Koronavírus adatok

2021. dec. 01.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
3 °C
8 °C

Megállapodott a Fidesz és az LMP az alkotmánybírákról, Sulyok Tamás lesz az elnök

2016.11.17. 10:56 Módosítva: 2016.11.17. 13:06
Négy alkotmánybíró-jelöltben és az Alkotmánybíróság új elnökében is megállapodott a Fidesz–KDNP és az LMP. Az Index korábbi információinak megfelelően Kövér László házelnök a testület új vezetőjének a jelenlegi elnökhelyettest, Sulyok Tamást javasolja. Az új bírákról várhatóan jövő héten már szavaznak is, és mivel az LMP-vel megvan a kétharmad, a kormánypártoknak a többi ellenzéki pártra nem is lesz szükségük.

Egy lassan egy éve húzódó egyeztetés végére került pont a parlamenti pártok között. A Fidesz–KDNP megállapodott az LMP-vel az új alkotmánybírák személyében, és abban is, ki legyen a testület új elnöke.

Az alkotmánybírák megválasztásához kétharmad kell, ez pedig tavaly óta hiányzik a Fidesznek, így kénytelen az ellenzékkel egyeztetni a kérdésben. A Fidesznek két szavazat kell, így elég csak egyetlen frakcióval megállapodniuk. Az MSZP-vel és a Jobbikkal nem sikerült, az LMP-vel viszont most megszületett a megállapodás – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Az Alkotmánybíróság (AB) hiányzó bírói helyeire a következők a jelöltek, megválasztásuk a frakciók megállapodása miatt szinte biztosra vehető:

  • Marosi Ildikó, a Kúria bírája
  • Horváth Attila jogtörténész,
  • Schanda Balázs alkotmányjogász,
  • Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes

A három frakció közös jelöltjeiről – akik elfogadták a felkérést – várhatóan kedden szavaz az Országgyűlés.

A testületnek tavasz óta nincs elnöke, de ezúttal az ő személyéről is megegyezés született. Korábbi információinknak megfelelően hétfőn

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Sulyok Tamás jelenlegi elnökhelyettest jelölte a posztra.

Sulyok Tamást a parlament 2014 szeptemberében választotta az AB tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látja el az elnöki jogköröket.

Az LMP nem a zsákmányszerzésre törekedett

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a sajtótájékoztatóján azt mondta, jelentős aggályok merültek fel az Alkotmánybíróság jövőbeli munkája miatt. Idén a 15-ből négy bírónak járt le a megbízatása. 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az AB, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján

a testület elvesztette alkotmánybíróság jellegét.

Szerinte lelassult a testület működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna. 

Hadházy Ákos tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal. Szerinte a jelenlegi helyzet csak a kormánynak jó, de remélik, a négy új bíró megválasztásával nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek.

Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. A jelöltek kiválasztásának szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt. Nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát. 

Schiffer András tárgyalta le

Az LMP részéről nemcsak Hadházy Ákos társelnök, hanem Schiffer András volt frakcióvezető is részt vett a tárgyaláson. Bár Schiffer hátrébb lépett a politika frontvonalából, és a parlamenti mandátumáról is lemondott, azért ment el az egyeztetésre, mert korábban ő kezdte azt el.

Schiffer András azt mondta az Indexnek, hogy tavaly decemberben már tárgyaltak a parlamenti frakciók az új alkotmánybírákról, és

februárban majdnem meg is született az egyezség – ugyanerről a négyesről.

Ám a Fidesz végül nem bólintott rá, feltehetően azt gondolták, hogy a jobbikosokkal jobb kompromisszumot köthetnek. 

Májusban szintén volt egy tárgyalási kör, ám akkor sem sikerült megegyezni, míg végül most ősszel a Fidesz rábólintott az LMP feltételeire. Schiffer szerint számukra az volt a lényeg, hogy az összes alkotmánybíró elfogadható legyen. Tehát az LMP nem akart belemenni egy olyan felállásba, hogy mindenki külön jelöl, aztán megszavazzák egymás jelöltjeit. 

A most szóban forgó négyes közül talán Horváth Attila van a legtávolabb az LMP-től, a jogtörténész a Morvai Krisztina-féle Civil Jogász Bizottság tagja is volt, korábban a Jobbik is elfogadhatónak tartotta. 

Háborog a Jobbik, az MSZP és a DK is

A többi ellenzéki párt is reagált a megállapodásra. Röviden összefoglaljuk:

  • MSZP: Puccsszerű a választás. Az MSZP szerint puccsszerű a keddre tervezett alkotmánybíró-választás, azon a szocialisták nem is vesznek részt, és sajnálják, hogy az LMP ehhez a nevét adja. Az LMP ma bebizonyította, hogy titokban a Fidesz kottájából játszik – mondta Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes.
  • DK: Kollaboráns az LMP.  A DK szerint „az a párt, amely részt vesz az orbáni önkény fenntartásában, nem különutas, hanem kollaboráns”.  Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke szerint akik Tusnádfürdőn odaülnek Orbán mellé, majd egyetértenek a kormánnyal az „álnépszavazási kérdésében, és még az AB megszállva tartásában is segédkeznek, azokat a DK a továbbiakban nem tudja ellenzékieknek tekinteni.
  • Jobbik: Fidesz–LMP-paktum köttetett. A Fidesz és az LMP paktumot kötött az alkotmánybírák jelölése ügyében. A Jobbik már korábban kiszállt a tárgyalási folyamatból, és abba a jelenlegi korrupt, antidemokratikus és elvadult politikai helyzetben nem is kívánt visszatérni” – írta a párt.