![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Pikachut is maguk mögött hagyták a menekültek
További Belföld cikkek
Talp nélküli cipő, elszakadt kendő, fájdalomcsillapítók – elhagyott tárgyak százai tanúskodnak arról, mekkora megpróbáltatás volt a menekülteknek átjutni a szerb-magyar határon. A Néprajzi Múzeum kutatói 2015 szeptemberében, a menekültválság tetőpontján határozták el, hogy a helyszínre utaznak, és összegyűjtik a menekültek által hátrahagyott tárgyakat. Az ezekből a tárgyakból összeállított kiállítást a Sziget Fesztiválon mutatták be. Miért fontos elhajigált tárgyakat gyűjteni, és mit mond egy kólásüveg meg egy pelenka a menekültek viszontagságairól? Szeljak Györgyöt, a Néprajzi Múzeum kutatóját kérdeztük.
A kukások előtt szedték fel
“A Néprajzi Múzeumnak évek óta vannak olyan projektjei, amelyek a Magyarországon élő bevándorlókkal kapcsolatosak” – mondta Szeljak György. Vizsgálták például a Budapesten élő bevándorlók tárgykultúráját, a fő kérdés ilyenkor mindig az, hogyha valaki elhagyja a saját otthonát, és bizonyos tárgyakat magával visz, akkor miért pont azokat a tárgyakat választja, miért fontosak számára. Szeljak szerint vannak tárgyak, amelyeknek funkcióik vannak, más tárgyak az otthont idézik az új közegbe költöző ember számára.
A határon végzett kutatómunkájuk ugyanakkor teljesen más volt, mint a korábbiak. “Ez egy kísérleti projekt” – mondta Szeljak. Nem előzte meg terepmunka, ezeknek a tárgyaknak a tulajdonosaival pedig sohasem volt alkalmuk beszélni. “Jött az ötlet, hogy menjünk le a határra, és gyűjtsünk elhagyott tárgyakat” – mondta Szeljak. Az ilyesminek van hagyománya külföldön, főleg az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó sivatagban végeznek hasonló kutatást, “ez egyfajta kortárs régészet”.
A magyar kutatók a menekültek életét akarták bemutatni a tárgyaikon keresztül, miközben érdekes muzeológiai kérdésekkel is találkoztak. Például azzal, hogy az összegyűjtött tárgyak akkor végülis szemétnek számítanak vagy nem. A határ magyar oldalán például kevésbé tudtak gyűjteni, mert amikor odaértek, a tárgyak többségét már összeszedték, és kukákba rakták a hatóságok, így a szerb oldalra is át kellett menniük.
![28965730186 9efd3d099c b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504107_c967c22c45960d0495dfdbaf617c25d5_wm.jpg)
Szeljak szerint ezek a tárgyak mégis több jelentéssel bírnak az egyszerű szemétnél. “Pár nap múlva vége a Sziget Fesztiválnak, iszonyatosan sok tárgy marad itt, és lehet rá mondani azt, hogy szemét, de azt is, hogy itt volt egy fesztivál, és a tárgyakból rekonstruálni lehet azt, kik vettek részt rajta” – magyarázta.
Bele kell férniük egy hátizsákba
Szeljak szerint a menekültek rengeteg tárgyat hagytak maguk mögött, sokat azért, mert megrongálódtak, másokat a helyhiány miatt. “Nekik át kell gondolni, hogy mik fontosak, mert bele kell férniük a hátizsákba, ráadásul gyalogolni kell, így nem lehet nehéz az a hátizsák” – mondta Szeljak. Ha útközben egy segélyszervezettől jobb ruhát vagy kevésbé használt cipőt kapnak, a régit eldobják, hisz nem vihetik magukkal.
“Nagyon sok tárgy volt, nekünk szelektálnunk kellett” – magyarázta Szeljak. Igyekeztek tárgytípusokat kiválogatni, és azok közül jellemző tárgyakat gyűjteni. Így jött össze végül pár nagyobb kategória. Íme:
![28381067583 293f641c3b b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504109_0a10783af6fdaa1c2b380298bccd9d88_wm.jpg)
Az egyik legkiemeltebb tárgy, amit találtak, az a gyodáról lelógó fekete muszlim női kendő volt (a képen alul). “A kerítésen fennakadva találtuk” – mondta Szeljak. Nem tudnak semmit a tulajdonosáról, de jellemző, hogy a menekültek ruhadarabokkal, hálózsákokkal próbálták magukat védeni a kerítés szöges részétől. Az pedig, hogy az iszlám vallásban fontos szerepet betöltő női fejkendő hátramaradt a kerítésnél, a kutatók szerint önmagában rengeteg kérdést felvet, például, hogy mit jelent a viselője számára a krízishelyzetben elvesztett fejkendő, aminek a hiánya a vallásban egyet jelent a leplezetlenséggel/meztelenséggel.
A kendő mellett a vitrinben látni még egy észak-afrikai szöveget, amely az utazáshoz hivatott lelki segítséget nyújtani, illetve egy kuvaiti segélyszervezet Macedóniában osztott zacskóját. A mellette lévő vitrinben még ennél is több tárgy bizonyítja, hogy a menekültek rengeteg országban megfordultak, mielőtt megérkeztek a magyar határhoz: vonatjegy, egy görög utazási iroda arab nyelven írt prospektusa és rengeteg SIM-kártya tartó.
![28893068012 4d1343a60b b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504117_37fdee3607740e8f69e1e4c92aa0f43f_wm.jpg)
Szeljak szerint jellemző, hogy mobiltelefont nem találtak, az ugyanis az egyik legfontosabb eszköz a menekültek kezében, azon keresztül tartják a kapcsolatot az otthoniakkal, és gyűjtik az információt az előttük álló útról. SIM-kártyát viszont muszáj időnként váltaniuk.
A kép jobb oldalán látszik egy angolul írt szöveg is. Ez egy feljegyzés, amit feltehetőleg egy szíriai fiatal írt, beszámolt a sorsáról, és arról, miért hagyta el az országát. Szeljak ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a fiatalember nem saját maga írta a feljegyzést, hanem valaki olyasvalaki, aki tudott angolul, és az egész amiatt készült, mert a fiatal szíriai maga nem tudott volna beszámolni az út során arról, hogy miért menekül.
![28381065993 9877772140 b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504119_d04bce768a159f9826518765739df7fb_wm.jpg)
A legtöbb tárgy, amit hátrahagyva találtak a határon, az üdítős flakon, PET-palack vagy energiaitalos doboz volt. “Ez arra utalhat, hogy a gyalogláshoz, útonlevéshez kell az erő, és azt valahogy pótolni kell” – magyarázta. Emellett rengeteg az úton használt tisztasági eszközt, illetve azok üres dobozait is megtalálták: fogkefét, fogkrémet, gyerekkenőcsöt és gyógyszert. Az utóbbi főleg fájdalomcsillapítókat jelentett.
![28893079092 8345c2b3cc b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504121_9d08451451d8a7893d25926a3c0f6be6_wm.jpg)
Külön gyűjtötték azokat a tárgyakat, amelyeket időtöltésre, szórakozásra használhattak a menekültek. Elhasználódott franciakártyát éppúgy látni, mint gyerekrajzot vagy cigisdobozt.
“Gyakran családokról van szó” – mondta Szeljak. A gyermekruhákat külön dobozba gyűjtötték, de a cipők között is látni gyermekcipőt.
![28378728754 bf6894ccb8 b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504137_18a7e02757961dccbdd725b0528f27f4_wm.jpg)
A férfiak nagyrészt farmert és pólót viseltek, a röszkei határ magyar oldalán ugyanakkor találtak egy díszített ruhát is, napszemüveggel. “Nagyon szépen össze volt csomagolva, összehajtva, férfi és női viselet külön egy zacskóban” – mondta Szeljak.
![28381076573 1fe828b652 b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504159_fd4646e2968e76104c8f8590dbd44bbb_wm.jpg)
De számos ruhadarabot találtak az Ásotthalom melletti erdőben is. Azon a helyszínen találták, ahol a határon átért menekültek megpihentek. Valószínűleg az éjszakát is ott töltötték, a családok a ruháikon aludtak a nedves földön. “Bekoszolódtak, nem volt lehetőségük mosni, talán ezért nem vitték őket tovább” – mondta Szeljak.
A kiállítás koncepciója szerint a nagyobb vitrinekben felhalmozták a tárgyakat, hiszen a határnál is egymás hegyén hátán találtak őket. A kisebb vitrinekben viszont kiemeltek egyet-egyet, azok ott már műtárgynak számítanak. Így került például külön vitrinbe egy cipő, amelynek leszakadt a talpa.
![28378731394 6c36e3c184 b](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1250/12504/125041/12504157_c22b5f963e6903df308aeb7a908e795a_wm.jpg)
A kiállítás a Sziget Fesztivál Sátor határok nélkül nevű helyszínén volt megtekinthető, a fesztivál után pedig tovább vizsgálják a tárgyakat, így egyelőre máshol nem lesznek láthatóak. Szeljak György azt mondta, a projekt folytatásaként menekültekkel szeretnének interjúkat készíteni arról, mit jelentettek számukra ezek és az az ezekhez hasonló tárgyak az utazásuk során.
A kutatást végezte: Kerék Eszter, Marton Ildikó, Szeljak György, Vörös Gabriella és Wilhem Gábor, valamint külsős szakértőként dr. Mihálffy Balázs. Az interaktív kiállítás a fenti kutatók mellett Foster Hannah Daisy, Földessy Edina és Joó Emese közreműködésével valósult meg.