Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sokkal többe került a migránsellenes harc, mint a kormány állította

DSC 8178
2016.10.05. 15:23
8,6 milliárdos kvótakampányt emleget a kormány, pedig a migrációellenes kommunikációs harcára költött összeg eléri minimum a 14 milliárdot. És még mindig vannak fehér foltok.

Nem sajnálja a milliárdokat a kormány a migránsellenes harcához. A kvótanépszavazás előtt folyamatos volt a vita, hogy mennyit költ a kormány a kampányra. Rogán Antal végig azt mondta, hogy majd a szavazás után összesítik az adatokat, és ezután közlik a pontos összeget.

Kedden azután az Indexnek el is küldték, hogy „a népszavazással kapcsolatos tájékoztató kampányokra és politikai hirdetésekre” 7 milliárd 493 millió forintot költött, a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok pedig bruttó 1 111 250 ezer forintba kerültek.

A kormány közlése szerint tehát a kampány bruttó 8,604 milliárdba került. Ehhez azonban a kormány nem számolta hozzá azokat a költéseket, amelyeket a népszavazási kampányt megelőzően fizetett ki. Ezek hivatalosan nem is kapcsolódnak a referendumhoz, hiszen a „migrációval összefüggő kommunikációs feladatok" ellátására fizették ki. Ugyanakkor nem kétséges, hogy például az „Üzenjünk Brüsszelnek...” plakátkampány a népszavazás felvezetése volt.

Orbán Viktor idén februárban jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a kormány a kvótáról. A migrációról szóló „tájékoztatás”, vagyis a menekültek elleni kormányzati kampány ugyanakkor már tavaly júniusban elkezdődött.

Összegyűjtöttük, hogy a kormány tavaly nyár óta mennyi pénzt szánt csak a migránsok elleni kampányra. A felsorolásban a korábbi sajtóhírekre, kormányzati nyilatkozatokra támaszkodtunk, illetve azokra a közlésekre, amelyet a kormány például Harangozó Tamás MSZP-s képviselő közérdekű adatigénylésére kiadott. 

Bruttó összegeket tüntettünk fel mindenhol, hiszen a kormánynak ennyit kell valóságosan kifizetnie. (Az áfabevételek egy része persze később visszafolyhat majd a költségvetésbe.)

  • 960 millió a migrációról szóló nemzeti konzultáció lebonyolítására – 2015. május
  • 381 millió a „Ha Magyarországra jössz...” kampányra – 2015. június
  • 381 millió az „Emberek döntöttek” kampányra – 2015. szeptember
  • 1,016 milliárd forint a külföldi (afganisztáni, szíriai) plakátokra – 2015 ősze
  • 1,524 milliárd forintos keretszerződés a „migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására” – a 2015. novembertől 2016. február végéig terjedő időszakra
  • 3,916 milliárd a „migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására” – 2016. márciustól augusztusig, keretszerződés
  • 1,016 milliárd forint a fenti keretszerződést kibővítve, meghosszabbítva augusztus végéig. 

Ha jól értelmezzük, a fenti összegeket különítette el és költötte el a kormány a hivatalos kampány kezdete előtt.

Ez összesen 9,149 milliárd forint 2016 augusztusáig.

És csak ezután indult be a népszavazási kampány hivatalosan. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az MSZP-s Harangozó Tamás adatigénylésére azt írta szeptember 21-én, hogy két szerződést kötött augusztusban a kormányzati kommunikációs feladatok elvégzésére a Csetényi Csaba (Rogán Antal szomszédja) tulajdonában lévő Network 360 Reklámügynökség és Affiliate Networkkel:

  • 2016. augusztus 1-i kezdődátummal bruttó 2,4 milliárd forintért (kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz),
  • 2016. augusztus 19-i kezdődátummal bruttó 2,54 milliárd forintért (a népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósításával kapcsolatos feladatok).

Ez tehát majdnem 5 milliárd forint (4,94 milliárd).

A kormány az Indexnek kedden küldött válaszában egy eddig még sehol nem szereplő összeget, 8,6 milliárdot írt arra a kérdésre, hogy mennyibe került összesen a „Tudta?” és a Ne kockáztassunk! kampány. Ebből 1,2 milliárd ment a levelekre, 7,4 milliárd a kampányra és a hirdetésekre.

Az egyelőre nem világos, hogy a korábbi keretszerződésekből melyik költéseket számolta hozzá a kormány ehhez a 8,6 milliárdhoz, esetleg kötött-e új, eddig a nyilvánosságra ismeretlen szerződéseket. Erről szóló kérdéseinket feltettük Rogán Antal minisztériumának.

(Frissítés: megérkezett a tárca válasza, eszerint "az említett két szerződés beleértendő ebbe az összegbe".)

Harangozó keresi a hiányzó 2,5 milliárdot

Az MSZP-s Harangozó Tamás arra gyanakszik, hogy a kormány az utolsó pillanatban újabb szerződéseket kötött. A szocialista képviselő a közleményében azt írta: Rogán Antal minisztériuma a szeptember 21-én megválaszolt adatigénylésében azt írta, hogy „a kampány összköltsége mintegy 6,5 milliárd forint”. A kérdésünk egyszerű: hol a hiányzó több mint 2,5 milliárd forint? Szeptember 21. és október 2. között az eredménytelenségtől tartva még kiszórtak az ablakon több mint 2,5 milliárd forintot?” – tette fel a kérdést Harangozó.

Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján azonban vonhatunk egy mérleget. A kampány előtt 9,1 milliárdot, a kampányban pedig szerződéssel igazolhatóan 4,9 milliárdot szánt a kormány a migránsellenes kommunikációjára.

Ez 14 milliárd forint, amelyet 2015 tavaszától elköltött a kormány a bevándorlást érintő kommunikációjára.

És ebben nincs benne az a nagyjából 4,5 milliárd forint, amit a népszavazás technikai lebonyolítására kellett költeni (szavazólapok, szavazatszámlálók díjazása stb.).

FRISSÍTÉS!

A Kormányzati Tájékoztatási Központ cikkünk megjelenése után így reagált a megjelent összegekre:

"A népszavazással kapcsolatban megjelent társadalmi célú reklámok és politikai hirdetések összköltsége nettó 5,9 milliárd forint. Azért indokolt a nettó összegek használata, mivel az Áfa visszakerül a költségvetésbe. Ehhez hozzáadódik a tájékoztató kiadványok és a postai levelek 875 millió forintos költsége. Ez minden, a népszavazás kezdeményezése után megvalósult kommunikációs kampány költségeit magában foglalja.

Erős túlzásnak tartjuk, ha a 2015-ös kiadásokat a népszavazás költségvetéséhez sorolják, mivel a kormány 2016-ban kezdeményezte a referendumot."