Verik, alázzák a határátlépő menekülteket a magyar egyenruhások a Human Rights Watch szerint
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Egy 37 éves iraki férfi a 35 éves feleségével illegálisan belépett Magyarországra, és tíz kilométert sétált éjjel az esőben. Reggel egy falutól három kilométerre tudtak segítséget kérni, de a rendőrök segítség helyett elvették a táskájukat a telefonnal és pénzzel együtt, és további sétára kényszerítették őket a faluig – erről számolt be a család a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezetnek.
A HRW 30 menedékkérőt interjúvolt meg a július 5-én hatályba lépett törvényről, amely szerint vissza lehet fordítani Szerbiába a határ mentén elkapott határátlépőket. Egyik ezek közül ez a férfi volt.
Az iraki férfi azt is mondta, hogy a bokáját is kificamította, mégsem kapott segítséget, sőt, a feleségét és a gyereket is neki kellett cipelnie. A faluban rendőrautóba ültették őket, és azt mondták, kórházba viszik őket, és csak aztán mennek a táborba.
Boldogok voltunk. De hazudtak. A kerítéshez autóztunk, papírokat mutattak arról, hogy illegálisan jöttünk, és átnyomtak a kerítés ajtaján, vissza Szerbiába.
Mondtam nekik, hogy vigyenek egy magyar táborba, de csak annyit mondtak, „menjetek vissza Szerbiába".
Egy 39 éves afgán férfi a 28 éves feleségével és 3 hónapos gyerekével érkezett augusztusban. Állítása szerint a rendőrök paprikaspray-vel fújták le, miközben nyomták őket vissza Szerbiába. „Fenyegettek, aztán nevettek.”
Mondtam hogy a gyerek miatt ne fújjanak, de nem érdekelte őket. Fújtak.
Több menedékkérő arról is beszélt, hogy tonfával, ököllel ütötték, és rugdosták őket. A HRW-sek láttak fotókat sebekről, duzzanatokról, felszakadt bőrről és más sérülésekről, ami tonfás ütésre és kutyaharapásra utalnak. Összesen 12, migránsok elleni erőszakos esetet dokumentáltak. A menekülteket állításuk szerint egyenruhások verték meg.
Három esetben mondtak a menekültek olyat, hogy a rendőrök felvették, ahogy visszanyomják őket Szerbiába, és bár a videózás ideje alatt normálisak voltak velük, amikor már nem forgott a kamera, akkor erőszakossá váltak.
A szervezet civilekkel is beszélt, például az ENSZ menekültügyi szervezetével, emberi jogi ügyvédekkel és aktivistákkal. A meginterjúvoltak között kilenc gyermekes család volt, négy kísérő nélkül gyerek, egy idős ember és egy fogyatékkal élő. Mindannyian az új törvény hatálybalépése után léptek be az országba, és visszafordították őket. A HRW beszélt hat olyan családdal is, amelyek heteket vártak, hogy beléphessenek Magyarországra.
A HRW emlékeztet arra, hogy egy júliusi jelentésben is hasonlókat állapítottak meg, de a magyar kormány visszautasította az állításokat, és nem vizsgálta ki az ügyeket. A jogvédő szervezet augusztus 23-án megkereste a bevándorlási hivatalt és a Belügyminisztériumot, de nem kapott válaszokat.
Borzasztó körülmények között
A HRW összefoglalója szerint Magyarország sok sérülékeny menekültet várakoztat rossz körülmények között hetekig a határon, mire beengedik őket az országba, hogy beadhassák a kérelmüket.
A HRW emlékeztet, hogy, Magyarország felső korlátot vezetett be az országba belépő menekültek számát illetően, és egy új jogszabály értelmében július 5-től a határ mentén vissza is lehet fordítani a jogtalan határátlépőket. Emiatt a különösen sérülékeny embereket is visszaküldik a szerb határra, hogy ott várakozzanak.
„Különösen kegyetlen a már az országban lévőket visszakísérni – mondta Lydia Gall, a HRW régiós kutatója. – Magyarországnak időben hozzáférést kellene biztosítania a menekültügyi ellátórendszerhez, és speciális szabályokat kellene alkalmaznia a sérülékeny csoportokra, hogy emberségesen kezelje őket.”
A jogvédő szervezet közleménye szerint a 2015. szeptemberi törvény megkülönbözteti a sérülékeny csoportokat, például a gyermekes családokat, az időseket, betegeket, a kísérő nélküli gyerekeket, és a fogyatékkal élőket. Nekik nem a tranzitzónában kell várakozniuk, amíg elbírálják a kérelmüket, hanem a magyarországi fogadóintézményekben.
Ez a gyakorlat változott meg a júliusi módosítással, a visszafordítást illetően ugyanis nincsenek kedvezményezett csoportok, mindenkit visszaküldenek a szerb határon, hogy várjanak a sorukra, és akkor lépjenek be, ha sorra kerülnek. A két tranzitzóna egyenként naponta 15 menekültkérelmet bírál el.
A BM visszautasítja
Cikkünk megjelenése után a Belügyminisztérium az MTI-n keresztül azt közölte, hogy a "bevándorláspárti szervezet" nem először támadja Magyarországot, korábban a magyar határzár építését és a kormány illegális bevándorlás elleni intézkedéseit is támadta.
Azt írták, hogy most a magyar rendőrség és a bevándorlási hivatal lejáratására tesz kísérletet a szervezet. A BM hangsúlyozta: a rendőrök és katonák törvényesen, az unió és a magyar jogszabályok szerint védik Európa schengeni határait. "A rendőrség a törvényesség, a szakszerűség és az arányosság elvének betartásával hajtja végre intézkedéseit, különös figyelemmel az illegális bevándorlókkal szembeni emberséges, emberi méltóságukat tiszteletben tartó bánásmódra" - olvasható a közleményben.
Közölték továbbá: nem zaklatják a migránsokat, a jelentős számban kísérő nélkül érkező gyermekek védelemben, egészségügyi ellátásban, oktatásban részesülnek, az arra ténylegesen rászorulókkal humánusan járnak el, a határon és az ország területén várakozók méltányos eljárásban részesülnek. A tárca ugyanakkor elvárja, hogy a migránsok betartsák az Európai Unió és Magyarország jogszabályait - írták.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.