Simán lehet, hogy csak az olimpiai döntés után lesz a népszavazás

Péntek délután adja le a Momentum Mozgalom azokat az aláírásokat, amelyeket a budapesti olimpiáról szóló népszavazáshoz gyűjtöttek az elmúlt egy hónapban. Egyelőre kérdés, meglesz-e a szükséges számú aláírás (a Momentum csak a leadáskor közöl újabb adatot), ám fontos tudni, hogy a jelenlegi keretek között mikor is számíthatunk magára a szavazásra, ha összejön a momentumosok által áhított érvényes 138 ezer.

A népszavazási törvény alapján kiszámoltuk, mikorra írhatják ki a referendumot, és arra jutottunk, hogy 

• ha minden testület és szervezet felpörgeti a dolgot, és a feljelentők is visszafogják magukat, akkor akár nyár elején is szavazhatunk. A Momentum májust is el tud képzelni, ez azonban az összes szereplő hatékony és gyors munkáját feltételezi, illetve nem számol a bírósági procedúrákkal.
• Valószínűbb - a CÖF szóvivője már utalt is rá -, hogy többen is jogorvoslatot nyújtanak be, és ha minden testület kihasználja a jogszabályban rendelkezésére álló időt, akkor nyár végére, szeptemberre, de akár októberre is kitolódhat a szavazás időpontja.

Ez utóbbi azért lenne érdekes, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeptember 13-án dönt a 2024-es olimpia helyszínről. Vagyis könnyen megeshet, hogy  a NOB-döntés utánra írják ki a népszavazást, amikor okafogyottá válhat az egész. (Ha például nem Budapest nyeri el a pályázatot.) 

Ha viszont Budapest kapná meg a rendezés lehetőségét szeptemberben, még nagyobb téttel bírna a szavazás, hiszen a budapestiek lényegében egy elnyert olimpia visszautasításáról dönthetnének. A kérdés ugyanis érvényes marad a NOB Budapestet esetlegesen kijelölő döntése után is:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?

Több ponton támadhatják meg

Az előbb azt írtuk, hogy nyár elején is lehet a népszavazás, de októberi időpont is elképzelhető, és jelenleg kiszámíthatatlan, milyen ütemben követik egymást az események. Ennek az az egyszerű oka, hogy a népszavazási törvény szerint a folyamat több pontján lehet kérni jogorvoslati eljárást (nem tudjuk megjósolni, lesz-e ilyen), illetve az egyes testületek gyorsaságát vagy lassúságát sem lehet megtippelni.

Most bemutatjuk a forgatókönyvet, mi következik az aláírások leadása után, és azért a lehetséges dátumokat is megtippeljük.

• Február 17-én, tehát most pénteken a Momentum leadja az összes összegyűjtött aláírást.
• A Fővárosi Választási Irodának 45 napja van az aláírások ellenőrzésére. Ennyi időre valószínűleg szükségük is lesz, mert minden szignót meg kell nézni, és ott kevesebb munkatárs dolgozik, mint a Nemzeti Választási Irodánál.  Számoljunk tehát azzal, hogy április 3-ra végeznek a munkával.
• Ha megvan a végeredmény, azt majd a fővárosi választási bizottság hirdeti ki hivatalosan, ám ezt meg lehet támadni. A CÖF szóvivője, ifj. Lomnici Zoltán pár nappal ezelőtt már belengette, hogy vitatja a bűvös 138 ezres határ megállapítását, a "meccs nincs lefutva". 
• A döntést 5 napon belül lehet megtámadni, és 5 napon belül kell  elbírálni a kifogást. Vagyis ha április 3-án a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) hoz is határozatot, azt április 10-ig lehet megfellebbezni, arról április 18-án (húsvét után az első munkanap öt nap letelte után) dönt legkésőbb az NVB. Majd azt május 3-ig lehet a Kúrián megtámadni és május 10-ig kell döntenie a Kúriának. De ezek az időpontok persze nem fixek, csak példaként írtuk.
• A procedúra végén a Kúria jogerős határozata számít, erről kell tájékoztatnia a fővárosi választási bizottságnak Tarlós István főpolgármestert 8 napon belül. Tehát május 18. körül járunk, ha nem sieti el az elnök.
• Tarlósnak a rákövetkező közgyűlésen be kell jelentenie a kezdeményezést, és hogy mennyi az összegyűlt aláírások száma. Ám kérdés, mikor lesz a soron következő, közgyűlést ugyanis havonta tartanak.
• Tarlós bejelentése után a törvény szerint 30 napon belül kell döntenie a képviselő-testületnek a népszavazás elrendeléséről, ha összejött a szükséges számú aláírás. Praktikusan ugyanazon a közgyűlésen is szavazhatnak, de nagy a mozgástér, mert a szabály szerint a fideszes többségtű testület megteheti, hogy csak a következő közgyűlésen dönt, egy hónapon belül persze. Ez a technikai - ám fontos - szavazás tehát májusban, júniusban, de akár július elején is megtörténhet. A politikai akaraton múlik.
• És most jön egy újabb jogorvoslati lehetőség. A közgyűlés kiírását 15 napon belül meg lehet támadni.
• Erről a Kúriának 30 napon belül kell döntenie. Egy újabb bizonytalansági tényező: kérdés, hogy a Kúria a nyári ítélkezési szünet előtt dönt, vagy csak utána, szeptemberben.
• Amikor viszont megvan a határozat, jogerős a döntés, több jogorvoslati lehetőség nincs. Innentől 15 napon belül kell kitűznie az időpontot az FVB-nek, ha a Kúria nem kaszálta el a népszavazást. 
• A szavazás napjának a kitűzés napját követő hetvenedik és ötvenedik nap közé kell esnie.

A fő kérdés tehát, mikor dönt a fővárosi közgyűlés, majd a Kúria, és mikor tűzheti ki az FVB a szavazást. Ha még az ítélkezési szünet előtt lerendezi a dolgot a Kúria, akkor augusztus végén, esetleg szeptember 3-a és október 8-a között valamelyik vasárnapon rendezhetik a népszavazást.

A politikai döntésen múlik? Naná

A folyamat hosszas jogi ecsetelése után még érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon kinek mi a politikai érdeke: a minél korábbi vagy a minél későbbi népszavazás. És itt elsősorban a Fidesz taktikája számít majd, hiszen - mint láttuk - a fővárosi közgyűlés fideszes többsége hetekkel, szélsőséges esetben (nem hajlandó elrendelni a népszavazást, csak a Kúria döntése után) akár hónapokkal tudja befolyásolni a szavazás időpontját.

A NOB szeptember 13-án dönt a 2024-es olimpiáról, és a NOB-tagokat nyilván befolyásolja, ha folyamatban van egy bizonytalan kimenetelű népszavazás, ami alapján akár meghiúsulhat később a budapesti olimpia. (Jelenleg a budapesti szavazók többsége a pályázat visszavonását támogatja.) A Fidesz feltehetően nem akarja, hogy pont emiatt ne ítéljék Budapestnek a rendezvényt.

Legalább 50 százalék + 1 szavazó kell az érvényességhez, akárcsak egy országos népszavazáson.

A nyári szavazás pedig úgy jöhet össze, ha a közgyűlés nem használja ki a rendelkezésére álló időt, hanem villámgyorsan dönt, és emellett a választási szervek és a Kúria is gyorsan határoz. Így az sem elképzelhetetlen, hogy nyár közepén szavazunk majd. 

Fideszesektől egyelőre nem hallottunk arról, hogy Orbán Viktor erről döntött volna. Egy fideszes azt mondta, hogy előbb szeretnék megvárni, valójában hány aláírást gyűjtött össze a Momentum, és valóban ki kell-e írni a népszavazást.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)