Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Befejezték az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát

2017.03.06. 07:22

Befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) - közölte a NEB hétfő reggel az MTI-vel. A több mint százoldalas jelentés számos javaslatot tartalmaz. A jelentést itt lehet elolvasni.

A közlemény szerint a két szervezet közös munkacsoportja megvizsgálta az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományát. Elemezték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő mágnesszalagokon rögzített adattartalom szerkezetét, teljességét és történeti értékét. A NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe.

Kilátás egy rendőrautó ablakából (80-as évek)
Kilátás egy rendőrautó ablakából (80-as évek)
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A munkacsoport jelenleg is végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok tételes felülvizsgálatát, megteremtve ezzel az állampolgárok minél teljesebb "információs kárpótlásának" és a további történeti kutatásoknak a lehetőségét - közölték.

Több mint egy ügynöklista

Az állambiztonsági mágnesszalagokon megőrzött adatállomány nem csak ügynökneveket tartalmaz, így részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista - mondta a NEB elnöke hétfőn az M1-en. Földváryné Kiss Réka elmondta, a szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek a nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra vonatkozó információk is. 

A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk. Emellett szerepelnek rajtuk olyan emberek nevei, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyeltek, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon - ismertette a részleteket a NEB elnöke. Szerinte a nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy "puzzle darab" a teljes képhez, így nem értelmezhető önmagában.

A NEB ezért azt javasolja, hogy oldják fel az adatok titkosságát, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket, valamint a szalagok kerüljenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a többi forrás mellé - mondta Földváryné Kiss Réka.

A NEB még 2015 őszén jelentette be, hogy vizsgálni kezdik a mágnesszalagokat. Akkor azt közölték, a munka célja, hogy a lehető legpontosabban egészülhessenek ki azok a levéltári források, amelyek az állampolgárok minél teljesebb információs kárpótlását, valamint a tudományos kutatást szolgálhatják.

A mágnesszalagok őrzik a titkokat

A rendszerváltás után a levéltárba 4000 iratfolyóméter állambiztonsági irat került, de ebből 320 iratfolyómétert, azaz mintegy 32 ezer irattári tételt most is a titkosszolgálatok kezelnek. Arra hivatkoznak, hogy ezek nyilvánosságra hozatala sértheti az ország nemzetbiztonsági érdekeit.

A 18 titkosszolgálati mágnesszalag egyfajta katalógusként több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza. Mivel a beszervezési iratok egy része eltűnt vagy hiányos, a mágnesszalagok legalább utalásszinten képet adhatnának arról, kik dolgoztak annak idején a kommunista titkosszolgálatnak.

A mágnesszalagokat a szakértők is csak az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének felügyelete mellett vizsgálhatták, majd a teljes anyagot is neki adták át. A mágnesszalagok tartalmát kinyomtatták, és a Kenedi-bizottság által hitelesített 3800 oldalt az Alkotmányvédelmi Hivatal páncélszekrényében őrzik. (Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.)

Csak a kormányon múlik, megismerjük-e a múltat

Ungváry Krisztián történész korábban az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a korabeli adatbázisok rendelkezésre állnak. Mágnesszalagon és papíron is megvan a nyilvántartás. A beszervezési kartonok megbízhatatlanságáról szóló pletykák terjesztői általában azt használják ki, hogy a köznyelvben tényleg úgy szoktunk beszélni az állambiztonsági iratokról, mintha ügynökök egyetlen nagy listájáról lenne szó. Valójában viszont az egész sokkal bonyolultabb: egyetlen embernek több dossziéja illetve kartonja is volt, és ezeket fizikailag is különböző helyeken tartották, ráadásul ezeket folyamatos számozással különböző naplókba is iktatták. Ungváry szerint így továbbra is a mindenkori magyar kormány felelőssége lezárni az állambiztonsági iratok körüli bizonytalanságot, mindenesetre a szükséges mértékben ehhez mindenképpen rendelkezésre állnak a korabeli adatbázisok.