Hiába küldik vissza, örökre egy listán maradnak Bayer Zsolttal

Már több tucatnyian "adták vissza" a pénzzel egyébként nem járó lovagkeresztjüket, tiltakozva Bayer Zsolt hasonló kitüntetése ellen (a listát itt olvashatja). És hogy miért tettük idézőjelbe a visszaadást? Azért, mert a hatályos törvények nem ismernek ilyet. 

És nem azért, mert a jogalkotóknak ne jutott volna eszébe ilyesmi, hanem mert szándékosan nem akartak lehetőséget adni a kitüntetések hivatalos visszavételére illetve visszaadására. 2011-ben, az állami kitüntetéseket szabályozó, azaz a 2011. évi CCII. törvény vitájában a KDNP-s Rubovszky György azt mondta, "a kodifikációs munka elkészítésénél hosszas vita folyt arról, hogy a Kossuth-díjnál, az állami díjaknál a ma hatályos eljárási szabályok ismerik a díjak visszavonásának a lehetőségét. (...) 

Mi szándékosan hagytuk ki ennek az eljárási lehetőségét ebből a törvényből,

meg kell találni azt a megoldást, ami ténylegesen a helyes eljárást biztosítja. Úgy ítéltük meg, hogy az az adminisztratív úton való lehetőség tulajdonképpen parttalan vitákat és értelmetlen oda-visszavágásokat eredményezhet".

Nem lehet visszavonni

Nem olyan régen, idén májusban Semjén Zsolt is ráerősített a kormányzati akaratra. Azt mondta, a kitüntetésekről szóló törvény alapvető szempontja, hogy az elismeréseket nem lehet visszavonni és nem lehet posztumusz odaítélni. Ez egyébként azért merült fel, mert a Jobbik azt akarta egy törvénymódosító javaslattal elérni, hogy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltektől vissza lehessen venni a kitüntetést.

A törvényben ennek megfelelően nincs passzus a visszaadásra/visszavonásra, de a végrehajtási rendeletekben sem találtunk erre utalást.

A 2011-es törvény előtt sem volt egyébként visszaadható egy kitüntetés, jogilag legalábbis. Egy 2010-es Bors-cikkből derül ki, hogy az akkori szabályok szerint csak a visszavonás létezett, ez ugyanolyan procedúrával járt, mint az odaítélés. Vagyis ha valaki írt a miniszterelnöknek egy levelet, esetleg a hivatal úgy ítélte meg magától, hogy a kitüntetett érdemtelen a díjra, akkor a kormányfő tehetett javaslatot az érdemrend visszavonására, amit aztán a köztársasági elnök hagyott jóvá - mondta akkor a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Később ez fel is merült Kertész Ákos vitatott mondatai miatt.

Keressük most is a KEH-et kérdéseinkkel, egyelőre nem érkeztek válaszok, de amint többet tudunk, frissítjük cikkünket.

Postára fogják adni a díjat

Megkerestük az első díjvisszaadót, Kaltenbach Jenőt is, hogy pontosan hogyan történt a dolog. Azt mondta, írt egy emailt a Köztársasági Elnöki Hivatalnak (KEH) - ezt nyilvánossá is tette - , de eddig semmi választ nem kapott rá. Kaltenbach azt is mondta, a sajtómegkeresésekre fenntartott címre küldte a levelet, mert más elérhetőséget nem talált hozzájuk a honlapon. 

"Ha nem válaszolnak, postára adom nekik a díjat" - mondta. Ő is megerősítette, hogy a díjjal nem járt pénz. Azt is mondta, hogy nem egyeztetett előtte és azóta sem senkivel, aki szintén visszaküldte a kitüntetését, nem is ismeri őket.

Felhívtuk Köllő Jánost is, ő kérdésünkre azt mondta, hivatalosan nem kereste a KEH-et. Ő Kertesi Gáborral és Varga Júliával együtt írt nyílt levelet, ennél többet egyelőre nem tettek, mert most egyikük vidéken van, "de ha visszajön, együtt postára adják majd a díjat" - mondta megkeresésünkre.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője azt mondta, "az is a véleménynyilvánításnak egy formája, hogy vannak, akik visszaadják a kitüntetésüket".

Visszaadók és visszautasítók régen is voltak

A törvény szerint nem számít állami kitüntetésnek, de 2013-ban a minisztérium által adott Táncsics-díjat Balog Zoltán visszakérte Szaniszló Ferenc újságírótól, aki vissza is adta azt. Mielőtt ezt megtette, tiltakozásul tucatnyi újságíró visszaadta a sajátját.  Így tett többek között Rangos Katalin és Bolgár György, Vince Mátyás, az MTI egykori elnöke, a HVG volt főszerkesztője, Horváth Zoltán, a lap egykori főszerkesztő-helyettese és Nej György, a Magyar Rádió egykori munkatársa.

A Szörényi Levente által alapított díjat, az Árpád-pajzsot Cselényi László, a Duna Televízió elnöke 2009-ben átvette, de aztán visszadta. A díjat jobboldali közszereplők kapták, például Lovas István újságíró és Morvai Krisztina jobbikos politikus. Cselényi azt mondta, „minél egyoldalúbb világnézetileg egy díj, értéke annál bizonytalanabb. Anélkül, hogy szándékomban állna a javarészt általam is nagyrabecsült kitüntetőket megbántani, úgy érzem, kilógok a sorból. Vagy úgy is mondhatnám: érdemtelennek tartom magam az Árpád pajzs birtoklására, ezért azt köszönettel visszajuttatom az alapítványnak".

Visszautasításból több is volt, az MTI évekkel ezelőtti gyűjtése szerint

• Blaskó Péter Gyurcsány Ferenctől nem akarta átvenni a Kossuth-díjat 2008-ban, később Orbán Viktortól megkapta.
• Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész a neki ítélt Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést elvi okokra hivatkozva utasította el 1995-ben. Azzal indokolta döntését, hogy "nem óhajt mosolygó szerepet vállalni egy olyan országban, ahol nőttön nő az elkeseredés, a szegénység, ráadásul ismét kétségbe vonják a keresztény kultúra létjogosultságát". Ő 1998-ban megkapta ugyanezt a kitüntetést.
• Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést nem vette át 2004-ben. Bugár Béla lépését azzal indokolta, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet.
•  Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozata kitüntetést utasította vissza 2005-ben, mivel a kitüntetés indoklásában nem szerepelt pénzügyminiszteri tevékenysége.
• Debreczeni József a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést nem fogadta el 2006-ban, mondván, hogy közszereplése, az ellenzéket bíráló hangú írásai és az a tény, hogy éppen a miniszterelnök portréján dolgozik visszatetszést szülhetne, a kitüntetés rontaná írásai hitelét - a szavahihetőségét.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)