Iskolaelhagyásra ösztönöz a közmunka

Bár korábban a nyilvánosság előtt több alkalommal is tagadta, most beismerte a kormányzat, a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket –  írja a Magyar Nemzet annak a cselekvési tervnek az alapján, amit a köznevelési államtitkárság készített a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséért.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati stratégia szerint a szegényebb szülőket az motiválhatja arra, hogy kivegyék gyermeküket a szakképzésből, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. A cselekvési terv azt is leszögezi: a fejlett országokat tömörítő OECD szerint a középfokú iskolai végzettség az a minimum, amely szükséges a XXI. században a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, illetve az aktív felelős állampolgársághoz.

„Azok az országok, ahol a lakosság viszonylag nagyobb hányada alacsonyan képzett, kevésbé versenyképesek, a versenyképességi rangsorban fokozatosan lemaradnak. Erre Magyarország is példa” – állítja a dokumentum. Emiatt ugyanis széles rétegek maradnak a munkaerőpiacon kívül, akiknek eltartása jelentősen megterheli a szociális ellátórendszert és az állami költségvetést, ami további korlátot jelent a gazdasági növekedésben.

A tanulmányból az is kiderül, hogy Magyarországon még mindig drámaian magas az iskolapadot elhagyó fiatalok száma. Egy módszertani kísérlet alapján 2014 februárjában az oktatási rendszerből csak abban az egyetlen tanévben több mint 42 ezer gyerek morzsolódott le. Közülük több mint 25 100 diák saját döntése alapján szakította meg tanulmányait, miután betöltötte 16. életévét, és már nem volt tanköteles.

A cselekvési terv azt a következtetést is levonja: az adatokból jól látható, hogy a tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett középfokú végzettségi szint megszerzése nélkül szűnjön meg. A lemorzsolódás egyébként főként a szakképzést érinti: az iskolát idő előtt elhagyó gyerekek közel 47 százaléka a szakiskolákból tűnt el (új nevén: szakközépiskola), míg 33 százalékuk a szakközépiskolákból (új nevén: szakgimnázium).

Az oktatási rendszerből kieső több mint 42 ezer diák száma ahhoz viszonyítva is óriási, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adatai szerint a 2013–2014-es tanévet még 308 ezren kezdték meg nappali rendszerű szakképzésben - írja a Magyar Nemzet.