'56-os plakátügy: Schmidt Mária találkozna Pruck lányával

Készen állok arra, hogy személyesen találkozzam Önnel és megbeszéljük, hogy miképpen tehetünk közösen azért, hogy 1956 emlékét ápoljuk és megadjuk minden akkori hősnek és áldozatnak az őt megillető tiszteletet! Rendelkezésére állok abban is, hogy ezt a kérdést megnyugtató módon tisztázzuk, és a lezárás után a közvéleményt tájékoztassuk!

− írja Schmidt Mária az '56-os Emlékbizottság vezetője nyílt levelében. De miről is van szó?

A plakátügyet talán már tényleg nem kell bemutatni: '56-os óriásplakátok egyikén Dózsa László nevét írták egy képhez, amelyről több bizonyíték mutatja azt, hogy az Pruck Pál, mint az ellenkezőjét. Sőt, ellenkezőjére egyetlen "bizonyíték" van Schmidt szerint: az, hogy Dózsa László azt mondja, hogy ő az.

Pruck Pál lánya nyílt levélben kérte, hogy tisztázzák Schmidték a képet és a nevet, amire válaszul Schmidt nyilvánosan alázta meg a már halott Pruckot majd rúgott bele annak ma is élő családjába. Ezt szóvá tette Pruck lánya, amelyre újabb nyílt levélben reagált Schmidt, amelyben azt írja, személyesen is megbeszélné a dolgot Pruck lányával, de újra elismételte álláspontját.

Schmidt mai nyílt levelében azt írja, nem vonja kétségbe, hogy az Csőkéné Pruck Erika édesapja szerepet vállalt az 1956-os forradalomban, de az Emlékbizottság vezetője szerint Pruck 30 évvel ezelőtti, az akkori szocialista propagandatermékekben tett nyilatkozatain kívül semmilyen tény nem támasztja alá, és a nyilatkozatai alapján úgy tűnik, inkább mint balhés gyerek sodródott az '56-os eseményekbe. 

Erre mondta az '56-os intézet vezetője, Rainer M. János, hogy igaz, hogy Pruck Pál forradalmi tevékenységéről a volt titkosrendőrség archívumában egyetlen irat sem maradt, de az is igaz, hogy Dózsáéról sem.

Schmidt azt is kifogásolja, hogy Pruck nem beszélt a történetéről a rendszerváltás után sem, és a család sem jelentkezett a képért. Kétségtelen, hogy Dózsa László beszélt, jó sokat - aminek nagy részét Eörsi történészként cáfolta -, de arról, hogy a fotón ő szerepelne, Dózsa sem beszélt soha, Schmidt maga írja, hogy néhány évvel ezelőtt jelentkezett Dózsa, hogy aláírjon valami papírt, hogy ő az.

Schmidt valamilyen furcsa okból azt is felhozza, hogy az amerikai fotós azt írta, hogy 15 éves a kis Pruck, pedig 13 éves volt akkor. Olyan, mintha Schmidt elfelejtené, hogy Dózsa László sem 15 volt a kép készültekor, hanem 13, a 14. életévét az év decemberében töltötte.

Schmidt szerint, aki tisztázni szeretné, hogy valójában ki van azon a fotón, az 1956 emlékét mocskolja be, a forradalomba vetett hitet rombolja le. Itt valamiért megfeledkezik nemcsak arról, hogy boldog ölelkezéssel tüntette ki Pozsgay Imrét "a nagy rendszerváltót", hanem arról is, hogy ez a kormány képes volt megcsinálni azt, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján léptessen elő a köztársasági elnök részvételével egy egykori III/II-es operatív tisztet.