy mi az amerikaiak véleménye az amerikai elnökjelöltről."

Márciusban már megnéztük, hogy Orbán számára mi lenne az amerikai választás legjobb végkimenetele, akkor arra jutottunk, hogy Clinton horror lenne, Trump pedig teljesen kiszámíthatatlan.