Orbánék újra nekifeszülnek, hogy átrajzolják Budapestet

Szinte közhelynek számít már néhány megállapítás a budapesti közigazgatás szétszabdaltságáról. Ahhoz például, hogy felkerüljenek a karácsonyi díszek a pesti nagykörútra, hat kerületi önkormányzat összefogása szükséges. Nem is mindegyik hajlandó költeni a díszítésre, így nem lehet végig egységes a kép. 

Vagy például a Széll Kálmán térrel való döntéseket folyamatosan nehezíti, hogy ugyan fővárosi tulajdon, de emellett egyszerre három kerület határát jelenti. Így minden közös megoldáshoz szükséges az I. , a II. és a XII. kerületi önkormányzat bólintása.

Nem véletlen tehát, hogy időről-időre felvetődik a fővárosi közigazgatási rendszer drasztikus átalakításának terve. Legutóbb Tusványoson az egyik budapesti fideszes polgármester, a XVI. kerületi Kovács Péter ejtette el, hogy "vannak hangok", amelyek szerint csökkenteni kellene a budapesti önkormányzatok számát, például kevesebb budapesti kerületet kialakítani a mostani 23 helyett. Majd Tarlós István főpolgármester a Népszabadságnak megerősítette, hogy létezik egy térkép, amellyel azt mutatták be, miként lehet a kerületek számát 23-ról nyolcra vagy akár hatra csökkenteni.

A változtatási tervekkel kapcsolatban kerestük Tarlós Istvánt, őt a szabadsága miatt nem értük el. A kormányt is megkerestük, a Belügyminisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy "nem zajlik olyan munka, amely a főváros önkormányzati rendszerének átalakításán dolgozna".

Az Indexnek ugyanakkor háttérben több budapesti fideszes is azt mondta, hogy az utóbbi hetekben valóban ismét előkerült Orbán Viktor régóta dédelgetett terve:

Orbán már 2010-ben megcsinálta volna

A kerületek csökkentésének terve olyannyira nem új, hogy a Fidesz még ellenzékben komplett koncepciókat dolgozott ki. Kósa Lajos még a 2010-es választások előtt arról beszélt, hogy azért kell átalakítani a budapesti közigazgatási rendszert, mert a kerületek és a főváros vezetése sokszor ellenérdekelt az ügyek rendezésében, ezért a város eleve irányíthatatlan. Emellett eleve aránytalan, hogy az alig 25 ezres I., illetve a 150 ezres XI. is ugyanúgy egy kerületnek számít.

Így hát Orbán Viktor 2010-ben eldöntötte, hogy nekimegy "a kerületi kiskirályságoknak" –  ahogy azt pártállástól függetlenül nevezik a politikusok. Orbán még a választások előtt megjegyezte egy Fidesz-választmányi ülésen, hogy hamarosan "nehéz beszélgetéseket" kell lefolytatnia a párt fővárosi polgármestereivel. 

A beszélgetéseknek végül annyi eredménye lett, hogy országszerte csökkentették az önkormányzati képviselők számát (ez fájdalmas lépés volt Budapesten is, hiszen így kevesebb szétosztható pozíció maradt egy-egy kerületben is). A kerületi határok azonban maradtak, ahol voltak.

Egyre kisebb a budapesti polgármesteri lobbi ereje

Egyik többé-kevésbé kidolgozott terv sem valósult meg, nem utolsósorban azért, mert 2010-ben még elég nagy erejük volt a budapesti fideszes polgármestereknek, akik egyben parlamenti képviselők is voltak (Rogán Antal, Láng Zsolt, Kocsis Máté például). Nélkülük nem ment át egyetlen kétharmados törvény sem, önként, dalolva pedig nem szavazták meg a saját kivégzésüket. 

Így aztán Budapest közigazgatási rendszerével lényegi változás nem történt 2010 után. Tarlós Istvánt kiakasztó módon kerültek viszont át hatáskörök a kerületekhez (idegenforgalmi adó beszedése, parkolási rendszer), és például elvették a Margitszigetet a XIII. kerülettől. Ezután a fővárosi közgyűlés is megváltozott, 2014-től már a fővárosi polgármesterek alkotják – de ennek az átalakításnak elsősorban hatalomtechnikai, mintsem közigazgatási okai voltak.

Ebben a ciklusban azért lehet nagyobb az esély a kerületek átszabására, mert a polgármesterek már nem képviselők, a lobbierejük jelentősen csökkent. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester például Tusványoson elárulta az Indexnek, hogy hiába írt levelet Orbán Viktornak, választ egyszerűen nem kapott rá – és most már oda se tud lépni hozzá a Parlamentben.

Miért lenne jó a Fidesznek a kevesebb kerület?

Tarlós István a Népszabadságnak azt mondta, a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is. Ezt nem fejtette ki a főpolgármester, de budapesti fideszesek szerint arra kell gondolni, hogy "a Fidesz nem hülye, hogy a saját érdekei ellen alakítsa át a kerülethatárokat". 

Vagyis a döntés véglegesítése előtt alaposan megnézik a szavazóköri eredményeket, és kiszámolják, hogy milyen pártszimpátiájú egységeket hoznak létre. Az erősen baloldali XIII. kerületet például a Fidesznek hasznosabb lenne "szétrobbantania".

A budapesti fideszesek most is nagyon fúrják

Nagy az esély azonban, hogy a Fidesznek ezúttal is beletörik a bicskája a dologba. Bár a kerületeket a feles többséggel módosítható Budapest-törvény sorolja fel, a kerületek feladatait, hatásköreit, rendeletalkotási jogköreit a helyi önkormányzatokról szóló törvény részletezi, amely viszont kétharmados. Vagyis a Fidesz-KDNP-nek egy ellenzéki pártot is meg kellene nyernie.

De ennél is nehezebbnek ígérkezik a budapesti fideszesek kordában tartása. A kerületek számának csökkentése ugyanis azt jelentené, hogy automatikusan elvesztené az állását, hatalmát, befolyását tucatnyi fideszes polgármester és képviselő, ami ellen – a háttérben már beszélnek erről – mindent meg fognak tenni a párton belül és nyilvánosság előtt is. 

Tusványoson két budapesti fideszes polgármester kérte, hogy a kormány fejezze be az átalakításokat, de egy budapesti polgármester szerint ez még csak a kezdet volt, és erőteljesebb kiállásra is lehet számítani többektől.