Magányos robbantóból már volt egy, őt is elkapták

A rendszerváltás óta elég sok robbantásos bűncselekmény történt Magyarországon, egy jelentős részénél nem lett meg az elkövető. Ezért is bravúr, hogy a Teréz körúti robbantásnak már van gyanúsítottja, és úgy tűnik, bizonyítékok is vannak ellene, bár ezeket a hatóságok még nem hozták nyilvánosságra. A Teréz körúti robbantással kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón a nyomozó ügyészség meglehetősen óvatos, mondhatni visszafogott volt. Kevés információt közöltek a nyomozás érdekeire hivatkozva, de az kiderült, hogy egyetlen egy embert, egy fiatalt gyanúsítanak a robbantással. A feltételezett elkövető családi hátteréről az Index is kiderített néhány dolgot. 

Nagy valószínűséggel tehát egy magányos elkövető a gyanúsított, akinek a motivációjáról egyelőre semmit nem tudunk. Ennyiben biztosan hasonlít az eset arra a húsz évvel ezelőtti ügyre, amikor egy robbantó tinédzsert fogtak el. Az akkor 17 éves B. F.-et ketchupos robbantónak nevezte el a sajtó. „Sok hónapon át csak nyomoztunk az után, aki az egyik élelmiszerüzletben egy ketchupos flakonba rejtett bombát. Szerencsére az nem robbant fel, mert a dolgozók kiszúrták, hogy valami kilóg az üvegből. Aztán a piliscsabai buszon robbantott újra, akkor életveszélyes sérültjei is voltak a támadásnak. Végül, miközben október 23-ra újabb merényletet tervezett, elkaptuk” – évekkel ezelőtt így emlékezett vissza az egyik nyomozó. Szakértők szerint ha a buszos robbanás pillanatában zárva lettek volna az ajtók, akkor sokkal súlyosabb tragédia is bekövetkezhetett volna.

B. F. a letartóztatása után bevallotta, hogy korábban fegyverrel próbálta megszerezni egy esztergomi bolt bevételét, de nem jött össze neki. Ezenkívül megzsarolt három esztergomi vállalkozót, a busz felrobbantását az ő megfélemlítésükre követte el. B. F.-et is csak azután tudták azonosítani, hogy a zsarolási ügyet felderítették. 

A robbanószerkezeteket maga gyártotta, az ahhoz szükséges tudnivalókat könyvekből sajátította el. A tárgyaláson azt mondta, csak részben érzi bűnösnek magát, de arra, hogy miért csak részben, nem tudott érdemleges választ adni.

Szakértők szerint B. F. személyiségzavarban szenvedett, fantáziája kóros volt, de átlagon felüli értelmi képességekkel rendelkezett.  Többes személyiség volt. „Az átmenet egyikből a másikba hirtelen, stressz hatására következik be, s az eredeti személyiség rendszerint nem tud a többi létezéséről. Az alapszemélyiség a hétköznapi, iskolába járó; a másik az, aki a bűncselekmények elkövetésére rávette; a harmadik az utasításokat végrehajtó, robbantó; s a negyedik az olvasott vegyészzseni” – olvasható egy évekkel korábban, a szakvéleményeket összegző cikkben.

B. F.-et végül tizennégy év börtönre ítélték. Már szabadlábon van. 

A Teréz körúti robbantóról egyelőre nem tudni, honnan tanulta a bombakészítést, de ahogy a ketchupos robbantó, úgy ő is elsajátíthatta ezt a tudását autodidakta módon. Az is közös bennük, hogy mindketten folytatásra készültek – legalábbis a Teréz körúti robbantóval kapcsolatban erre utalt az ügyészség. B. F.-nél ez úgy derült ki, hogy az otthonában berendezett minilaborból előkerültek a robbanószerkezet gyártásához használt vegyszerek, kellékek, szakmai leírások.

Nem ritka, hogy fiatalok kísérletezgetnek otthon bombakészítéssel, néha ennek tragédia a vége. Évekkel ezelőtt egy 18 éves hódmezővásárhelyi fiatal akart otthon egy internetes leírás alapján csőbombát fabrikálni, de a bomba felrobbant, ő pedig meghalt. 

Több olyan robbantás is történt a kilencvenes években, amelynél nemcsak a tettest vagy tetteseket nem találták meg, de még az indíték is homályban maradt. Máig nem lehet tudni, hogy ki és miért robbantott 1994-ben a Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusánál, az Országház 19-es kapujánál, a szegedi Rókus-templomnál vagy éppen 1996 őszén a fővárosi zsinagóga közelében. Ahogy azt sem, hogy ki robbantott 1997-ben és 1998-ban több pártirodánál. Bár az elkövetők nem lettek meg, de később kiderült, hogy ezekhez a robbantásokhoz a szlovák titkosszolgálatnak lehetett köze, amelyik így akarta destabilizálni az akkoriban a NATO-ba igyekvő Magyarországot. Nem sikerült megtalálni azt a tettest sem, aki két évvel ezelőtt egy budapesti banknál robbantott. 

És voltak sikeresen megoldott ügyek is. Évekkel később, de sikerült felgöngyölíteni az Aranykéz utcai robbantást, ahogy azt a társaságot is elkapták, amelyik hígítós palackot robbantott az egykori titokminiszter, Szilvásy György házánál. 2003-ban pedig a Nyugati pályaudvarnál, a villamoson robbant fel egy hátizsák. A detonációt a hátizsákba rejtett, aceton alapú szer okozta. A hátizsák tulajdonosa, egy férfi, a rendőröknek azt mondta: azért hordott magánál robbanóanyagot, mert támadástól tartott, és így akart védekezni. Abban a robbanásban ketten súlyosan, hatan könnyebben sérültek meg.