Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Kémek és bűnözők is kihasználhatták a magyar vízummutyit

magyarorszag budapest oroszok kepeslap
2017.02.10. 07:13
Másfél éve nyomoz a rendőrség hivatali visszaélés gyanúja miatt a moszkvai magyar vízummutyi ügyében, de még mindig nincsen gyanúsított – tudta meg az Index. Biztonsági források szerint a korrupt rendszert akár külföldi titkosszolgálatok és szervezett bűnözői körök is kihasználhatták – a magyar hírszerzés orra előtt. Ezt a gyanút erősíti, hogy voltak olyan orosz örömlányok, akik így szereztek vízumot.

Orosz bűnözők, az általuk futtatott örömlányok és ellenérdekelt külföldi titkosszolgálatok is kihasználhatták, hogy a moszkvai magyar nagykövetségen évekig működött egy olyan vízumgyár, ahol több ezer schengeni vízumot szerezhettek oroszok mindenféle ellenőrzés nélkül. Ahogy azt megírtuk, a 2013 decemberében készült külügyi vizsgálati jelentés szerint csak annak az évnek az első felében közel négyezer olyan orosz állampolgár kapott így vízumot, akikről azt se tudták, hogy valójában kicsodák és mivel foglalkoznak, de az biztos, hogy az úti céljuk hamis volt. A „vízumgyár” működtetésében kulcsszerepet játszott Kiss Szilárd egykori agrárattasé és egy érdekeltségébe tartozó borászati cég, de felbukkant a Tarsoly Csaba vezette Quaestor is. A rendszer éveken át működhetett úgy, hogy annak haszonélvezői a konzulokat nyomásgyakorlással, esetenként fenyegetéssel bírták rá az együttműködésre.

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó biztonsági források arról beszéltek, hogy a  szakmai nyelven „visa shoppingnak” is nevezett vízummutyi egyértelműen kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Gyakran így próbálnak ugyanis üzleti vízumhoz jutni egyrészt ellenérdekelt titkosszolgálatok hírszerzői, másrészt olyan orosz szervezett bűnözői körök, amelyeknek emberei az Európai Unióba akarnak bejutni. Márpedig azzal, ahogyan a moszkvai követségen adogatták a vízumokat, a magyar hatóságok akarva-akaratlanul, de az orosz titkosszolgálatok külföldi műveleteihez is nyújthattak logisztikai támogatást. És bűnözőknek. 

Arról, hogy Kiss tevékenységéről az orosz szolgálatoknak tudniuk kellett, már 2015-ben írtunk. „Azzal, hogy agrárattaséként Kissnek papíron egyszerre több cége is lehetett Magyarországon és Moszkvában egyaránt, további vállalkozásokat pedig strómanokon keresztül irányított, minden íratlan diplomáciai szabályt felrúgott, hiszen így lényegében a magyar állammal a háta mögött saját magáért is lobbizott. Több, egykoron Moszkvában dolgozó magyar diplomata is azt állította az Indexnek, ezeknek az íratlan szabályoknak a megsértése zsarolhatóvá tesz egy diplomatát, Kiss például nem sérthette volna meg ezeket az orosz titkosszolgálat jóváhagyása nélkül” – írtuk akkor.

Az is nemzetbiztonsági kockázat, hogy a vízumgyár működtetői a konzulokra nyomást gyakoroltak, esetenként fenyegették őket azzal, hogy ha nem csinálják, amit kérnek tőlük, akkor az állásukkal játszanak. Ennek a fenyegetésnek az elhárítása a magyar polgári titkosszolgálatok közül az Információs Hivatal (IH) feladata, nekik a dolguk az úgynevezett kolóniavédelem, azaz a magyar diplomáciai testületek védelme.

De úgy tűnik, hogy a kolóniavédelemben az IH egyszerűen csődöt mondott.

A külföldi nagykövetségen dolgoznak olyanok, akiket az IH küld ki, így ha másnak nem, legalább a követség biztonsági tisztjének fel kellett deríteni, mi folyik a vízumkiadások körül. Ez már csak azért sem lehetett nehéz feladat, mert a belső jelentés szerint  a konzuli osztály  már 2012-ben jelezte a visszaéléseket, mégsem történt semmi, sőt, később még több vízumot adtak ki jogosulatlanul. Persze közel sem biztos, hogy minden vízumügyintézőt fenyegetni kellett. Korábban már írtunk róla, hogy az egyik vízumügyintéző később Kiss Szilárd egyik exportcégében is felbukkant. 

A követségi munkatársak védelmét is ellátni hivatott IH egyébként 2012 szeptemberéig az akkor még Martonyi János vezette Külügyminisztérium felügyelete alá tartozott. Ezután átkerült a Miniszterelnökséghez, onnantól kezdve Lázár János lett a hírszerzés vezetője is. Tehát azokról az esetekről, amelyek 2012 és 2013 között történtek és amelyek a belső vizsgálati jelentésben is benne vannak, már a Lázár vezette hírszerzésnek is tudnia kellett. Ezzel kapcsolatban szerdán kérdéseket küldtünk el a Miniszterelnökségnek, de ezekre még nem érkezett válasz. 

Lázár egyébként csütörtökön úgy reagált a vízummutyira, mintha Magyarországnak édes mindegy lenne, hogy más tagállamokba a magyar hatóságok asszisztálásával juthatnak be nemzetbiztonságilag kockázatos figurák. Szerinte ugyanis azért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot a több ezer orosz állampolgárnak eladott vízum, mert azzal nem Magyarország, hanem más uniós tagországok területére léptek be.  De a kancelláriaminiszter érvelése azért is sántít, mert nemcsak az nemzetbiztonsági kérdés, hogy mi a bűnözők úti célja, hanem az is, hogy kik segítik őket. Márpedig ez esetben magyarok segítették őket anélkül, hogy ezt a hírszerzés megakadályozta volna.

De nem csak a hírszerzés bénázhatta el a kolóniavédelmet, hiszen a belső vizsgálat elkészülte után Martonyi János akkori külügyminiszter sem tett feljelentést, noha ez hivatalból kötelessége lett volna. Kerestük Martonyi Jánost is, de ő sem reagált a megkeresésünkre. 

Szijjártó Péter szerdai cikkünk megjelenése után azt mondta, hogy a visszaéléseket feltáró dokumentumot eljuttatta a rendőrségre. Sajtótitkára érdeklődésünkre később azt közölte, hogy a miniszter 2015 júniusában adta át a rendőröknek a dokumentumot. A rendőrség az Index megkeresésére közölte, hogy valóban 2015 nyarán kapták meg a dokumentumot, és hivatalból eljárást is indítottak.

Jelenleg hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.

De hiába tart a nyomozás most már másfél éve, még mindig nincs gyanúsítottja az ügynek. 

Több EU-tagállam nagykövetségeit is megkerestük. Arról érdeklődtünk, hogy a tagállamban buktak-e le olyanok, akik a moszkvai magyar vízumgyárból szerezték be az üzleti vízumukat, de érdemben eddig csak az olasz nagykövetség reagált. Az olaszok közölték, ők is csak a médiából értesültek a visszaélésekről. A többi követség nem kívánt reagálni az ügyben, más szervekhez irányítottak minket. 

Úgy tudjuk egyébként, hogy mindaz, ami a moszkvai magyar nagykövetségen zajlott, elég komoly belső konfliktushoz vezetett a hírszerzésért felelős IH és a kémelhárítással foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) között; forrásaink szerint a vita „felső szintekig” is eljutott. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar titkosszolgálatoknak voltak információi Kiss és körének bizniszeiről. Információnk szerint az AH részben erre is hivatkozva akarta átvenni a kolóniavédelmet az IH-tól, de végül minden maradt a régiben.  

Az ügy pikantériája, hogy Kiss Szilárd az AH által végzett nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott, kockázatokat tártak fel vele kapcsolatban, ennek ellenére agrárattasé lehetett, mert Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pozícióban tartotta. Fazekas ezt korábban azzal indokolta, hogy Kiss hozta a számokat, azaz orosz kapcsolatai révén jót tett az agráriummal. De ezt valójában nem igazolják a számok, a Kiss nevéhez köthető és látványosan beígért Magnit-beruházásból például semmi nem lett. Az más kérdés viszont, hogy Kiss mindeközben fontos emberekkel üzletelt, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel még egy közös orosz céget is csináltak, amit a polgármester eltitkolt a vagyonnyilatkozatában.  

„Valóban átestem a nemzetbiztonsági átvilágításon, valóban megbuktam, de köztudott, ha valaki több mint öt évet él külföldön, ráadásul Moszkvában, az már nemzetbiztonsági kockázat” – mondta tavaly nyáron egy interjúban az átvilágításáról Kiss Szilárd. 

És bár az Index 2015-ben többrészes cikksorozatban már feltárta, hogy súlyos visszaélések voltak Moszkvában, csak a most nyilvánosságra került belső vizsgálati jelentéssel nyert ez egyértelmű bizonyosságot. Igaz, a jelentést sem volt könnyű kiperelnie az államtól Szél Bernadett LMP-s politikusnak. 2014 márciusában egyszerű adatigényléssel fordultak a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM), de semmitmondó választ kaptak, mondván, a dokumentum egésze döntés-előkészítő anyag, ezért nem hozzák nyilvánosságra.

Ezután indított pert Szél, amit első körben elbukott, mert a bíróság 2015. augusztus végén kimondta: bár a KKM érvelése nem állja meg a helyét, de mivel büntetőeljárás van folyamatban az ügyben, annak jogerős befejeződéséig csak a büntetőeljárási törvény szerinti szűk nyilvánosság van. Azaz például csak az ügyben eljáró bíró ismerheti meg a dokumentum tartalmát. Szélék fellebbeztek, tavaly márciusban nekik adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla, kimondva, hogy a büntetőeljárásra nem elég hivatkozni. Végül tavaly novemberben a Kúria mondta ki a végső szót arról, hogy valóban nem döntés-előkészítő anyagról van szó, és semmi nem igazolja a „titkolózást”. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
5999 Ft
5100 Ft